Elkezdődhetnek a Lugos–Déva autópálya második és harmadik szakaszának építési munkálatai, miután pénteken, illetve hétfőn az Országos Autópálya és Útkezelő Társaság (CNADNR) szerződést kötött a versenytárgyalásból győztesként kikerült olasz Salini–Secol konzorciummal, illetve egy olyan cégcsoporttal, amelyben Theodor Berna üzletember mellett két spanyol és egy holland vállalkozás vesz részt.
2013. október 22., 17:332013. október 22., 17:33
A vonatkozó licitekben – mint korábban beszámoltunk – még májusban győztest hirdettek, azonban az óvások miatt késett a szerződéskötés. Az óvásokat elbíráló szakhatóság (CNSC) viszont végül a panaszokat visszautasította, s a procedúra folytatását rendelte el. Ezt követően a versenytárgyalásokban alulmaradt vállalkozók a törvényszéken próbálták bizonyítani saját igazukat, de az igazságszolgáltatás is visszautasította panaszukat.
Az Országos Autópálya és Útkezelő Társaság tavaly áfa nélkül valamivel több mint egymilliárd euróra becsülte mindkét sztrádaszakasz építési költségeit. A Lugos–Déva autópálya a dél-erdélyi sztráda, vagyis a IV-es páneurópai folyosó részét képezi, ami Németországból indul, majd Prága, Bőcs, Pozsony,majd Budapest érintésével Nagylaknál lép be Romániába. Ezt követően Aradon, Déván, Szászvároson, Nagyszeben át ér Bukarestbe, majd Konstancánál megy tovább egészen Isztambulig. A romániai szakaszból eddig az Aradot Temesvárral összekötő rész készült el, igaz, az is nagy késéssel. Ez egyébként 32,25 kilométer hosszú, összesen 482,8 millió lejt (135,43 millió euró) fordítottak a megépítésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!