2009. április 28., 09:322009. április 28., 09:32
Ez utóbbi véleményen van az Economist Intelligence Unit (EIU) – a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző háza –, amely májusra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett átfogó világgazdasági prognózisában azt írta: az elmúlt hetekben megjelent több, „meglepően jó” gazdasági jelzőszám nyomán vita indult a küszöbönálló globális fellendülés esélyeiről.
Szerintük jóllehet a következő negyedévekben várhatóan már nem folytatódik a GDP-adatok összeomlásszerű zuhanása, a világgazdasági növekedés valószínűleg még évekig nem gyorsul vissza a potenciális ütemre. Az EIU a májusi jelentésben még tovább is rontotta a világgazdaságra, ezen belül különösen az euróövezetre adott recessziós előrejelzéseit.
Piaci árfolyamon számolva – amely jobban tükrözi a nemzetközi kereskedelemre ható árfolyamváltozásokat, és nagyobb súllyal veszi figyelembe a vezető ipari erőcentrumokat – az EIU londoni elemzői az eddigi 2,6 százalék helyett 3 százalékos globális GDP-csökkenést várnak 2009 egészére.
A cég a jövő évre is „nagyon lanyha”, mindössze 1,9 százalékos világgazdasági növekedést jósol vásárlóerő-paritáson számítva, megjegyezve: ez még mindig globális visszaesésnek számítana, mivel az általános konszenzus a vásárlóerő-paritáson mért 3 százalék alatti világgazdasági növekedést recesszióként határozza meg.
A ház indoklása szerint a 2007 közepén kezdődött pénzügyi krach elhúzódó világgazdasági utóhatásai, valamint a 2008–2009-ben elszenvedett vagyonvesztés akadályozza a növekedési potenciál újbóli gyors elérését. Ez azt valószínűsíti, hogy a 2013-ig terjedő előrejelzési időszakban a globális növekedés nem tér vissza a 2004–2007 között mért, 4,8–5 százalék körüli szintekre, áll az EIU új, májusra szóló londoni előrejelzésében.
A cég jelentősen rontotta az euróövezetre adott idei recessziós előrejelzését is. Az EIU londoni elemzői szerint a valutauniós gazdaság GDP-értéke az egy hónappal korábbi prognózisban szereplő 3,4 százalék helyett 4,3 százalékkal csökken az idén, főleg a német gazdaság romló teljesítménykilátásai miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok