Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász
Fotó: Facebook
Nagy lehetőséghez jut Románia az uniós helyreállítási tervből származó uniós pénzek révén, de a beruházások befejezésére vállalt határidők valószínűtlen teljesítése, valamint a kormányválság miatti bizonytalanság komoly akadályt jelenthetnek. Rácz Béla Gergely közgazdásszal, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusát kérdeztük az érkező eurómilliárdokról.
2021. október 04., 08:312021. október 04., 08:31
– Az európai uniós helyreállítási és ellenálló-képességi tervről (PNRR) úgy beszélnek a politikusok, mint valami aranybányáról. Valóban pénzesőre számíthat Románia?
– Ez bizonyos értelemben igaz, hiszen nagyon komoly pénzforrásról, jelentős mértékű összegről beszélünk, 29,2 milliárd euróról. Miközben mindenki összegről beszél, fontos tudni, hogy ennek a fele, 14,2 milliárd a támogatás, a pénz másik része alacsony kamatlábú hitelek formájában érhető el, tehát visszafizetendő.
Nagyon sok olyan beruházás és reform van, amelyek esetében erőteljesen felmerül a gyanú, hogy azokat nem sikerül időben befejezni, ismerve a román állami közigazgatás bürokráciáját és a hasonló beruházások átlagos csúszási idejét.
– Mint ön is említette, az összeg fele kölcsön. Okos döntés-e ennek a felvétele, az ország eladósodásának növelése?
– Románia eladósodottsága bőven az európai uniós átlag alatt van. Ilyen értelemben ha az ország azért vesz fel hiteleket, mert azokból a gazdasági növekedéshez hosszú távon hozzájáruló beruházásokat akar megvalósítani, akkor ez nem feltétlenül téves út. Eddig Románia többnyire azért folyamodott hitelekhez – költségvetési és államháztartási hiányt okozva –, hogy a folyó költségeket kiegyenlítse. Ennek oka, hogy nagyon sok strukturális egyensúlytalanság volt és van most is a költségvetésben. Ebből az alapból csak beruházásokra és reformokra lehet költeni, ezeket a pénzeket nem lehet folyó költségekre, így például közalkalmazottak fizetésére fordítani.
Fotó: Rab Zoltán
– Feltételekhez, határidőhöz kötött a pénz folyósítása. Melyek azok a nagy beruházások, amelyek teljesítésébe belebukhat Románia?
– Csak egy párat említenék ezekből. A forrásokból mintegy 450 kilométernyi autópálya megépítését tudják finanszírozni.
Vállalták továbbá, hogy 2024-ig felépítenek egy új kórházat. Aztán azt is, hogy építenek, illetve energetikailag hatékonnyá tesznek kétezer épületet és ezerötszáz tömbházat. Ez utóbbi például megvalósítható, hiszen itt szigetelésről van szó. Az ivóvízhálózatot bővítik 1600 kilométernyi távolságon – ez is jó esetben megvalósulhat. Az autópálya-beruházás a legdrágább ezek közül, s az erre vonatkozó ígéretet látom nehezen megvalósíthatónak. De része a beruházásoknak a Kolozsváron tervezett metró egy szakasza is. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy 2026-ig nem lesz metró Kolozsváron.
Fotó: BBTE
– Mi történik abban az esetben, ha elmarad a finanszírozás, avagy vissza kell fizetni a pénzt?
– Az államháztartás ilyenkor úgy működik, hogy folyamatosan hiteleket vesz fel. Refinanszírozni fogják az érintett projekteket egy magasabb kamatú hitellel.
– A legújabb bukaresti kormányválság mennyiben befolyásolhatja ezeket a beruházásokat, reformokat?
– Nagyon nagy mértékben befolyásolja. Az, hogy a miniszterek és az államtitkárok rendkívül gyakran váltakoznak, gyakorlatilag egymásnak adják a kilincset, olyan tényező, amely lelassítja a beruházások folyamatát. Valamilyen folytonosságra szükség lenne ahhoz, hogy legalább elkezdődhessenek a projektek. Ha a beruházást már elindították, akkor a projekt mögött álló államtitkárok cserélődése kisebb kárt okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!