Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász
Fotó: Facebook
Nagy lehetőséghez jut Románia az uniós helyreállítási tervből származó uniós pénzek révén, de a beruházások befejezésére vállalt határidők valószínűtlen teljesítése, valamint a kormányválság miatti bizonytalanság komoly akadályt jelenthetnek. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kérdeztük az érkező eurómilliárdokról.
2021. október 04., 08:312021. október 04., 08:31
– Az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi tervről (PNRR) úgy beszélnek a politikusok, mint valami aranybányáról. Valóban pénzesőre számíthat Románia?
– Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen nagyon komoly pénzforrásról, jelentős mértékű összegről beszélünk, 29,2 milliárd euróról. Miközben mindenki összegről beszél, fontos tudni, hogy ennek a fele, 14,2 milliárd a támogatás, a pénz másik része alacsony kamatlábú hitelek formájában érhető el, tehát visszafizetendő.
Nagyon sok olyan beruházás és reform van, amelyek esetében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy azokat nem sikerül időben befejezni, ismerve a román állami közigazgatás bürokráciáját és a hasonló beruházások átlagos csúszási idejét.
– Mint ön is említette, az összeg fele kölcsön. Okos döntés-e ennek a felvétele, az ország eladósodásának növelése?
– Románia eladósodottsága bőven az európai uniós átlag alatt van. Ilyen értelemben ha az ország azért vesz fel hiteleket, mert azokból a gazdasági növekedéshez hosszú távon hozzájáruló beruházásokat akar megvalósítani, akkor ez nem feltétlenül téves út. Eddig Románia többnyire azért folyamodott hitelekhez – költségvetési és államháztartási hiányt okozva –, hogy a folyó költségeket kiegyenlítse. Ennek oka, hogy nagyon sok strukturális egyensúlytalanság volt és van most is a költségvetésben. Ebből az alapból csak beruházásokra és reformokra lehet költeni, ezeket a pénzeket nem lehet folyó költségekre, így például közalkalmazottak fizetésére fordítani.
Fotó: Rab Zoltán
– Feltételekhez, határidőhöz kötött a pénz folyósítása. Melyek azok a nagy beruházások, amelyek teljesítésébe belebukhat Románia?
– Csak egy párat említenék ezekből. A forrásokból mintegy 450 kilométernyi autópálya megépítését tudják finanszírozni.
Vállalták továbbá, hogy 2024-ig felépítenek egy új kórházat. Aztán azt is, hogy építenek, illetve energetikailag hatékonnyá tesznek kétezer épületet és ezerötszáz tömbházat. Ez utóbbi például megvalósítható, hiszen itt szigetelésről van szó. Az ivóvízhálózatot bővítik 1600 kilométernyi távolságon – ez is jó esetben megvalósulhat. Az autópálya-beruházás a legdrágább ezek közül, s az erre vonatkozó ígéretet látom nehezen megvalósíthatónak. De része a beruházásoknak a Kolozsváron tervezett metró egy szakasza is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy 2026-ig nem lesz metró Kolozsváron.
Fotó: BBTE
– Mi történik abban az esetben, ha elmarad a finanszírozás, avagy vissza kell fizetni a pénzt?
– Az államháztartás ilyenkor úgy működik, hogy folyamatosan hiteleket vesz fel. Refinanszírozni fogják az érintett projekteket egy magasabb kamatú hitellel.
– A legújabb bukaresti kormányválság mennyiben befolyásolhatja ezeket a beruházásokat, reformokat?
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy a miniszterek és az államtitkárok rendkívül gyakran váltakoznak, gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset, olyan tényező, amely lelassítja a beruházások folyamatát. Valamilyen folytonosságra szükség lenne ahhoz, hogy legalább elkezdődhessenek a projektek. Ha a beruházást már elindították, akkor a projekt mögött álló államtitkárok cserélődése kisebb kárt okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!