2011. augusztus 22., 05:222011. augusztus 22., 05:22
„Amíg nem egységesítjük pénzügypolitikánkat, nem lehet egyforma a kamatszintünk. A különböző kamatlábak ösztönzést jelentenek egy szilárd gazdaság fenntartására, vagy büntetést, ha nem megfelelően működtetjük” – mondta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter.
A Der Spiegel című hetilap a pénzügyminisztérium számításaira hivatkozva azt írta, hogy a közös eurókötvények Németországnak eurómilliárdokba kerülnének minden évben. Philip Rösler gazdasági miniszter a Bild am Sonntag című vasárnapi újságnak adott nyilatkozatában szintén kifejtette, hogy a közös eurókötvény rossz jelzés lenne a gyenge nemzeti gazdaságoknak. „Más országok kockázatait fedezni eurókötvényekkel azzal az azonnali hatással járna, hogy megugrana a német államkötvények hozama. Ez drámai hatást gyakorolna a gazdasági növekedésünkre” – mondta Rösler, aki határozottan ellenzi az európai pénzügyminiszteri tisztség létrehozását is. Ugyanakkor Martin Blessing, Németország második legnagyobb hitelintézete, a Commerzbank vezérigazgatója úgy véli, hogy egy, tagállamok adó- és költségvetési politikáját irányító európai pénzügyminiszterre van szükség, aki kivezetné az eurózónát az adósságválságból.
Berlint bírálat éri az eurózóna megmentését célzó javaslatai miatt is, köztük a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót illetően. Andreas Schmitz, a német bankszövetség (BdB) vezetője kijelentette, hogy ez az adó hatástalan lenne, és nem előzné meg a pénzügyi válságokat, amíg a hivatásos kereskedők nem törődnek azzal, hogy hol kereskednek, és egyszerűen elkerülhetik Európát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok