Fotó: Mediafax
2008. június 11., 00:002008. június 11., 00:00
Amelia Torres EB-tag szóvivője nem tudta megerősíteni, hogy Bukarest milyen természetű figyelmeztetésben részesül, vagy hogy az intőt esetleg szankció is követheti. A bizottság számára a 2005-ben újratárgyalt Fejlődési és Stabilitási Egyezmény ad lehetőséget a szankció alkalmazására. A dokumentum több eljárást is előír.
Mint arról beszámoltunk, a költségvetési hiány miatt Románia már több figyelmeztetést is kapott az EB-től, valamint más nemzetközi fórumok részéről, mint például a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Az értesülések szerint a mai jelentés elsősorban arra hívja fel a bukaresti hatóságok figyelmét, hogy a pénzügyi politika változtatásra szorul. Az EB szakértői szerint a román kormány terjeszkedő pénzügyi politikája nehezen megjósolható eredményeket hoz. A legjelentősebb veszélyt a felelőtlen bér- és nyugdíjemelések, és a költségvetésben feltüntetett bevételek fenntarthatóságának hiánya jelenti a büdzsére nézve. Almunia biztos egyébként még áprilisban jelezte a bukaresti kabinetnek, hogy komoly költségvetési hiánnyal kell majd számolniuk, ha fenntartják a jelenlegi módszert.
Romániával ellentétben az Európai Unióhoz szintén 2007-ben csatlakozott Bulgária a nemzeti össztermék (GDP) három százalékát meghaladó költségvetési többletet teljesített az EB áprilisi adatai szerint. A bukaresti mellett a londoni kormány kaphat még ma figyelmeztetést a költségvetési hiány kérdésében, annak ellenére, hogy az a nemzeti össztermék 2,6 százaléka. A brüsszeli hatóságok úgy értékelik, hogy ez elérheti a 3,3 százalékot, ha London nem változtat pénzügyi politikáján. Az EB mintegy két héttel ezelőtt Franciaországot figyelmeztette hasonló ügyben, ajánlás formájában fogalmazva meg a kifogásait. Az ajánlásban Almunia rámutat: a reformok folytatása elengedhetetlen, viszont ezeket oly módon kell megvalósítani, hogy azok ne mélyítsék el az 1990-es években felhalmozott állami adósságot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Látogatottsági adatok