2008. március 28., 00:002008. március 28., 00:00
Mint ismeretes, a nyugdíjreform keretében tavaly szeptember 17-étõl január
17-éig a 35 év alatti munkavállalóknak kötelezõen kellett választaniuk magánnyugdíjpénztárat az egymással versengõ tizennyolc intézmény közül. A 35 és 45 év közöttiek is csatlakozhattak önkéntes alapon, a náluk idõsebbek számára azonban nem volt ilyen lehetõség. A versenyben az öt legnagyobb pénztár bizonyult nyertesnek. Az ING körülbelül 1,2 millió, az Allianz-Þiriac 900 ezer, a Generali 340 ezer, az Aviva 290 ezer, az Interamerican pedig 225 ezer klienst szerzett, õk együttesen a piacra került ügyfelek több mint 80 százalékára tettek szert. Azt a több mint 330 ezer ügyfelet, aki bár köteles lett volna, mégsem választott magának pénztárat, sorsolással osztották el a versengõk között. A sorsolás után a magánnyugdíjpénztárak összesen 4 156 316 ügyféllel rendelkeznek, ezeknek a 34 százaléka tartozik ahhoz a korosztályhoz, amely szabadon csatlakozhatott. Nekik köszönhetõ, hogy a nyugdíjpénztárak ügyfélállománya minden korábbi várakozást felülmúlt. A pénzintézetek eredetileg csupán 2,5–2,8 millió jövendõ ügyfél járulékára számítottak. A CSSPP szerint amúgy a magánnyugdíjpénztárat választani kötelezettek 24 százaléka 26 év alatti, és 42 százalékot képviselnek a 26 és 35 év közöttiek. A „nyugdíjtérkép” még változik, hiszen a versenyben nem túl sikeresen szerepelt pénztárak egy része elhagyni készül a terepet. Az OTP Románia például kötelezõ magánnyugdíjpénztárának ügyfélportfolióját a BT Aegon Nyugdíjalapnak adja el mintegy 3 millió euróért. Vevõt keres az Omniasig, a Prima Pensie, a Zepter és a Marfin is.
Hírösszefoglaló
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.