Fotó: MTI
2012. február 22., 10:042012. február 22., 10:04
Ezenkívül Görögország magánhitelezői várhatóan a kezükben lévő görög állampapírok nominális értékének 53,5 százalékát írják le. A megállapodás Görögország és az euróövezet pénzügyi stabilitását egyaránt biztosítja, és megerősíti Görögország helyét az euróövezetben.
Jean-Claude Juncker, az euróövezeti országok pénzügyminiszteri tanácsának elnöke szerint a mostani megállapodás megfelelő alap ahhoz, hogy elindítsák a görög államkötvények újakra cserélésének programját (PSI), amelynek keretében az adósságkönnyítés a gyakorlatban történik majd. Az új kötvények kamata 2014-ig csupán két százalék lesz, majd 2020-ig 3 százalék, és csak azt követően emelkedik 4,3 százalékra. Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter bejelentette, hogy Athén már szerdán meg kívánja hirdetni az első kötvénycsereprogramot.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szigorú ellenőrzést helyezett kilátásba: megerősítik és folyamatossá teszik az Európai Bizottság munkacsoportjának jelenlétét Görögországban – a csoporthoz euróövezeti tagállamok szakértői is csatlakozhatnak. Ugyanakkor külön számlát nyitnak az adósságszolgálatra szánt pénzek elhelyezésére, és ezen mindig legalább három hónapra előre szóló tartaléknak kell lennie. Az IMF egyébként is feltételekhez köti a mentőcsomaghoz történő hozzájárulás mértékét, amiről várhatóan március második hetében fog dönteni a szervezet igazgatótanácsa. Christine Lagarde vezérigazgató szerint az IMF nemcsak a görög kormány eddig vállalt kötelezettségeinek teljesítését fogja szigorúan ellenőrizni, hanem arra is nagyon fog figyelni, hogy maga az euróövezet mennyi pénzt szán az adósságválság leküzdésére.
Az IMF szakértői úgy látják, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) néven ismert állandó válságkezelési rendszerben előirányzott 500 milliárd euró nem lesz elegendő. Ezért a válságalap emelését szorgalmazzák, mintegy feltételeként annak, hogy további öszszegekkel járuljanak hozzá a második görög mentőcsomaghoz. Az első, 110 milliárd eurós görög mentőcsomagnak nagyjából 30 százalékát állta az IMF.
Vannak kétkedő hangok is a kedd hajnali megállapodás várható eredményeit illetően: londoni elemzők szerint „erősen feltételes” a görög adósságrátacél elérése, mivel az több feltételezett tényező megvalósulásától is erőteljesen függ. Szerintük változatlanul kérdéses még az is, hogy Görögország az euróövezet tagja maradhat-e. A Financial Times keddi számában pedig egy „szigorúan bizalmas” jelentésből idézett, ebben az állt, hogy Görögországnak még további segélycsomagokra lehet szüksége. Az euróövezeti pénzügyminiszterek számára öszszeállított dokumentum szerint a görög mentőprogram „messze letért” a kívánt pályáról, és a Görögországra kirótt takarékossági intézkedések még a legderűlátóbb forgatókönyv alapján is olyan mély recesszió kockázatával járnak, hogy az ország a hároméves új segélyprogram végéig sem lesz képes kikapaszkodni az adósságveremből.
Mint korábban beszámoltunk, Görögországnak egy hónapon belül szüksége lenne az újabb nemzetközi hitelekre, mivel hamarosan lejár egy 14,5 milliárd eurós tartozása. Ez már a második mentőcsomag Görögország számára, amely 2010 májusában az euróövezeti tagországok kormányaival és az IMF-fel kötött kétoldalú hitelmegállapodások révén összesen 110 milliárd euróhoz jutott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
Látogatottsági adatok