Kolozsvár fölényesen a legdrágább erdélyi város
Fotó: Jakab Mónika
Kolozsváron, Brassóban, Temesváron és Sepsiszentgyörgyön a legdrágább a megélhetés az erdélyi városok közül, miközben Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagybányán a legolcsóbb élni – derül ki az Erdélystat erdélyi statisztikai intézet által csütörtökön nyilvánosságra hozott, Erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe, 2021 című elemzésből.
2021. április 15., 12:182021. április 15., 12:18
2021. április 15., 12:212021. április 15., 12:21
Az Erdélystat csütörtöki közleménye rámutat: mivel a tizenkét jelentős magyar lakossággal rendelkező város közül egyértelműen Kolozsvár a legdrágább, a kutatás készítői ezt választották referenciának, vagyis a többi város értékeit mindig a kolozsvári 100 pontos értékhez viszonyították. A kincses városban a legmagasabbak a lakhatási költségek, a házhoz szállított vendéglátóipari élelmiszerárak, a városon belüli utazási költségek (tömegközlekedés, parkolás, taxi) és a kultúrafogyasztási kiadások is magasak.
A 7,5 százalékkal olcsóbbnak mért Brassóban eközben a lakhatási költségek számítanak magasnak, ezek nagyjából megegyeznek a kolozsvári árszínvonallal, és alapvetően ennek köszönhető a második helyezés. A kulturális szolgáltatások, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek is relatív drágák, viszont más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város. Érdekes például, hogy Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül – irányítja rá a figyelmet az Erdélystat közleménye.
A harmadik legdrágább város Temesvár, ahol 8 százalékkal alacsonyabb a megélhetés, mint Kolozsváron. A megfigyelt városok közül Temesváron a legdrágábbak a sportolási szolgáltatások, és a bolti, piaci élelmiszerkosár árszínvonala is meghaladja a Kolozsvárét. A lakhatás kevésbé drága, Temesvárt megelőzi Kolozsvár, Brassó és Sepsiszentgyörgy is ezen a területen.
Szentgyörgyön amúgy a legköltségesebb az általános piaci élelmiszerek beszerzése, illetve relatív drága a lakhatás is. Ennek valószínű oka az elemzés készítői szerint, hogy az albérletek iránti kereslet jelenleg nagy, viszont a kínálat alacsony, illetve a magas ingatlanárakkal rendelkező közeli Brassó is felfelé húzhatja a lakhatási költségeket. A többi területen viszonylag olcsó Sepsiszentgyörgy, a házhoz rendelhető élelmiszerek, az utazás és a kultúrafogyasztás árainak tekintetében a rangsor második felében található.
például a könyvtári belépő éves díja a Körös-parti városban a legdrágább a megfigyelt városok közül. Szintén drágák a sportolási lehetőségek, kedvezőbbek viszont az utazási költségek és az élelmiszerárak.
Fotó: Erdélystat
Szatmárnémetiben átlagosan 14,9 százalékkal olcsóbbak az árak Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek hasonlóak a nagyváradi árakhoz, ugyanakkor Kolozsvár után itt a legdrágábbak a városon belüli utazási kiadások. Más területeken a középmezőnyben helyezkedik el a város.
Csíkszereda átlagosan 16,2 százalékkal olcsóbb, mint Kolozsvár. Itt viszonylag magasak a lakhatás, a városon belüli utazás és a kulturális szolgáltatások költségei. Ugyanakkor – Kézdivásárhely után –
Aradon 16,8 százalékkal alacsonyabb a megélhetési költségindex, mint Kolozsváron. A lakhatási kiadások Kézdivásárhely után itt a legkisebbek, és viszonylag olcsók a piaci élelmiszerek, illetve a kulturális szolgáltatások. Másfelől Aradon kiemelkedők a házhoz szállított ételek és italok árai, Kolozsvár után itt a legköltségesebbek, és szintén magasak a városon belüli utazási költségek.
A tizenkét város közül Marosvásárhely a kilencedik , itt átlagosan 19,4 százalékkal alacsonyabbak a megélhetési kiadások Kolozsvárhoz viszonyítva. A lakhatási költségek szempontjából középmezőnyben van, illetve a vendéglátóipari élelmiszerek ára is közepes színvonalú, más területeken olcsónak számít a város. Egyedül a kulturális szolgáltatások árszínvonala kiemelkedő.
Nagybánya a harmadik legolcsóbb város, itt átlagosan 19,7 százalékkal alacsonyabbak az árak, mint Kolozsváron. A bolti, piaci élelmiszerárak szempontjából az ötödik, a lakhatás, a vendéglátóipari élelmiszerek és az utazási költségek szempontjából a negyedik legolcsóbb, a sport és a kultúra árszínvonalát tekintve pedig ennél is kedvezőbbek Nagybányán a kiadások.
A második legolcsóbb város Székelyudvarhely, ahol átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb a megélhetés Kolozsvárhoz viszonyítva. Bár a lakhatási és utazási költségek szempontjából inkább a középmezőnybe sorolható, a relatív olcsó élelmiszerárak, a mérsékelt sportolási és kulturális költségek jelentősen csökkentik a megélhetési indexet.
Kézdivásárhelyen az általános bolti, piaci élelmiszer kifejezetten drága, az átlagárak meghaladják még a kolozsvárit is. Ugyanakkor mindezt ellensúlyozza, hogy a lakhatás, a vendéglátóipari egységekben fogyasztott (jelenleg házhoz szállított) kész élelmiszer, az utazás és a kultúra költségei Kézdivásárhelyen a legkedvezőbbek.
„Az adatok értelmezésénél fontos figyelembe venni, hogy egy város árszínvonala nem feltétlenül tükrözi az átlagos életszínvonalat” – hívták fel ugyanakkor a figyelmet a kutatás készítői. Brassó megélhetési indexe például 92,5 pont, ez azt jelenti, hogy ha Kolozsváron valakinek a megélhetéséhez napi száz lejre lenne szüksége, akkor Brassóban ugyanezeket a termékeket és szolgáltatásokat 92,5 lejért tudná megvásárolni, tehát Brassó „árelőnye” 7,5 százalék. Ugyanakkor
Az, hogy egy város viszonylag drága, az elemzés szerint nem jelenti azt sem, hogy minden termékcsoport esetében az. Például Brassóban a legolcsóbb a taxiszolgáltatások ára a megfigyelt városok közül. Vannak ugyanakkor olyan termékek is, amelyek hatósági árasak, vagy szinte egységes az áruk az országban településtől függetlenül, az ilyen termékeket nem is tették a fogyasztói kosárba, pedig ezek csökkentenék a városok közötti különbségeket – mutat rá az Erdélystat közleménye.
A módszertanról
A statisztikában komoly hagyománya van annak, hogy különféle módokon összehasonlítják az egyes városok megélhetési költségeit, így próbálva számszerűsíteni azt, vajon mennyivel is olcsóbb vagy drágább az élet az egyes településeken. Sok más hasonló index mellett talán a legismertebb ilyen összehasonlítás az Economist Intelligence Unit (EIU) 130 világváros árait rendszeresen összevető WCOL indexe. Az Erdélystat hasonló módszertannal készítette el saját, a legjelentősebb erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségeit összevető indexét. Az egyes városok megélhetési költségeinek megállapításához összeállított „fogyasztói kosárban” összesen 43 termék és szolgáltatás súlyozott árát vették figyelembe a burgonya piaci árától a szemátszállítási díjon át az edzőtermi bérletig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!