Fotó: Krónika
2008. szeptember 05., 00:002008. szeptember 05., 00:00
A telken egykor kísérleti faiskola működött, a polgármesteri hivatal kezdeményezte a több mint 100 hektáros terület önkormányzati tulajdonba való kerülését, ám erről még nem született meg a kormányhatározat. Bár a terület még nincs az önkormányzat tulajdonában, sikerült egy 160 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást nyerni a majdani ipari park belső úthálózatának kidolgozására, mondta Boloş. Az összeg nagyobbik része, 100 ezer euró a fejlesztési tárcától érkezett, hatvanezret pedig a nagyváradi önkormányzat adott hozzá önrészként.
Debreceni know-how
A váradiak Debrecenben tanulmányozhatják az ipari park felépítését, működését, a cívis város vezetősége lényegében a know-how-val járul hozzá a Borsi úti létesítmény kialakításához. Az ipari park révén szeretnék jobbá tenni a közös üzleti környezetet és a szolgáltatások színvonalát. Más közös fejlesztési projektekről is tárgyaltak azonban Debrecenben, például a vár felújításának szempontjából jelentős tervről. A 2007-es, közös magyar–román kormányülésen döntöttek arról, hogy Nagyváradon létrehoznak egy úgynevezett Határon Átívelő Közigazgatási Központot. Ezt a nagyváradi várban, a fejedelmi palotában alakítanák ki, s ezzel lehetőség nyílna a fejedelmi palota B és C betűjelű szárnyának felújítására is, fejtette ki az igazgató. Egyúttal létre kívánják hozni a határon átívelő együttműködési központot, amelynek feladata az ipari befektetések és a kutatások támogatása, valamint a bihari és a hajdú-bihari üzleti, közigazgatási, egyetemi és szociális intézmények együttműködésének fokozása.
A kezdeményezés révén a két város elöljárói vonzóbbá szeretnék tenni a településeket a külföldi befektetők számára, többek között azzal, hogy elkészítik a beruházási lehetőségek pontos adatait tartalmazó tájékoztatót. A tájékoztató magyar, román és angol nyelven ad eligazítást a lehetőségekről.
Előre gondolkodnak
Boloş azt is bejelentette, hogy tárgyaltak a Nagyvárad–Debrecen vasútvonal felújításáról is, ami jelentősen megkönnyítené a két város közötti közlekedést, és jövő héten véglegesítik a terveket. A két város, illetve Bihar és Hajdú-Bihar megye sajtóorgánumainak együttműködési lehetőségeiről is szó esett, ennek kialakítása azonban „már inkább az önök dolga”, tette hozzá az újságírókra utalva. Az igazgató szerint elsősorban a vasútra és a várra koncentrálnak majd. Mint azt megírtuk, a Nagyvárad–Debrecen vasútvonal létrehozásához a cívis város és Nagykereki között egy 5 kilométeres szakaszt kellene felújítani, Nagykereki és Biharkeresztes között pedig 12 kilométernyi vágányt fektetni, Biharkeresztes és Várad között ugyanis van vasúti közlekedés.
F. N. L.
Közös agglomerációfejlesztési program
A váradi és a debreceni egyetem egy PHARE-CBC projekt keretében 226 ezer eurós támogatást nyert, melyet a Várad–Debrecen városi agglomeráció létrehozásával kapcsolatos különféle hatástanulmányok előkészítésére fordítanak – jelentette be Delorean Gyula váradi tanácsos. Ez a későbbiekben mintegy 67 ezer ember életét érintheti majd. Mivel Nagyvárad kimaradt a romániai fejlesztési központnak kijelölt városok sorából (12 helyett hét várost nyilvánítottak fejlesztési pólusnak az országban), Nagyvárad a Debrecennel való együttműködésnek köszönhetően számíthat majd uniós támogatásokra, fejtette ki a tanácsos, felhasználva a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió tapasztalatait. „Kissé korainak tűnhet még a munka, ám 2013-ra elő kell készülni, ekkor döntenek az Unió következő hétéves fejlesztési terveiről” – érvelt a tanácsos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok