
Közel 75 ezer kenyérárusító hely bezárhat 2014-től, a malom- és pékipari szervezetek ugyanis azt szeretnék, ha a péktermékeket kifejezetten az erre a célra létrehozott egységekben, illetve a bevásárlóközpontok elkülönített részlegein forgalmaznák.
2013. augusztus 05., 17:332013. augusztus 05., 17:33
A kormány már szeptemberben elfogadhatja az erre vonatkozó határozattervezetet. Aurel Popescu, a Rompan sütőipari munkáltatói szövetség elnökének becslése szerint jelenleg országszerte mintegy 150 ezer boltban lehet kenyeret vásárolni, az intézkedés nyomán pedig ezek száma felére csökkenhet. „Teljes fejetlenség uralja a piacot. Kenyeret vásárolhatunk a zöldségpiacon, az utcasarki bódéban, a bevásárlóközpontokban ráadásul mosószerek és ruhaneműk között kapnak helyet a péktermékek. Ezért tartottuk fontosnak a kezdeményezést, hogy a jövőben csakis kijelölt üzlethelyiségekben, illetve a nagyobb boltok elkülönített részlegeiről lehessen beszerezni a kenyeret” – magyarázta Popescu.
Az illetékes ugyanakkor hozzátette: az intézkedést nem lehet rögtön a határozat elfogadása után megvalósítani, hiszen a kereskedőknek időre lesz szükségük az új előírások alkalmazásához. A Rompan elnöke szerint ez különösen a vidéki eladókra érvényes. Az illetékes ezért úgy véli, ha a határozattervezet szeptemberig elkészül, az új előírások már január elsejétől érvénybe léphetnek.
Minőségibb termékek kerülhetnek a polcokra
Popescu szerint a módosítás elsősorban a fogyasztóknak kedvez, akik változatosabb termékskálából válogathatnak majd. „Mivel egyes kereskedők a jövőben kizárólag péktermékeket árusíthatnak, muszáj lesz több gyártótól beszerezniük az árut. Ennek nyomán komolyabb verseny alakul ki a gyártók között is, így a vásárlók minőségibb termékekhez juthatnak hozzá” – magyarázta az illetékes szövetség vezetője. Mint rámutatott: sok bolt csak azért árusít kenyeret, hogy a polcok kedvező elhelyezése nyomán más termékeket is eladhasson a fogyasztónak. „A kenyérárusítás más európai uniós országokban is így működik, a rendszerváltás előtt pedig Romániában is csak a kijelölt helyeken lehetett péktermékeket vásárolni” – tette hozzá Aurel Popescu, aki szerint az intézkedéssel az ellenőrzések is hatékonyabbá válnak.
Azzal kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csak hosszas győzködés után egyezett bele a kenyér általános forgalmi adójának (áfa/TVA) 24-ről 9 százalékra való csökkentésébe, Popescu elmondta: az IMF képviselői mind olyan tagállamokból érkeznek, ahol a péktermékek áfája 10 százalék alatti. „Miért hiszik azt, hogy ami náluk működik, az Romániában nem lesz eredményes? Úgy gondolom, hogy a kifogások ellenére be fogjuk bizonyítani, hogy szükség van az adócsökkentésre” – fogalmazott a Rompan elnöke.
Romániában fogy évente a legtöbb kenyér
Az áfacsökkentéssel a kormány elsősorban az adócsalást szorítaná vissza, a Romániában elfogyasztott péktermékeknek ugyanis alig negyede után adóznak – hívta fel a figyelmet Daniel Constantin mezőgazdasági miniszter. Eszerint minden négy eladott kenyérből hármat feketén értékesítenek, ez pedig évente közel egymilliárd lejes kiesést eredményez az államkasszában.
Noha nemrég a Krónika arról számolt be, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen visszaesett Romániában a kenyérfogyasztás – míg 2000-ben évente 1,8 millió tonna péktermék fogyott, 2010-ben már alig 588 ezer tonnát vásároltak –, az ország az EU-ban első helyen áll ezen a téren. Az AIB International felmérése szerint egy lakos évente 97 kilogramm kenyeret fogyaszt – ez közel 300 darab félkilós kenyérnek felel meg. Az évi egy főre eső kenyérfogyasztás terén Romániát Ciprus követi 74 kilogrammal, illetve Belgium 67 kilogrammal. A kenyér legkevésbé Nagy-Britanniában kelendő, ahol fejenként alig 14 kilogramm fogy.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!