2012. június 06., 06:462012. június 06., 06:46
„Hiába minősítették nemzetközi rangú légikikötővé, a vidrátszegi repülőtér csak egy helyi érdekeltségű reptér marad. Nem lehet a TEN-T transzeurópai hálózat tagja, mivel a közelében, alig 65,9 kilométerre van egy másik, szintén nemzetközi repülőtér” – jelentette ki Silaghi, a kolozsvári légikikötőre utalva.
Az új miniszter szerint a TENT-T-tagság elúszása egyéb gondokkal is jár: a marosvásárhelyi repülőtér fejlesztését ilyen körülmények között a szaktárca sem vállalhatja fel. A vázolt körülmények között egyre valószínűbb, hogy a vidrátszegi légikikötőnek nem sikerül megszerezni azt a 38 millió eurós uniós támogatást, amit a kifutópálya bővítésére igényelt. Ugyanakkor lemondhat az áruszállítási övezet kialakításáról is, ami további 195 millió eurós beruházást igényelt volna. Silaghi szerint a megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozó intézmény a továbbiakban csak a tanács támogatására számíthat.
Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei közgyűlés elnöke a Krónikától szerzett tudomást a miniszter kijelentéséről. Az önkormányzati elnököt igencsak meglepte Silaghi bejelentése, hiszen tudomása szerint a Transilvania Nemzetközi Repülőtér tagja a TEN-T-nek. „Ha tényleg így van, ahogy Silaghi mondja, akkor mindez Ştefan Petru Runcan repülőtéri parancsnok bosszújának köszönhető, aki elment két hónapos szabadságra, és még a bélyegzőt is magával vitte. De engem már nem is érdekel, veszekedjenek a politikai pártok” – nyilatkozta a Krónikának Lokodi, aki szerint a légikikötő új igazgatótanácsi elnökét, Mihai Poruţiut kell kérdezni.
A frissen kinevezett vezető viszont megkeresésünkre azzal hárította el a felelősséget, hogy ő még csak két napja áll a repülőtér élén, és képtelen reagálni Silaghi bejelentésére. „Egyelőre az információgyűjtés szakaszában vagyok. Bekérettem az adatokat, konzultálok a jogászainkkal, és csak azután alakítok ki egy álláspontot” – szögezte le Poruţiu. Kérdésünkre, hogy amennyiben a miniszteri intés valóra válik, a jövőben miként fogják felvenni a versenyt a kolozsvári vagy a nagyszebeni légikikötőkkel, az új vezetőtanácsi elnök leszögezte, meg fogják találni a megfelelő megoldást. „Ha nem sikerül uniós vagy legalább minisztériumi támogatásokhoz jutnunk, akkor is számítunk a megyei önkormányzat segítségére” – fejtette ki Mihai Poruţiu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok