
2012. november 22., 09:152012. november 22., 09:15
Az államfő mindezt tegnap délután, a belga fővárosba való elutazása előtt, a bukaresti Henri Coandă repülőtéren mondta el. Băsescu kifejtette: a többi európai vezetővel folytatott egyeztetés nyomán kiderült: mindenki elégedetlen, amiért Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke egy olyan költségvetés-tervezettel állt elő, amely csökkentené a tagállamoknak szánt támogatások összegét, de van esély az alkura. Leszögezte: nemzeti érdek az uniós szintű megállapodás elérése. Hozzátette: nem zárja ki a lehetőségét, hogy nem sikerül megegyezni, de úgy vélte, majdnem mindenki megoldást akar.
Románia vonatkozásában megállapította, további tárgyalások szükségesek Van Rompuy tervezetéről, és ezt magával az Európai Tanács elnökével is közölte. Elmondta ugyanakkor: tudatában van annak, hogy a román tárgyalási pozíciót gyengíti, hogy a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban csupán a rendelkezésre álló kohéziós alapok 9,72 százalékát sikerült felhasználni. Hozzátette, a felhasznált összegek mértékét az EB számításai alapján közölte, amelyek a már kiutalt összegeket tartják nyilván.
„Igaz ugyan, hogy vannak olyan projektek, amelyek finanszírozásra várnak, de a lényeg az, hogy mennyi pénzt fizettek már ki” – mondta Băsescu, így reagálva Victor Ponta miniszterelnök keddi kijelentésére, miszerint a lehívott összegek szintjét sikerült húsz százalékra feltornászni. Emlékeztetett: 2007 és 2013 között direkt agrártámogatás formájában 5,5 milliárd euró állt az ország rendelkezésére, vidékfejlesztésre nyolcmilliárd, kohéziós projektekre pedig 19,6 milliárd.
| Nem biztos, hogy sikerül megállapodni az Európai Unió következő hétéves költségvetési keretéről (MFF) az uniós állam- és kormányfők csütörtökön kezdődő találkozóján, és ha nem lesz egyezség, akkor 2013 elején újabb csúcstalálkozót kell tartani – véli a német kancellár. Angela Merkel tegnap a Bundestagban, a német törvényhozás alsóházában elmondott beszédében hangsúlyozta: Németország legkésőbb 2012 végéig megállapodást akar elérni a 2014–2020-as közös költségvetésről. A gyors megállapodás azért fontos, mert az államháztartási konszolidáció terhe alatt számos tagország kizárólag az uniós forrásokból tud beruházásokat végrehajtani. |
Băsescu elmondta: álláspontja szerint az EU-csúcs alapvető fontosságú a kohézió és a szolidaritás gyakorlati megvalósulása szempontjából mindamellett, hogy a tagállamok nehézségekkel küzdenek. Úgy vélte: ezen elvek tiszteletben tartása biztosíthatja a hitelességet az uniós polgárok szemében. Közölte: nem borúlátó az EU-csúcs eredményét illetően.
Mint arról beszámoltunk, az államfő és a kormány között vita robbant ki arról, milyen álláspontot képviseljen Băsescu a ma kezdődő EU-csúcson. Míg Victor Ponta szerint akár a büdzsé elleni vétót sem szabad kizárni, amenynyiben Románia valóban elesik az eredetileg tervezett összeghez képest 7-8 milliárd eurótól, Băsescu szerint viszont tárgyalni kell, és kompromisszumot kell elérni. Szerinte egyébként a támogatás csupán mintegy négymilliárd euróval csökkenne.
| Az Európai Bizottság 2007 és 2013 között 34 milliárd eurót bocsátott Románia rendelkezésére. Ebből ugyanakkor a kohéziós projektekre csupán 1,8 milliárd eurót sikerült felhasználni, ami alig tízszázalékos arány. Az agrártámogatások terén már jobban áll az ország, itt a rendelkezésre álló összeg felhasználása mintegy 70 százalékos. 2014 és 2020 között az ország 44 milliárd eurót kaphat. Ez az eddigi támogatásnál 30 százalékkal több, ugyanakkor Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a nettó befizető nyugati tagállamok neheztelése nyomán jelentősen, mintegy 80 milliárd euróval csökkentené az Unió költségvetését. Ennek nyomán a Romániának szánt összeg a José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke által bemutatott költségvetés-tervezethez képest csupán 15 százalékkal nőne. Ugyanakkor Van Rompuy a rendelkezésre álló források felhasználásának mértékétől tenné függővé az összegek rendelkezésre bocsátását. |
i.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.