Két évvel elhalaszthatja a kormány a nyugdíjalap második pilléréhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás százalékarányos mértékének 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő növelését, holott a tavasszal még sürgősségi rendelettel emelte a mutatót, és a 2024. január elsejétől hatályos törvénymódosítást a parlament mindkét háza megszavazta. A hírre reagált csütörtökön a magánnyugdíj-alapkezelők szövetsége is, felszólítva a kormányt, hogy tegyen eleget törvénynek és az Európai Unió felé tett vállalásainak, és januártól növelje a hozzájárulás mértékét. Marcel Boloş pénzügyminiszter cáfol.
2023. december 07., 15:592023. december 07., 15:59
2023. december 08., 08:162023. december 08., 08:16
Az Országos Ifjúsági és Sport Szakszervezet egy olyan sürgősségi kormányrendelet tervezetét hozta nyilvánosságra, amely szerint mindössze 2026. január elsejétől nőne a második pillérhez való hozzájárulás mértéke – irányította rá a figyelmet csütörtökön a Hotnews.ro portál. A Ciolacu-kormány által javasolt változtatásra azt követően kerülhet sor, hogy 2022. március 16-án ugyanez a kormány elfogadta azt a sürgősségi rendeletet, amely a második pillérhez való hozzájárulás egy százalékpontos emeléséről rendelkezett 2024. január 1-jétől.
„A helyreállítási tervben javasolt nyugdíjreform célja olyan jogszabályok kidolgozása, amelyek biztosítják az állami nyugdíjrendszer közép- és hosszú távú fenntarthatóságát és kiszámíthatóságát, valamint a második pillér fenntarthatóságát. A ma elfogadott jogszabállyal biztosított a PNRR által meghatározott ütemterv (C8, R6 komponens, 213. mérföldkő) betartása, a második nyugdíjpillérhez való hozzájárulások összhangban vannak a költségvetési stratégiában foglaltakkal” – állt a munkaügyi minisztérium akkori közleményében.
Elfogadta szerdán a képviselőház a magánnyugdíjalapokba befizetett egyéni hozzájárulás 1 százalékponttal történő emelését.
Várhatóan elfogadja szerdai ülésén a bukaresti kormány a kötelező magánnyugdíj-alapba fizetendő járulékok 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő emelését 2024. január 1-jétől.
A múlt hónapban, a rendszer elindításának 15. évfordulója alkalmából szervezett eseményen a magánnyugdíjpénztárak képviselői is emlékeztettek: a járulékok alakulása nem az eredetileg tervezettnek megfelelően történt, ezért a második pillérhez hozzájárulóknak a vártnál kevesebb pénz van a számláján. Hiszen az eredeti ütemterv szerint már 2016-ban el kellett volna érni a 6 százalékos arányt a magánnyugdíjalap javára. Akkor a mostaninál nagyobb, 5 százalékos volt a második pillér részesedése, ám a Liviu Dragnea vezette kormány „machinációi” nyomán 2017-ben nemhogy növelték, hanem csökkentették. Emiatt másfél évtized elteltével csupán 3,75 százalékos a hozzájárulás mértéke a kötelező magánnyugdíjalapba, pedig már legalább 6-nál kellene tartania.
– ismertette az évfordulós eseményen Radu Crăciun, a konferenciát szervező magánnyugdíj-alapkezelők szövetségének (APAPR) elnöke. A növelés megtagadásával az állami hatóságok csaknem 40 milliárd lejtől fosztották meg a magánnyugdíjalapokat, az állami javára.
Bő két évtized múlva ráduplázhat a nyugdíjba vonulók időskori állami juttatására az akkor már 35 éve „építgetett” második pillér, azaz a kötelező magánnyugdíjalapba folyamatosan utalt hozzájárulás. Viszont ez csak egy optimista forgatókönyv.
A magánnyugdíj-alapkezelők szövetsége csütörtökön közleményben reagált az újabb két évvel történő halasztásról szóló rendelettervezetre, és
„A javasolt halasztás szöges ellentétben áll a PNRR rendelkezéseivel. (…) A második pillérhez való hozzájárulás emelésének újra és újra történő elhalasztása hátrányos minden aktív romániai munkavállaló számára, akik dolgoznak, adót és járulékot fizetnek, és jogos elvárásaik vannak a tisztességes nyugdíjra, többek között a második pillérből. Az APAPR nyilvánosan felszólítja a román kormányt, hogy tartsa tiszteletben a hatályos jogszabályokat és az Európai Unió felé tett korábbi kötelezettségvállalásait, és a törvényeknek, valamint a PNRR-nek megfelelően 2024. január 1-jétől emelje 4,75 százalékra a második pillérhez való hozzájárulást” – szögezte le a szakmai szövetség.
Marcel Boloş ezzel a magánnyugdíjalap-kezelők egyesületének korábbi közleményére reagált, amelyben azt írták, hogy a kormány 2026-ig tervezi halasztani a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás százalékarányos mértékének 3,75 százalékról 4,75 százalékra történő emelését, amely 2024. január 1-jétől lenne esedékes. Az egyesület felszólította a kabinetet, hogy tegyen le erről a tervéről.
„Nem fogjuk elhalasztani a nyugdíjalap második pilléréhez való hozzájárulás növelését” – szögezte le csütörtöki Facebook-bejegyzésében a tárcavezető. Hozzátette: az ilyen és ehhez hasonló találgatások senkinek nem szolgálják a javát.
Boloş ugyanakkor rámutatott, továbbra is keresik a megoldásokat az ország hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságának biztosítására, és a tárca szakemberei alaposan megvizsgálnak a koalícióban felmerülő minden javaslatot, majd a koalíció vezetői ismertetik a döntéseket. „Arról mindenkit biztosíthatok, hogy az intézményünk aláírását viselő valamennyi jogszabály kidolgozása, véleményezése és jóváhagyása átláthatóan, az eljárások betartásával történik” – nyomatékosította a Ciolacu-kormány pénzügyminisztere.
A romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét.
A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget – jelenleg a hozzájárulás 3,75 százalékát – magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A kötelező magánnyugdíjalapban lévő pénz a hozzájáruló tulajdona, ám nem férhetünk hozzá nyugdíjba vonulásunk előtt. Ha időközben munkanélkülivé válunk, az összeg nem vész el, a nevünkön marad, és tovább nő attól függően, hogy az alapkezelő mennyire sikeres befektetéseket eszközölt vele. Viszont a havi hozzájárulást nem irányítják oda, amíg a polgárnak nincs hivatalos munkaszerződése. Törvény garantálja, hogy a magánnyugdíjalapok nem jelenthetnek csődöt, a befizető állampolgárok nem kockáztatnak. Ha valamelyik társaság nehézségekbe ütközne, az általa kezelt pénzeket különleges eljárással más alapkezelőkhöz irányítják. A hozzájárulók nyugdíjazásukkor kétféleképpen juthatnak hozzá a felgyűlt pénzhez: teljes egészében kikérhetik az összeget, vagy havi részletfizetést választanak. A magánnyugdíjalapok valóban pénzalapokként működnek, ahol a befizetett összeget folyamatosan befektetik, „fialtatják”, miközben tulajdonosa végig a befizető, halála esetén pedig hozzáférhetnek örökösei – nem úgy, mint az egyes pillér esetén.
A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló fizet tetszés szerint.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szerint a balliberális koalícióban nem tárgyaltak a kettes számú kötelező nyugdíjpillérrel kapcsolatos törvénymódosításról.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Ingyenes szakmai felkészítő tanfolyamot indít Bánffyhunyad önkormányzata a Kolozsvári Felnőttképző Regionális Központtal (CRFPA) együttműködésben. A képzéseket február 16. és március 13. között kerül tartják a Kolozs megyei település művelődési házában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!