
Fotó: Haáz Vince
Romániában és Bulgáriában voltak legalacsonyabbak a fogyasztói árak és a szolgáltatások tavaly – derült ki az Európai Unió többi országaival való összevetésből.
2024. június 28., 12:292024. június 28., 12:29
Romániában és Bulgáriában tavaly az uniós átlagnál 40%-kal alacsonyabbak voltak az árak, a két ország után e tekintetben Lengyelország következik, ahol 34%-kal az uniós átlag alatt mozogtak az árak – idézte az Országos Statisztikai Intézet (INS) közleményét az economica.net gazdasági portál.
A számításokat a fogyasztási kiadások árszínvonala alapján végzik: azt nézik, hogy a különböző országokban az egyes áru- és szolgáltatáscsoportok esetében hány egységnyi azonos értékű valuta szükséges az azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlásához.
Az uniós tagállamok közül 2023-ban a háztartások fogyasztásának legmagasabb árszintjét Dániában (43%-kal az uniós átlag felett), Írországban (42%-kal az uniós átlag felett), Luxemburgban (35%-kal az uniós átlag felett) és Finnországban (25%-kal az uniós átlag felett) mérték.
Az Eurostat adatai szerint a főbb áru- és szolgáltatáscsoportok árszínvonal-indexeit tekintve
Bulgária továbbra is a legolcsóbb tagállam a közlekedés, a szálláshely és éttermi szolgáltatások tekintetében, míg Romániában a legalacsonyabb a szabadidő és kultúra kategória árszintje. Dánia a legdrágább az EU-ban a lakberendezés, háztartási felszerelés és a háztartások szokásos karbantartása, valamint a közlekedés, szálláshely és éttermi szolgáltatások tekintetében is. Az egy főre jutó bruttó hazai termék legalacsonyabb értékét 2023-ban Bulgária érte el, 36%-kal az uniós átlag alatt. Az egy főre jutó GDP legmagasabb értékét az Európai Unióban Luxemburgban regisztrálták, amely 139%-kal haladta meg az uniós átlagot. Ez részben azzal magyarázható, hogy az ország teljes munkaerő-állományának nagy részét a külföldi állampolgárok teszik ki, akik hozzájárulnak a GDP-hez, de nem részei a rezidens lakosságnak.
Az INS rámutatott, hogy ezeket az adatokat az Eurostat 2024 júniusában számította ki.

Májusban már a harmadik egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, mivel a gabona és a tejtermékek árindex-emelkedését nem ellensúlyozta teljes mértékben a cukor árának csökkenése.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!