IV. Erdélyi Gazdasági Fórum Marosvásárhelyen
Fotó: Haáz Vince
Büszkék lehetünk az erdélyi gazdaságfejlesztési program eredményeire, mert meghaladja a 300 milliárd forintot azoknak a fejlesztéseknek az összértéke, amelyek Romániában, zömében Erdélyben valósultak meg az utóbbi években – jelentette ki Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminisztérium parlamenti államtitkára pénteken Marosvásárhelyen.
2025. március 21., 14:382025. március 21., 14:38
2025. március 21., 15:022025. március 21., 15:02
A IV. Erdélyi Gazdasági Fórum megnyitóján elmondott köszöntőbeszédében az államtitkár rámutatott: minél erősebbek az erdélyi magyar vállalkozások, minél több magyar vállalkozás van jelen Romániában, annál nagyobb esélye annak, hogy a helyben élő magyarok megtalálják a boldogulásukat szülőföldjükön.
Magyar Levente a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Büszkék lehetünk erre az eredményre, és büszkék lehetünk arra, hogy az erdélyi magyar közösség fel tud mutatni egy olyan képességet, olyan szervezettséget, amely lehetővé tette ennek a gazdasági sikertörténetnek a véghezvitelét” – fogalmazott.
– jelentette ki az eseményen Nacsa Lőrinc, a miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Rámutatott: a nemzetpolitikai államtitkárság 2019-ben indította el a mentorprogramot, melyben 1000 vállalkozó vett már részt, és 200 mentor önkéntesen támogatja a fiatal, kezdő vállalkozókat.
Kifejtette: a számok örömre adnak okot, hiszen a felméréseik szerint
„De a politikum hasznos információkhoz is jut a vállalkozók révén, akiktől folyamatosan érkezik a visszajelzés a különböző problémákról, melyeken a politikumnak kell változtatni, legyen szó az adók vagy a bürokrácia csökkentéséről, a vállalkozókat segítő programokról vagy a szakképzés erősítéséről” – tette hozzá.
Nacsa Lőrinc is felszólalt a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
Az államtitkár beszédében a politikum, a gazdasági szereplők és a civil szervezetek közötti partnerség fontosságát hangsúlyozta, mivel ezáltal könnyebben meg lehet küzdeni azokkal a nehézségekkel, melyeket az elmúlt évek kihívásai – a világjárvány, a háború, az energiaválság, infláció – okoztak.
Aláhúzta: ahhoz, hogy ezt a kihívásokkal, válságokkal terhelt időszakot Közép-Kelet-Európa nyertesként élhesse meg,
Közölte: az európai versenyképesség motorja Közép-Kelet-Európában tud megvalósulni, ebben a Magyarországon, Erdélyben és a környező Kárpát-medencei országokban élő magyaroknak kiemelt szerepük lehet.
Emlékeztetett: a kelet-közép-európai országok együtt szenvedték meg a kommunizmust, élték át a szétszakítottság állapotát. Miközben Európában „a lelkekért folyik a verseny”, itt még található lélek, a gazdaságban is, a magyarországi és erdélyi vállalkozók közötti együttműködésben is lakozik lélek, amit érdemes kihasználni – nyomatékosította.
Kelemen Hunor újságírók gyűrűjében a IV. Erdélyi Gazdasági Fórumon
Fotó: Haáz Vince
„Az a mi érdekünk, hogy ebben az átalakulásban a jó oldalon feküdjünk, és a jó oldalon ébredjünk. Az az érdekünk, hogy a nyugati területhez kapcsolódjunk, amiről ma még nem tudjuk, hogy hogyan fog kinézni, biztos, hogy változni fog, bármit is jelentsen ez a változás” – idézte szavait az MTI.
A szövetség elnöke emlékeztetett:
A szövetségi elnök beszédében úgy fogalmazott, „tele van a világ politikai kalandorokkal, napról napra újabbak tűnnek fel”, és teljesen hiányzik a kiszámíthatóság, a tervezhetőség, amit leginkább a vállalkozók éreznek. Kitért az amerikai változásokra, és beszélt a mesterséges intelligencia jelentette veszélyről, rámutatva, hogy ezt meg kell tanulni használni.
Közölte: egyesek éveken keresztül „különböző valóságértelmezéseket” töltöttek fel a világhálóra, mivel rájöttek, hogy ezek később mire lesznek használhatók, így ma az algoritmus már „ezekből válaszol”, a polgár olyan tájékoztatást kap, aminek nem sok köze van a valósághoz.
A tavalyi romániai elnökválasztásról szólva emlékeztetett, hogy
„Nekünk nem volt más lehetőségünk, minthogy előrenézzünk” – mondta, arra utalva, hogy az RMDSZ ismét annak a kormánykoalíciónak a része, ahonnan korábban kiszorították.
A szövetségi elnök szerint megpróbáltak tanulni a korábbi hibákból, ezért Crin Antonescu személyében közös államfőjelöltet állítottak, akinek választási győzelme szerinte garancia lenne arra, hogy a koalíció fennmaradjon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!