
Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Európában áprilisban eddig még soha nem tapasztalt mértékben csökkentek az újautó-eladások, ez már zsinórban a tizedik hónap volt, amikor csökkent a forgalomba helyezett új személygépkocsik száma a kontinensen; a román piacon azonban jelentős mértékben nőttek az eladások tavaly áprilishoz mérten – közölte szerdán az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA).
2022. május 18., 12:132022. május 18., 12:13
2022. május 18., 12:442022. május 18., 12:44
A statisztikai adatokat az Európai Unió tagállamaiból, Nagy-Britanniából, valamint az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz tartozó négy országból (Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc) gyűjtötték be. Ezek szerint 2022 áprilisban 830 447 autót helyeztek forgalomba Európában, míg egy évvel korábban 1,040 milliót (20,2 százalékos visszaesés).
Az EU négy legnagyobb piaca (Németország, Franciaország, Spanyolország és Olaszország) egyaránt két számjegyű csökkenést könyvelt el. A visszaesés Olaszországban volt a legnagyobb, 33 százalékos, és Spanyolországban a legkisebb 12,1 százalékos. „A világjárvány 2020-as évét leszámítva ez volt a leggyengébb április az értékesítési volumenek tekintetében a statisztikai adatok közzétételének 1990-es kezdete óta” – hangsúlyozza közleményében az ACEA.
Az idei első negyedévben szintén Románia regisztrálta európai viszonylatban a legjelentősebb növekedést újautó-eladások terén. Az országban 35,6 százalékkal 37 447-re nőtt a forgalomba helyezett új autók száma, míg Európában 13 százalékkal 3,583 millióra csökkent.
2021 tavaszától kezdve az európai és amerikai autópiacot számos logisztikai probléma, például a globális félvezetőhiány hátráltatja. A főként Ázsiában gyártott elektronikus chipek nélkülözhetetlenek a mobiltelefonok és laptopok, valamint az egyre nagyobb technológiai igényű autók gyártásához. A félvezető-kínálat stabilizálódásával az ACEA 2022 második felére az autóeladások fellendülését prognosztizálta, de az ukrajnai háború miatt ez nem biztos, hogy megvalósul – közölte az Agerpres hírügynökség.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!