Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír a befektetők körében
Fotó: Haáz Vince
Az utóbbi években folyamatosan növekedett a romániai külföldi működőtőke-állomány (Foreign Direct Investment – FDI) értéke, az erdélyi régió FDI-állománya szintén gyarapodott, és országos részaránya is növekedett – derül ki az Erdélystat legfrissebb elemzéséből. Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.
2019. november 15., 08:452019. november 15., 08:45
2019. november 15., 08:582019. november 15., 08:58
Nem mindenhol fényes azonban a helyzet: Partium, Észak-Erdély és Székelyföld FDI-állománya nagyon alacsony a másik három erdélyi régióhoz képest.
2018-ban különben közel 19 milliárd euró volt Erdély FDI-állománya, míg a havasalföldi és moldvai FDI-állomány csupán 13 milliárd euró volt. Habár a külföldi befektetők számára egyértelműen Bukarest a legvonzóbb, Románia többi régiójához képest Erdély nagyobb vonzerővel bír.
2018-ban az FDI legnagyobb része Hollandiából származott (19,4 milliárd euró), ami a romániai külföldi működő tőke állományának 23,9 százalékát teszi ki. A második helyen Németország áll, 2018-ban 10,3 milliárd euró származott innen, ami 12,7 százalékát képezi az FDI-állománynak. A harmadik a sorban Ausztria 9,9 milliárd euróval (12,2%). A külföldi működő tőke leginkább az iparban, azon belül is a feldolgozóiparban hasznosul. További fontos szektorok, ahol jelentős értékű külföldi tőke hasznosult az elmúlt 12 évben: a kereskedelem, az építőipar és a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások.
A külföldi vállalatok Romániában való jelenlétének fontosságát mutatja az a tény, hogy az országban megvalósított összes üzleti forgalom közel felét teszik ki. Az FDI-t birtokló vállalatok alkalmazottainak száma szintén növekedett az utóbbi években, 2018-ban meghaladta az 1,3 millió főt, ami az ország összes alkalmazottjának megközelítőleg egynegyedét jelenti.
Erdély régiói közül a Bánság és Dél-Erdély rendelkezik a legnagyobb FDI-állománnyal. Bánságon belül Temes és Arad megyében kiemelkedően magas az FDI-állomány. Az Erdélystat elemzéséből kiderül, hogy ez Temes megyében például olyan nemzetközi szinten is jelentős vállalatoknak köszönhető, mint a német érdekeltségű Hella (autóvilágítás) és Continental (autóabroncsok), valamint az észak-amerikai érdekeltségű Aptiv Technology (autóalkatrészek) és TRW (fékrendszerek) vállalatok. Arad megyében szintén több autóiparhoz köthető vállalat van jelen: az amerikai érdekeltségű Takata Romania Kft. (légzsákok), a német tulajdonú Webasto (autóhűtési és -fűtési rendszerek), illetve a japán Yazaki autóalkatrész-gyártó.
A dél-erdélyi régióban Brassó megye rendelkezik jelentős vonzerővel az FDI-t illetően. Brassó megye legnagyobb vállalata a svéd tulajdonú Autoliv, amely biztonsági öveket, légzsákokat és kormánykereket gyárt. Fehér megyében szintén magas az FDI értéke, hiszen itt tevékenykedik Erdély legnagyobb vállalata, a Mercedes-Benz tulajdonában álló Star Assembly (automataváltók).
Közép-Erdély megyéi, Kolozs és Maros megye szintén jelentős FDI-állománnyal rendelkeznek, hiszen számos külföldi érdekeltségű nagyvállalat van jelen, mint például a Bosch.
Annak érdekében, hogy az eltérő méretű erdélyi régiók könnyebben összevethetők legyenek, az Erdélystat elemzői az egy lakosra eső FDI-állomány mutatóval számolnak. Az országos átlag 4092 euró/lakos, de ez magában foglalja Bukarest FDI-értékét is, ami hatalmas volument képvisel, és torzítja a regionális összehasonlítást. Ha a fővárost kivesszük az országos átlagból, akkor azt láthatjuk, hogy az egy főre eső FDI-állomány alig 1000 euró. Ennél az erdélyi átlag lényegesen magasabb (1945 euró). Erdély megyéit megvizsgálva Temes megye kiemelkedően magas FDI/lakos mutatóval rendelkezik, itt egy lakosra 6214 euró FDI jut. Az ellenpólust Hargita megye képviseli, itt csupán 365 euró FDI jut egy rezidens lakosra.
Mi az FDI?
A külföldi működőtőke-befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) olyan nemzetközi befektetést jelöl, amelynek során egy adott országban elhelyezkedő vállalat vagy személy egy másik országban hajt végre beruházást, akár egy létező vállalatban való tulajdonrészesedés megszerzésével, akár új vállalat létrehozásával. Az FDI másik fontos jellemzője, hogy számottevő (legalább 10 százalékos) részesedés megszerzésére vonatkozik, azaz a külföldi befektető nemcsak tulajdonrészt szerez, hanem ellenőrzési, befolyásolási és menedzsmentjogot is gyakorol az adott vállalat fölött.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság számára a megnövekedett megélhetési költségek jelentik a legfőbb aggodalmat a 2025-ös év végén, a második helyen pedig az ország gazdaságának alakulását találjuk.
Kartellezés miatt bírságolta meg a Rombat Rt. román autóipari céget az Európai Bizottság – írta az Economedia.ro az uniós testület közleménye alapján.
Az év első tíz hónapjában 24,636 milliárd euró volt a folyó fizetési mérleg hiánya, ami növekedést jelent a 2024 januárja és októbere között jegyzett 23,644 milliárd euróhoz képest – közölte hétfőn a Román Nemzeti Bank.
A minimálbér kényszerű emelése veszélybe sodorhatja a kis- és középvállalkozásokat – figyelmeztetett Radu Miruță gazdasági miniszter.
Az idei harmadik negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 63,4 százalékos volt, 0,1 százalékponttal magasabb, mint az előző negyedévben – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az idei harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest 0,3 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,921 millióra nőtt – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai mikro-, kis- és középvállalkozások érdekeit képviselő IMM Románia a napokban tette közzé a 2025-ös Mezőgazdasági Fehér Könyvet, amely kiemeli, hogy idén a gazdálkodók mindössze 30%-ának sikerült európai vagy nemzeti támogatást szereznie, m&
Az elmúlt években mintegy 800, bíróság előtt megindult per zárult le peren kívüli egyezséggel a Banki Szektor Alternatív Vitarendezési Központja (CSALB) közreműködésével – közölte a banki jogvitákra szakosodott intézmény.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!