EU-csúcs konkrét eredményekkel

Az Európai Unió – amelynek soros elnökségét tegnap vette át az amúgy pénzügyi nehézségekkel küszködő Ciprus – csúcstalálkozóján elhatározott – a növekedést és a bankrendszer stabilitását már a közeljövőben szolgáló, valamint egy gazdasági elképzelés körvonalazásával távlatot is jelentő – döntésekről gyakorlatilag minden állam- és kormányfő pozitívan nyilatkozott. A résztvevők egyebek között egy 120 milliárd eurósra rúgó növekedési paktumot fogadtak el. Ennek elemei közé tartozik az Európai Beruházási Bank (EIB) tőkéjének 10 milliárd eurós emelése, amely a vezetők várakozásai szerint 60 milliárd eurónyi forrással segítheti a növekedést. Ötmilliárd eurót jelent a kiemelt infrastrukturális programok megvalósítását szolgáló, úgynevezett beruházási projektkötvények kibocsátása. További 55 milliárd euró pedig a paktum szerint fel nem használt strukturális támogatásokból csoportosítható át növekedési célokra.

A bankszektor javát szolgáló rövidebb távú – de már egy bankunió felé mutató – döntés a közös euróövezeti bankfelügyeleti rendszer létrehozása, amely akár már jövőre megtörténhet. Elhatározták annak a mechanizmusnak a gyors létrehozását is, amelynek révén a bankok feltőkésítése immár közvetlenül az euróövezeti pénzügyi stabilitási alapból (ESM) történhet, az érintett tagállamok közbeiktatása nélkül. A mechanizmus része lesz az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásainak teljesítése, de a tőkefelvétel nem kötődik külön nemzeti pénzügyi konszolidációs programhoz.  Egy másik intézkedés révén, ugyancsak az ESM-en keresztül a spanyol bankok számára válik könynyebbé a tőkéhez jutás.

A hosszabb távra szóló gazdasági vízió részleteinek kidolgozása még csak most kezdődik – beleértve a menetrendet is –, de a négy fő építőelemben már egyetértettek. Ezek: az egységes pénzügyi, a költségvetési és az összehangolt gazdaságpolitikai keretrendszer, valamint a „megerősített demokratikus legitimitás” és számonkérhetőség. A találkozó után egyes résztvevők – például az elnöklő Herman Van Rompuy – áttörésnek minősítették ezeket a határozatokat, de még a sok külső megfigyelő szerint a vesztesek közé tartozó Angela Merkel német kancellár is fontos döntésekről és előrelépésről beszélt. A két nap fő nyerteseinek a rövid távú intézkedések egy részét szinte meglepetésszerűen kikényszerítő Olaszországot és Spanyolországot tartják, ennek megfelelő elégedettséggel nyilatkozott a két miniszterelnök, Mario Monti és Mariano Rajoy is.