
2012. július 10., 07:062012. július 10., 07:06
Az utolsóként június elején megnyitott székelyföldi irodák jelenleg a kapcsolatrendszerüket építik, adatbázist gyűjtenek.
Ferenczy Ágnes, a sepsiszentgyörgyi iroda vezetője lapunknak elmondta, a múlt héten Budapesten vettek részt továbbképzésen, ez alkalommal a térségben dolgozó külgazdasági szakdiplomatákkal, illetve azokkal a magyarországi szervezetekkel ismerkedtek meg, amelyekkel munkájuk során kapcsolatot kell tartaniuk. „A Kárpát-medence, ezen belül Erdély olyan potenciális piac a magyarországi kis- és közepes vállalkozóknak, amely még kiaknázásra vár, az irodahálózatnak ebben kell segítséget nyújtania. Nagyon fontos, hogy hálózatként, láncként működünk együtt, bármilyen felkérést, megkeresést kapunk, azonnal bejut a rendszerbe, és az irodák közösen keresik a megoldásokat” – ecsetelte az előnyöket Ferenczy Ágnes. Mint kérdésünkre kifejtette, eddig irodájuk közvetítésével csomagolóanyaggal és biztonsági rendszerekkel foglalkozó cégek keresték a lehetőséget, hogy bejussanak az erdélyi piacra.
Gáll Zoltán, a székelyudvarhelyi iroda vezetője eközben arról számolt be a Krónikának, hogy eddigi tevékenységük során egyebek mellett címlistát állítottak össze, hogy a hozzájuk forduló vállalkozóknak tudjanak például könyvelőket, jogászokat ajánlani, a helyi szolgáltatók, szakemberek közül pedig azokat választották ki, és azokat ajánlják, akik megfelelő árakkal dolgoznak. „Folyamatosan építjük a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, a pénzintézetekkel, a gazdasági élet minden szereplőjével. Az irodát a magyar kormány működteti, de nemcsak a magyarországi vállalkozóknak, hanem a helyieknek is segítséget nyújt, mindenkinek, aki a Kárpát-medencében üzleti kapcsolatokat keres” – szögezte le Gáll Zoltán. Hozzátette: a székelyudvarhelyi iroda összeállított egy rendezvénynaptárt is, a vásárok, kiállítások helyszínét és időpontját tartalmazó információcsomagot eljuttatják a hozzávetőleg 400-as címlistájukra – ami egyébként szintén folyamatosan bővül.
A május végén megnyitott nagyváradi irodába eközben már folyamatosan érkeznek a megkeresések. Király Csaba irodavezető a Krónika érdeklődésére elmondta, a kérdések a gazdasági szféra legkülönbözőbb területeiről jönnek. „Jelentős érdeklődés mutatkozik a partiumi régió vállalkozásai részéről: van, aki csak egy anyaországi partnert szeretne keresni, mások sokkal összetettebb megkereséssel fordulnak hozzánk, például mezőgazdasági szövetkezetet szeretnének alapítani, és ehhez keresünk nekik szakmai segítséget” – mesélte Király Csaba. Hozzáfűzte: nemcsak Erdélyből keres néhány vállalkozás magyarországi együttműködést, hanem magyarországi vállalatok erdélyi partnerkeresési, cégalapítási igényeik is szinte mindennaposak. Megtudtuk ugyanakkor, hogy az irodahálózat céljai közt szerepel egy olyan operatív információs rendszer kiépítése, amelyre minden, a Kárpát régió területén működő magyar érdekeltségű vállalkozás feliratkozhat, s ezáltal elérhető közelségbe kerül számukra minden olyan aktuális információ, amelyre szüksége lehet a vállalkozás, tevékenység fejlesztéséhez. Ennek az adatbázisnak a feltöltése már elkezdődött, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat bármely irodájában várják a felkerülni szándékozó cégek képviselőit, illetve a hálózat honlapján, a www.crbnetwork.eu címen on-line is kitölthető a regisztrációs ív.
Hasonlóképpen beindult az élet Kolozsváron is. „Az egyik romániai cég magyarországi partnert keresett pályázati úton elnyert beruházásához, míg a magyarországi vállalkozók többnyire a romániai vállalkozásalapítás feltételei iránt érdeklődnek, s részt vettünk Budapesten a romániai befektetési lehetőségeket tárgyaló konferencián is”– számolt be dióhéjban kérdésünkre Vass Attila, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kincses városi irodavezetője. Hozzáfűzte: arra számítanak, hogy a jövőben ugrásszerűen megnő a partnert keresők száma. Mint hangsúlyozta: az irodahálózat folyamatos bővülésének köszönhetően egyre több információ áll rendelkezésükre, így értelemszerűen ezzel egyenesen arányosan nő azoknak az üzletpartner-keresési lehetőségeknek is a száma, amelyeket ajánlani tudnak a hálózat szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozóknak.
Amint arról beszámoltunk, a kárpát-medencei hálózat összesen tíz irodából áll majd. Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Ukrajnában Ungváron, Horvátországban pedig Eszéken várják az érdeklődőket. A Kárpát régió üzletfejlesztési irodahálózat célkitűzése, hogy segítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hegy ez a térség egy európai szinten elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. Az irodák feladata többek között az üzleti és jogi tájékoztatás, kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények szervezése, gazdasági szervezetek adatbázisainak kialakítása, valamint munkaerő-piaci elemzések elkészítése. Az elsőként létrejött kolozsvári iroda megnyitóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: az erdélyi irodahálózat az Erdély gazdasági fellendülésének programjául szolgáló Mikó Imre-terv kovászaként fog működni.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.