Fotó: Krónika
2008. szeptember 05., 00:002008. szeptember 05., 00:00
A telken egykor kísérleti faiskola működött, a polgármesteri hivatal kezdeményezte a több mint 100 hektáros terület önkormányzati tulajdonba való kerülését, ám erről még nem született meg a kormányhatározat. Bár a terület még nincs az önkormányzat tulajdonában, sikerült egy 160 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatást nyerni a majdani ipari park belső úthálózatának kidolgozására, mondta Boloş. Az összeg nagyobbik része, 100 ezer euró a fejlesztési tárcától érkezett, hatvanezret pedig a nagyváradi önkormányzat adott hozzá önrészként.
Debreceni know-how
A váradiak Debrecenben tanulmányozhatják az ipari park felépítését, működését, a cívis város vezetősége lényegében a know-how-val járul hozzá a Borsi úti létesítmény kialakításához. Az ipari park révén szeretnék jobbá tenni a közös üzleti környezetet és a szolgáltatások színvonalát. Más közös fejlesztési projektekről is tárgyaltak azonban Debrecenben, például a vár felújításának szempontjából jelentős tervről. A 2007-es, közös magyar–román kormányülésen döntöttek arról, hogy Nagyváradon létrehoznak egy úgynevezett Határon Átívelő Közigazgatási Központot. Ezt a nagyváradi várban, a fejedelmi palotában alakítanák ki, s ezzel lehetőség nyílna a fejedelmi palota B és C betűjelű szárnyának felújítására is, fejtette ki az igazgató. Egyúttal létre kívánják hozni a határon átívelő együttműködési központot, amelynek feladata az ipari befektetések és a kutatások támogatása, valamint a bihari és a hajdú-bihari üzleti, közigazgatási, egyetemi és szociális intézmények együttműködésének fokozása.
A kezdeményezés révén a két város elöljárói vonzóbbá szeretnék tenni a településeket a külföldi befektetők számára, többek között azzal, hogy elkészítik a beruházási lehetőségek pontos adatait tartalmazó tájékoztatót. A tájékoztató magyar, román és angol nyelven ad eligazítást a lehetőségekről.
Előre gondolkodnak
Boloş azt is bejelentette, hogy tárgyaltak a Nagyvárad–Debrecen vasútvonal felújításáról is, ami jelentősen megkönnyítené a két város közötti közlekedést, és jövő héten véglegesítik a terveket. A két város, illetve Bihar és Hajdú-Bihar megye sajtóorgánumainak együttműködési lehetőségeiről is szó esett, ennek kialakítása azonban „már inkább az önök dolga”, tette hozzá az újságírókra utalva. Az igazgató szerint elsősorban a vasútra és a várra koncentrálnak majd. Mint azt megírtuk, a Nagyvárad–Debrecen vasútvonal létrehozásához a cívis város és Nagykereki között egy 5 kilométeres szakaszt kellene felújítani, Nagykereki és Biharkeresztes között pedig 12 kilométernyi vágányt fektetni, Biharkeresztes és Várad között ugyanis van vasúti közlekedés.
F. N. L.
Közös agglomerációfejlesztési program
A váradi és a debreceni egyetem egy PHARE-CBC projekt keretében 226 ezer eurós támogatást nyert, melyet a Várad–Debrecen városi agglomeráció létrehozásával kapcsolatos különféle hatástanulmányok előkészítésére fordítanak – jelentette be Delorean Gyula váradi tanácsos. Ez a későbbiekben mintegy 67 ezer ember életét érintheti majd. Mivel Nagyvárad kimaradt a romániai fejlesztési központnak kijelölt városok sorából (12 helyett hét várost nyilvánítottak fejlesztési pólusnak az országban), Nagyvárad a Debrecennel való együttműködésnek köszönhetően számíthat majd uniós támogatásokra, fejtette ki a tanácsos, felhasználva a Bihar–Hajdú-Bihar Eurorégió tapasztalatait. „Kissé korainak tűnhet még a munka, ám 2013-ra elő kell készülni, ekkor döntenek az Unió következő hétéves fejlesztési terveiről” – érvelt a tanácsos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok