Fotó: MTI
2012. február 22., 10:042012. február 22., 10:04
Ezenkívül Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A megállapodás Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja, és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke szerint a mostani megállapodás megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. Az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba: megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban – a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Ugyanakkor külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt pénzek elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie. Az IMF egyébként is feltételekhez köti a mentőcsomaghoz történő hozzájárulás mértékét, amiről várhatóan március második hetében fog dönteni a szervezet igazgatótanácsa. Christine Lagarde vezérigazgató szerint az IMF nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére.
Az IMF szakértői úgy látják, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert állandó válságkezelési rendszerben előirányzott 500 milliárd euró nem lesz elegendő. Ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további öszszegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz. Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF.
Vannak kétkedő hangok is a kedd hajnali megállapodás várható eredményeit illetően: londoni elemzők szerint „erősen feltételes” a görög adósságrátacél elérése, mivel az több feltételezett tényező megvalósulásától is erőteljesen függ. Szerintük változatlanul kérdéses még az is, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhat-e. A Financial Times keddi számában pedig egy „szigorúan bizalmas” jelentésből idézett, ebben az állt, hogy Görögországnak még további segélycsomagokra lehet szüksége. Az euróövezeti pénzügyminiszterek számára öszszeállított dokumentum szerint a görög mentőprogram „messze letért” a kívánt pályáról, és a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy az ország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből.
Mint korábban beszámoltunk, Görögországnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, mivel hamarosan lejár egy 14,5 milliárd eurós tartozása. Ez már a második mentőcsomag Görögország számára, amely 2010 májusában az euróövezeti tagországok kormányaival és az IMF-fel kötött kétoldalú hitelmegállapodások révén összesen 110 milliárd euróhoz jutott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Látogatottsági adatok