Hirdetés

Remény és bizonytalanság övezi az esküvőszervezést: hiába a nagy várakozások, idén is elmaradhat a nagy „lagziáttörés”

Még mindig csak álom a nagy nap. Sok fiatal reméli, hogy idén eljön a rég várt pillanat, ám egyre többen inkább jövőre halasztják az esküvőt •  Fotó: Pixabay

Még mindig csak álom a nagy nap. Sok fiatal reméli, hogy idén eljön a rég várt pillanat, ám egyre többen inkább jövőre halasztják az esküvőt

Fotó: Pixabay

Még nem lélegeztek fel sem a házasodni vágyó fiatal párok, sem az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó intézkedések meglebegtetett lazítása hallatán. Sokan reménykednek abban, hogy idén lesznek lagzik, az óvatosabbak viszont inkább jövőre vagy 2023-ra halasztják életük nagy napját. Az esküvőszervező cégek viszont egyre nehezebben húzzák, sokukat fenyegeti csőd, ha nem kezdhetik mielőbb újra tevékenységüket.

Bálint Eszter

2021. május 25., 11:512021. május 25., 11:51

Továbbra is a fokozott bizonytalanság jellemzi a házasodni vágyó fiatalok és az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók mindennapjait. Igaz, ma már pislákol némi reménysugár, hogy a párok a közeljövőben barátaik, rokonaik körében esküdhetnek örök hűséget egymásnak, és egy nagyobb lakodalommal ezt meg is ünnepelhetik. A legfrissebb bejelentések értelmében

június elsejétől beltéren 50, szabadtéren pedig 70 fő részvételével lehet lagzit szervezni, és amennyiben minden résztvevő beoltatta magát koronavírus ellen, nem lesz létszámkorlát.

Hirdetés

Az új szabályok azonban még nem hozták el a több mint egy éve várt felszusszanást egyik fél számára sem – tudtuk meg az esküvőszervező ágazatban tevékenykedő Rádi Melindától és Szabó Teklától, akikkel a tavaly tavaszi első lezárás óta több ízben is beszélgettünk.

Bő egy éve, a teljes leállás idején még sokan abban bíztak, hogy augusztustól meg lehet tartani a pandémia miatt elmaradó tavaszi, nyár eleji lagzikat. A nyár végén viszont már jól látszott, hogy a 2020-as évben már biztosan nem lesznek olyan esküvők, amilyennek azokat megszoktuk, és december végén be is igazolódott a pesszimista jóslat.

Sok még a kérdőjel

„Aligha találnánk a Földön olyan embert, aki a jelenlegi vírushelyzet első napjaiban vagy akár heteiben egy fillért is feltett volna fogadásként arra, hogy ez az áldatlan állapot közel másfél év elteltével is aktuális, sőt napi szinten emlegetett téma lesz, közvetlenül korlátozva mindnyájunk életének alakulását” – fogalmazta meg megkeresésünkkor Rádi Melinda, a nagyváradi Mlinda Wedding Planner cég tulajdonosa. A helyzet drámaiságát illusztrálva pedig rámutatott,

olyan párok is vannak, akik már a negyedik lagziidőpontnál tartanak másfél év alatt.

„Állíthatnánk, hogy nehéz periódus végéhez közeledünk, hiszen sokaknak a vakcina lehetősége automatikusan a megoldást jelenti. Elfogultság nélkül – a vendéglátóipar és a turizmus után – az esküvők és más rendezvények a következő hatalmas szektor, amely felmérhetetlen károkat szenvedett az elmúlt egy évben – és sajnos itt nem csak anyagi kiesésről beszélünk. Eszmei és soha vissza nem hozható pillanatok maradtak el, mint például egy meg nem tartott esküvő, amelyen még ott lehetett volna a menyasszony nagymamája, aki azóta már nem él, viszont ha tavaly megtarthatták volna az esküvőt, akkor a mama is büszkén ölelhette volna meg unokáját” – osztotta meg velünk tapasztalatait az esküvőszervező.

Hozzátette: ezek azok a szempontok, amelyekről kevés szó esik, akárcsak az újratervezés okozta, szűnni nem akaró nyugtalanságról, az össze nem egyeztethető szolgáltatók miatti fejfájásról,

Idézet
És akkor nem is beszéltünk még arról, hogy milyen érzékeny pontot fogunk érinteni, mikor a meghívottak nagy része esetlegesen nem lesz beoltva, és vissza kell utasítaniuk az esküvői meghívást,

mert egy, a feleken túlmutató faktor akadályozza a több évtizedes, mindenki által elfogadott és kedvelt hagyomány megtartását. Nagyon érzékeny területen lépkedünk, még ha az emberek csakis az oltást látják a szemük előtt. Sajnos nagyon sok konfliktusba és akadályba fognak ütközni az emberek a rendezvények helyszínein. Ki fogja ellenőrizni az oltási igazolást? Külföldi vendég külföldön kiállított igazolását hitelesnek tekintik-e, ha nincs egy európai szintű, központosított adatbázis, ahol az leellenőrizhető lenne a román hatóságok által? Aki egészségügyi problémák miatt nem oltathatja be magát, akkor ő élete végéig a diszkrimináció tárgyává válik?” – sorolta az ágazatban tevékenykedőknek és a fiatal pároknak, családjaiknak mostanság fejfájást okozó kérdéseket Rádi Melinda.

„Kint tágasabb”. A szabadtéri lagzik résztvevői tekintetében megengedőbbek a romániai hatóságok •  Fotó: Urmánczy Events Galéria

„Kint tágasabb”. A szabadtéri lagzik résztvevői tekintetében megengedőbbek a romániai hatóságok

Fotó: Urmánczy Events

Pislákol a remény

Amúgy amint a korlátozásokból is feloldottak néhányat, egyre több ember tekint pozitívan a 2021-es esküvői szezonra. A váradi szakember szerint viszont egy dolgot muszáj letisztáznunk az elején:

amennyiben az idei év sem kompenzálja valamennyire a tavalyi kieséseket, és valami miatt mégsem lehet esküvőket tartani, az a szolgáltatók nagyon nagy részére nézve a konkrét csődöt jelenti,

nincs már több tartalék, nem lehet húzni tovább az időt, a párok türelme is elfogy, és borul a teljes kártyavár. „Viszont ha egy pillanatra eljátsszunk a pozitív szcenárió gondolatával, akkor talán mégis csak van egy kis remény, hogy idén végre önfeledten szórakozó embereket lássunk esküvőkön” – mondta az esküvőszervező. Rögtön hozzá is fűzte azonban, hogy csábító ugyan az ajánlat, hogy beoltott személyek korlátlan számban vehetnek részt a lagzikon, ám szerinte „ez az idei évben a lehetetlen teljesítés határát súrolja”.

Idézet
Sok pár már maga be van oltva, és a szűk családi körük is elmondhatja ugyanezt magáról, így vannak olyan párok, akik erre alapozva mernek bátrabban szervezkedni, mert tudják, hogy néhány tucat hozzájuk közel álló személy már biztosan ott tud lenni a nagy napon.

A rendezvénytermek is biztatják a fiatalokat, hiszen mindenki azt szeretné, hogy ne kelljen újabb és újabb dátumokat keresni. Így idén a házasodni vágyó párok egy része biztos megtartja az esküvőjét, mert a türelme sajnos mindenkinek fogytán van, és bizonytalan helyzetre senki nem szeretne építeni” – mutatott rá Rádi Melinda. Tapasztalatai szerint amúgy összességében elmondható, hogy a párok is és a rendezvényszervező szolgáltatók is mind arra hajlanak, hogy idén végre meg lehet tartani ezeket a rendezvényeket. „És bár a gyakorlati kivitelezés nagyon sok akadályt fog még elénk gördíteni, mindenki bizakodik a legjobb eset elkövetkeztében” – fogalmazta meg bizakodóan az esküvőszervezésben érdekelt szakember.

Sokan inkább még várnak

Sokan viszont még mindig inkább a kivárást választják, és a jelenlegi bizonytalan helyzetben inkább 2022-re halasztják a nagy napot – osztotta meg velünk tapasztalatait Szabó Tekla, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosa. „A tavalyi év korlátozásait vizsgálva épp ezekre a lazításokra lehetett számítani, nem túl jelentős az eltérés. Nagyobb bizonytalanságot hoz viszont, hogy a tervezett lazításokat a helyszín fertőzöttségi rátájához tervezik igazítani. Aki ezekkel a várható feltételekkel is bevállalja az esküvőt, az már többnyire elkezdte a szervezést. De inkább az a jellemző, hogy a párok még mindig kivárnak, és 2022-re teszik át a nagy esemény dátumát” – válaszolta a dolgok jelenlegi állását firtató kérdésünkre az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozó. Rámutatott:

az augusztusra meglebegtetett maximum 150 fő kültéren kevés, de ekkora létszámmal azért már kihozható nyereségesen egy esküvő, és ez sok fiatal párnak fontos.

„A legtöbb házasulandó beltéri helyszínt foglalt még 2020 nyarára, így nekik ezek a lazítások nem számítanak, kivéve ha megelégszenek augusztusban 100 meghívottal. Ebbe a számba a vendégekkel találkozó személyzetet is bele kell számolni, tehát inkább 90 fős beltéri lakodalom lenne. Sokan már harmadszorra szervezik át az esküvőjüket, kevesen számoltak azzal, hogy az idén nyáron sem lesz vége a pandémiának. Jellemzően elmarad a lagzi, szinte lehetetlen a 2020-ra megálmodott csapat, a kedvenc fotós, videós, DJ vagy zenekar, gazda összeverbuválása. Sokuknál már a gyerek keresztelője esedékes.

Idézet
Egyszerűbb most last minute esküvőket összehozni, mint a tavalyi eseményeket újraszervezni, főleg ha kötöttségek vannak, foglalókat fizettek ki.

A mi cégünknek is van még szabad időpontja a nyárra, pedig a kültéri rendezvények szervezése, a sátorbérlés a fő tevékenységi körünk” – ecsetelte Szabó Tekla.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A kizárólag beoltottakból álló násznéppel zajló lagzi ugyanakkor meglátása szerint „nem túl életszerű, nehéz megszervezni”. „Klienseim körében ez nem jelent megoldást, a leendő vendégek 80 százaléka nincs beoltva. A Székelyföldön köztudottan alacsony az oltakozási kedv. Egy esküvőért biztos nem fogják meggondolni magukat. Ugyanakkor télen, tavasszal még valós problémának látszott, hogy hiába akar valaki oltást, főleg ha fiatal, nem tud hozzájutni. Ez a kérdés szerencsére megoldódott. Aki ilyen esküvőt szervez, számítson arra, hogy kevesebb vendége lesz, mint amennyire számított” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hangsúlyozta egyúttal, hogy

a meghívottak engedélyezett alacsony száma miatt 2022–2023-ban vesz nagyobb lendületet az esküvői piac, holott tavaly még mindenki az idei évre várta a boomot.

„Ha túl sok esküvő lesz egy dátumra szervezve, az emberek fizikailag nem fognak tudni részt venni. Sokuknak nem lesz elég pénze sem az ajándékra. A szolgáltatók szemszögéből nézve pedig kevés lesz az a cég, amely kibír két év kényszerszünetet, és ilyen hosszú ideig meg tudja tartani az alkalmazottakat. A cégeknek a fizetések nagyon sokba kerülnek. Ha felpörög a piac, nem lesz elég ember aki dolgozzon, és ez a jelentős színvonalcsökkenéshez vezethet. További problémákat okoznak a lazítások azon cégek körében, amelyek eddig segélyt kaptak a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésére. Június elsejétől elméletileg szervezhetnek magánrendezvényeket, így az állam nem folyósít számukra több segélyt, pedig ezek a lazítások nem elegendők a vállalkozás gazdaságos működéséhez” – sorolta a felmerülő gondokat Szabó Tekla.

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 25., csütörtök

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék

Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.

Magyarország és Románia sem áll készen az euróra, pedig sokan szeretnék
Hirdetés
2026. június 25., csütörtök

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat

Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.

Egyre népszerűbb a nyári meló a tinik körében – Akár 15 éves kortól is dolgozhatnak, de be kell tartani a szabályokat
2026. június 24., szerda

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.

Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét az ENGIE
2026. június 24., szerda

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben

Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.

Mire elég a pénzünk? A lakosság alig több, mint 10 százalékának nőtt a jövedelme az elmúlt egy évben
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.

Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára
2026. június 24., szerda

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?

Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?

Ázsiai vendégmunkások Romániában: mennyivel keresnek jobban, mint otthon?
2026. június 23., kedd

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának

Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.

PNRR: Brüsszel 2,25 milliárd eurót folyósított Romániának
Hirdetés
2026. június 23., kedd

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca

A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.

Elhárult az utolsó akadály is: hazai kézbe kerülhet a Carrefour romániai üzletlánca
2026. június 22., hétfő

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben

Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.

Csak Romániában drágult májusban a gázolaj EU-s összevetésben
2026. június 21., vasárnap

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett

Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.

Lehet, hogy valójában görög a görögdinnye, nem pedig a „márkanévvé” vált olténiai településen termett
Hirdetés
Hirdetés