Emil Boc után Tánczos Barna is betiltaná az egyéni hőközpontok felszerelését az újonnan épülő tömbházakban

A tervezett intézkedés mögött környezetvédelmi szempontok állnak •  Fotó: Haáz Vince

A tervezett intézkedés mögött környezetvédelmi szempontok állnak

Fotó: Haáz Vince

Olyan intézkedéscsomagot készítünk elő, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését – közölte pénteken Facebook-oldalán Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter. A tervezet szerint az építtetők a távhőt vagy a közös kazán lehetőségét választhatják. A Kolozsváron már közvitára bocsátott hasonló terveket nem sokkal a drámai temesvári távhőkrach után közölték.

Páva Adorján

2021. november 20., 11:262021. november 20., 11:26

2021. november 20., 12:472021. november 20., 12:47

Tánczos Barna ügyvivő környezetvédelmi miniszter bejegyzésében úgy fogalmazott, mindannyiunknak tennünk kell a tisztább levegőért: a minisztériumnak, az önkormányzatoknak és az állampolgároknak egyaránt. A hideg beálltával a légszennyezés egyre nagyobb veszélyt jelent az egészségünkre, hiszen a lakossági fűtés során és a közlekedésből kikerülő szennyező anyagok a felszín közeli légrétegekben megrekednek, főleg, ha az időjárás nyugodt, hideg és száraz.

„A #ZöldPéntek kezdeményezés arra hívja fel a figyelmet, hogy a közszállítás gyakori használata által tudjuk csökkenteni az autósforgalomból adódó légszennyezést, míg a lakossági fűtésre hosszabb távon kell megoldást találnunk. 

Idézet
Éppen ezért egy olyan intézkedéscsomagot készítünk elő a szaktárca élén, amely megtiltja az újonnan épülő tömbházakban a saját központi fűtés bevezetését, közös kazánt telepíthetnek majd, vagy rácsatlakozhatnak a városi távfűtési hálózatokra,

amelyeket egy összehangolt cselekvési terv mentén kell korszerűsíteni, mindezzel jelentősen csökkentve az épületek károsanyag-kibocsátását” – olvasható az RMDSZ-es tárcavezető bejegyzésében.

Hasonló bejelentést tett egy héttel ezelőtt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is: a hat lakásnál többet magában foglaló új tömbházakra vonatkozó határozattervezetet múlt pénteken bocsátották közvitára a kincses városban. A fűtést érintő intézkedés – amely jövőre léphet életbe – egy nagyobb projekt része, utóbbi a nagyváros 2021–2050 közötti környezetvédelmi stratégiáját fedi.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Az önkormányzat 2030-ig 55 százalékkal szeretné csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, miközben energiahasználat terén 32 százalékra növeli a megújuló források részesedését. A grandiózus intézkedéscsomag fontos eleme a fűtés.

A tervek szerint a város több pontján úgynevezett fűtőszigeteket hoznának létre, hőszivattyúk és napelemek révén nyernének minél több energiát, miközben korszerűsítik a távhőhálózatot.

A beruházások értékét 200 millió euróra becsülik, az összeg nagy részét uniós alapokból hívnák le. Az egy hete bejelentett intézkedés az első a csomagból, amelyet közvitára bocsátottak.

Egyébként hasonló intézkedés uniós szinten is felmerült a közelmúltban, ám illetékesek cáfolták, hogy az egyéni hőközpontok széles körű betiltására készülnek. Egyrészt azért, mert egyes tagországok között jelentősek a különbségek a környezetvédelmi megvalósítások terén, másrészt a tiltás szembe mehet az EU bizonyos energetikai alapszabályaival, amelyek a tagországok szabad döntési jogát garantálják.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Ugyanakkor Romániában leginkább azért megdöbbentő az egyéni hőközpontok felszerelésének korlátozási, betiltási terve (még ha csak az új építésű panelek esetében is), illetve a távhőre kapcsolódás szorgalmazása, mert

köztudott, hogy az utóbbi évtizedben aki csak tehette, „kimenekült” a kommunizmusból örökölt fűtésrendszerből, és jelentős befektetés árán saját hőközpontot szereltetett magának.

A távhőszolgáltatás ugyanis egyre drágább és drágább lett azzal, ha valaki kilépett, mert az elavult hálózatban gyakoriak voltak a műszaki hibák, csőtörések, a „veszteségek” kifizetésén pedig mind kevesebb és kevesebb fogyasztó osztozott. Közben a nagyvárosi hőközpontok sorra leépültek, egyesek bezártak, becsődöltek, miközben az állam folyamatosan mentőöveket dobott feléjük jelentős anyagi ráfordítással. Ugyanakkor az önkormányzatok is komoly összegeket költenek a lakossági ár kompenzálására.

korábban írtuk

Saját hőközpontokat kell beszerelni a dévai iskolákba, lakásokba, mert nem indítják újra a marosnémeti hőerőművet
Saját hőközpontokat kell beszerelni a dévai iskolákba, lakásokba, mert nem indítják újra a marosnémeti hőerőművet

Nulla esély van arra, hogy újraindítsák a marosnémeti hőerőművet – jelentette ki hétfő este a dévai polgármester.

Az sem növelheti a tervezett intézkedések népszerűségét, hogy még egy hónap sem telt el a távhőszolgáltatás temesvári krachja óta.

Mint ismeretes, október 26-án több mint ötvenezer háztartás, kórházak, iskolák távfűtés és meleg víz nélkül maradtak a bánsági városban, és csak két és fél napra rá sikerült újraindítani a szolgáltatásokat. A drámai helyzethez a fizetésképtelenné nyilvánított helyi távhőszolgáltató több száz millió lejes adóssága vezetett. 

Dominic Fritz polgármester jelezte: a temesvári Románia második legnagyobb távhőszolgáltató rendszere a bukaresti után. Úgy vélte: az energiaárak megemelkedése miatt egyetlen más romániai nagyvárosban sem tudják csak a lakossággal és az önkormányzatokkal kifizettetni a téli távhőszolgáltatásokat, így hasonlóan áldatlan állapotokra számíthatnak máshol is az országban.

korábban írtuk

„Szibéria” Temesváron: fűtés nélkül maradtak a kórházak és ötvenezer háztartás
„Szibéria” Temesváron: fűtés nélkül maradtak a kórházak és ötvenezer háztartás

Bekövetkezett, amitől Temesvár önkormányzata, több tízezer lakos és közintézmények, kórházak vezetői tartottak: keddtől megszűnik a távhő- és melegvíz-szolgáltatás a bánsági nagyvárosban.

korábban írtuk

Pénteken már minden temesvári háztartásban lesz fűtés és meleg víz a Colterm ígérete szerint
Pénteken már minden temesvári háztartásban lesz fűtés és meleg víz a Colterm ígérete szerint

Csütörtök este újraindult a távhőszolgáltatás Temesváron – közölte pénteken a Colterm vállalat.

korábban írtuk

Nem vetnek ki különadót az egyéni hőközpontokra – a szakemberek a jóval környezetbarátabb távhő mellett teszik le a garast
Nem vetnek ki különadót az egyéni hőközpontokra – a szakemberek a jóval környezetbarátabb távhő mellett teszik le a garast

Egyelőre nem terveznek környezetvédelmi különadót kivetni az egyéni hőközpontokra – a Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint viszont valóban jóval szennyezőbbek, mint a távhőszolgáltatás.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.

Enyhén csökkent a munkanélküliség Romániában
2025. szeptember 01., hétfő

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre

A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.

A nyugati határszélen nő a munkanélküliség, miközben rekord számú álláslehetőség vár betöltésre
2025. szeptember 01., hétfő

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”

Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.

Az ezüst az új arany? Lendületet kapott a „kistestvér”
2025. augusztus 31., vasárnap

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt

Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Már a piaci bevásárlást sem ússzuk meg 170 lej alatt
2025. augusztus 31., vasárnap

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom

A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.

Csaknem 8 százalékkal nőtt a romániai légiutas-forgalom
2025. augusztus 29., péntek

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben

A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.

Egyedülálló, cseppfolyósított földgázt is felhasználó injekciós motor gyártása kezdődött el Mioveni-ben
2025. augusztus 28., csütörtök

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain

A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.

A kisgazdák is sorra kerülnek az AFIR idei uniós pályázati kiírásain
2025. augusztus 28., csütörtök

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések

Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.

Októbertől lépnének hatályba az újabb megszorító intézkedések
2025. augusztus 27., szerda

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést

A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.

Óriási érdeklődés övezi az állami vállalatok vezetői pozícióit – ideiglenesen felfüggesztik a jelentkezést
2025. augusztus 26., kedd

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét

A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

A vállalkozás méretétől teszik függővé a cégek minimális törzstőkéjét