A válaszadók majdnem egynegyede attól is tart, hogy ennivalóra sem lesz elegendő pénze
Fotó: Rostás Szabolcs
A Koronavírus Erdélyben című felmérés szerint borúlátóak az erdélyi magyarok az új típusú koronavírus-járvány gazdasági és szociális következményei tekintetében.
2020. április 23., 20:092020. április 23., 20:09
2020. április 23., 20:302020. április 23., 20:30
Az április elején végzett felmérésnek csütörtökön hozták nyilvánosságra az Erdélystat.ro honlapon a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozó eredményeit. Ezek szerint az erdélyi magyarok körében csaknem konszenzus van abban, hogy a járvány gazdasági hatásai legalább annyira negatívak lesznek, mint a 2008-as pénzügyi válságéi voltak, a válaszadók többsége ennél is negatívabb forgatókönyvet vizionál.
A válaszadók csupán egynegyede vélte úgy, hogy a járvány nem fogja befolyásolni érezhető mértékben a családi költségvetést.
A válaszadók 42 százaléka valószínűsítette, hogy lehetnek olyan alapkiadásai, amelyeket nem tud majd fedezni, ha a járvány két-három hónapot is elhúzódik. A legtöbben a közműszámlák fizetésének nehézségét jelölték meg, de
A felmérés készítésekor a februárban még aktívaknak csupán a 63 százaléka válaszolta, hogy dolgozik, de közülük is minden harmadik jelezte, hogy tart a munkahelye elvesztésétől, ha a korlátozások még két-három hónapig érvényben maradnak. A februárban még aktív réteg nyolc százaléka válaszolta, hogy máris munkanélküli lett, 22 százaléka kényszerszabadságra, öt százaléka fizetés nélküli szabadságra került.
A munkahelyüket biztonságban tudók alapvetően szellemi foglalkoztatottak, akik a közszférában (közigazgatás, oktatás, egészségügy), az alapszolgáltatási szektorban (energia, gáz, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az információs és kommunikációs ágazatban dolgoznak. A mezőgazdaságban tevékenykedők az alacsonyabb gazdasági kockázatú csoportba tartoznak. A saját szükségletre termelők vannak jobb helyzetben, az alkalmazottként dolgozók egy számottevő részét szintén fenyegeti a munkanélküliség vagy a kényszerszabadság veszélye.
A járványügyi korlátozások azoknak is megváltoztatták a munkaviszonyait, akik aktívak maradtak. Tizenhat százalékuknak jelentősen, húsz százalékuknak valamelyest csökkent a munkaideje. A munkaidő növekedéséről nyolc százalék számolt be.
A kutatást az Erdélystat.ro statisztikai honlapot működtető kolozsvári Közpolitikai Elemző Központ Egyesület és a SoDiSo Research közvélemény-kutató cég végezte április 1. és 10. között 7450 személy megkérdezésével. Az adatfelvétel interneten és telefonon történt. Az eredmények a nagyrészt internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra vonatkozó becslésnek tekinthetők. A felmérésnek az egészségügyi részét egy héttel ezelőtt ismertették, az oktatással kapcsolatos rész ismertetését a következő napokra ígérik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!