
Fotó: Agerpres
2008. október 01., 00:002008. október 01., 00:00
A 453 tagú alsóházban 218 igen szavazat kellett volna a javaslat elfogadásához. Elemzők szerint a szoros eredményt, a nem szavazatok nagy arányát az magyarázza, hogy a közvélemény körében nagyon népszerűtlen a hatalmas összegű segélytervről szóló javaslat. A New York-i tőzsde Dow-mutatója több mint 500 pont (közel 5 százalék) veszteségbe zuhant a hírtől, a technológiai részvénypiac vesztesége 6 százalék közelébe került. A drámai szavazás a nem voksok többsége mellett, 226-207-es állásnál elakadt. A szavazást nyitva tartották a megszabott 15 percen túl is, de a szavazati arány nem változott (a képviselők a szavazás során megváltoztathatják véleményüket, leadott voksukat). George Bush elnök hétfőn kora reggel sürgette a kongresszus tagjait: minél gyorsabban hagyják jóvá a hét végén véglegesített 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomagot. A kormányzat tagjai állítólag a szavazás alatt is telefonáltak a kongresszusba, hogy meggyőzzék a habozó képviselőket. Az előző heti feszített ütemű egyeztetések után a kongreszszus demokrata párti és republikánus vezetői a hét végén közölték, hogy támogatják a minden korábbinál nagyobb, történelmi jelentőségű szövetségi tőkeinjekció tervét. A kétpárti kezdeményezés ennek ellenére nem kapta meg a szükséges támogatást. Több képviselő az iraki háborús felhatalmazáshoz hasonlította, sorsdöntő fontosságúnak nevezte a szavazást. A demokrata párti Nancy Pelosi házelnök a vita során azt üzente a Wall Streetnek, hogy „a parti véget ért”.
A Fehér Ház csalódott
A Fehér Ház csalódott, hogy a képviselőház elutasította a 700 milliárd dolláros pénzügyi mentőcsomag tervét, George Bush elnök tanácskozik gazdasági kabinetjével a további lehetséges lépésekről – közölte Tony Fratto helyettes fehér házi szóvivő. A Fehér Ház szóvivőhelyettese közölte: Bush azonnal kapcsolatba lép a kongresszus vezetőivel is a további lépések egyeztetésére. Tony Fratto azt mondta, hogy a mentőcsomag magja helyes, a kormány éppen akkora öszszeget kért, amekkorára szükség van a hitelpiaci bizonytalanság eloszlatásához. Szerinte a benyújtott tervben vázolt mechanizmus a legjobb a válság kezelésére. „Az amerikai hitelpiaci rendszer nem működik, és addig nem is fog, amíg nem kezeljük a problémát” – mondta. A mentőcsomag elutasítása után a kongresszus demokrata vezetői bejelentették: újabb pénzügyi mentőtervet terjesztenek be. A képviselőházi szavazás után republikánus képviselők sajtótájékoztatót tartottak, amelyen Nancy Pelosi házelnököt és több más demokrata képviselőt vádoltak a kudarc miatt, mivel pártos hangot ütöttek meg beszédükben, holott ez közös ügy. Pelosi egyebek mellett arról beszélt a vita során, hogy a jobboldali ideológiát követő, minden piaci ellenőrzést elvető Bush-adminisztráció gazdaságpolitikája káoszt eredményezett, a gazdaság siralmas állapotba jutott, „a szakadék szélére kerültünk”, és az új összetételű kongreszszus új irányba fogja vezetni az Egyesült Államokat. A demokraták viszont a republikánusokat hibáztatták. „A republikánusok ölték meg a javaslatot” – mondta Barney Frank, a pénzügyi bizottság demokrata párti elnöke.
Ma voksol a szenátus
George Bush elnök hétfő reggeli nyilatkozatában azzal sürgette a javaslat elfogadását: a terv erős jelzés a világpiacoknak arról, hogy Washington komolyan gondolja az amerikai pénzügyi rendszer stabilitásának és a belé vetett bizalomnak a helyreállítását. Ben Bernanke, a szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) elnöke azt mondta, a mentőcsomag helyre fogja állítani a hitelpiacon a bizalmat és a hitelek áramlása újra megindul. A mentőcsomag – hivatalos nevén gazdasági stabilizációs szükségterv – ma kerül a szenátus elé. A terv szerint a hatalmas bankmentő összeghez több részletben jutna hozzá a pénzügyminisztérium: 250 milliárd dollár azonnal a rendelkezésére fog állni, amelyből jelzáloggal fedezett értékpapírokat és egyéb származékos kockázatos termékeket vásárolhat. További 100 milliárd dollárt az elnök engedélyezhet, a maradék 350 milliárd elköltéséhez pedig a kongresszus újabb jóváhagyására lesz szükség. Kormányzati közlés szerint a minisztérium a törvény elfogadása esetén néhány héten belül, már október közepén megkezdené a beragadt papírok felvásárlását. A törvény szerint többlépcsős ellenőrző-felügyelő mechanizmust hoznának létre, egyebek mellett egy kongresszusi kétpárti szakértői testületet alakítanának, ezenkívül a pénzügyminiszternek minden hónapban és minden 50 milliárd dollárnyi vásárlás után jelentést kellene tennie a törvényhozás előtt. Amennyiben a kormány kisegít egy intézetet vagy vállalatot, az öt felső vezető kompenzációját korlátoznák. A terv intézkedéseket tartalmaz a jelzáloghitel-válság miatt bajba jutott háztulajdonosok megsegítésére is (a következő évben előreláthatólag újabb 2 millió tulajdonos veszíti el ingatlanát).
Erős esés a tőzsdéken
Tegnap a nyugat-európai részvénypiacok erős csökkenéssel kezdtek, a bankok vezették a vesztesek listáját amiatt, hogy az amerikai törvényhozás elutasította a 700 milliárd dolláros mentőcsomagot, s ez tovább rontja a globális gazdasági kilátásokat. A keddi tőzsdenyitás után félórával az FTSEurofirst 300-as index 2 százalékos csökkenésben volt, és 1026,25 ponton, 2004 decembere óta a legalacsonyabb szinten állt. A londoni értéktőzsde irányadó mutatója, az FTSE-100 55 százalékos veszteséggel kezdett, majd nagyjából egy óra múlva 0,80 százalékos csökkenésnél járt. A frankfurti értéktőzsde fő mutatója, a DAX-30 1,97 százalékkal esett nyitáskor, később 1,73 százalékos gyengülésnél tartott. Meredek zuhanással, csaknem négyszázalékos eséssel nyitott a tokiói értéktőzsde is. A washingtoni kudarc szenvedő alanya lett az ausztrál tőzsde is: az S&P/ASX 2000 index félóra alatt több mint 5,3 százalékkal esett. Új-Zélandon a börze 4,7 százalékos veszteséget könyvelt el nyitás után. A Fülöp-szigeteki börzén nyitás után tíz százalékot zuhant a tőzsdemutató, ezért le kellett állítani a kereskedést. Az orosz tőzsdefelügyelet utasítására kedden reggel percekkel a tőzsdék nyitása után felfüggesztettek minden kereskedést a rubel alapú MICEX-en és a dollár alapú RTS-en is, attól tartva, hogy a nemzetközi tőzsdéken tapasztalt árfolyamesés átterjed az orosz tőzsdékre is. A folyamat a román piacon is éreztette hatását, a bukaresti értéktőzsde 6,5 százalékos eséssel nyitott.
Hírösszefoglaló
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
A koalíció nézeteltérések miatt bő három hónap késéssel kedden nyilvánosságra hozta a pénzügyminisztérium a 2026-os évi állami költségvetés tervezetét.
A ploieşti-i Petrotel Lukoil finomító újraindítását is fontolgatja a kormány a közel-keleti háború miatti üzemanyagár-emelkedés ellensúlyozására – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Bár a kőolaj világpiaci ára látványos csökkenésnek indult, miután Donald Trump amerikai elnök arról beszélt, hogy közel az iráni háború vége, kedden újra emelkedtek az árak a romániai töltőállomásokon.
A benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezet be a magyar kormány, az intézkedés éjféltől lép életbe – jelentette be Orbán Viktor hétfőn a Facebookon.
A kormány három forgatókönyvet vizsgál az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására és a literenkénti 10 lejes lélektani határ túllépésének elkerülésére a nemzetközi piacokon gyorsuló olajár-emelkedés fényében – mondják a Digi 24 által idézett források.
Sorin Grindeanu PSD-elnök hétfői bejelentése szerint a Szociáldemokrata Párt országos politikai tanácsa vasárnapi ülésén dönt majd arról, hogy a szociáldemokraták megszavazzák-e a 2026-os állami költségvetés tervezetét a parlamentben.
A közel-keleti konfliktusok kirobbanása nyomán kialakult energiapiaci helyzet miatt lépéskényszerbe került nemzeti kormányok sorra jelentik be, hogy mit lépnek polgáraik lehető legnagyobb mértékű védelme érdekében.
Idén januárban 5403 cég szűnt meg Romániában, 47,22 százalékkal több, mint 2025 első hónapjában (3670) – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által vasárnap közzétett adatsorokból.
A Brent nyersolaj ára hétfőn a reggeli órákban közel 30 százalékkal, 120 dollárra emelkedett, elérve a 2022-es szintet, amikor Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ezt követően az árak 116 dollárra estek vissza.