
Más-más síparadicsomot jelöltek meg az erdélyi és partiumi utazási irodák illetékesei, amikor arról faggattuk őket, hogy a télisportok kedvelői milyen külföldi célállomásokat választanak a legszívesebben. Az érdeklődés is változó.
Továbbra is Ausztria és Olaszország a legnépszerűbb célpont a külföldi síelést választó háromszékiek körében, és ezekben a hetekben még az árak is kedvezőek – fejtette ki a Krónika megkeresésére László Endre.
A turisztikai vállalkozások szövetségének regionális alelnöke, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója elmondta, ebben az időszakban sokkal többen érdeklődnek a síparadicsomok iránt, mint szilveszter környékén, hiszen most biztosabb a hó, és az árak is kedvezőbbek.
Ausztriában és Olaszországban ugyanakkor technikailag is egyre jobbak a pályák, az infrastruktúra évről évre fejlődik – például most már a kistelepülések is össze vannak kötve a nagy régiókkal, ezért a télisportok kedvelőinek igazi élményt nyújtanak. Az elmúlt években Bulgáriába is jártak a hazai turisták, hiszen sokkal olcsóbban lehet sízni, de – a szakember tapasztalatai szerint – az emberek általában csak egyszer választják a bolgár sípályákat, utána visszatérnek a jól bevált osztrák vagy olasz síparadicsomba.
Megtudtuk, a következő időszakban ugyanakkor az árak is kedvezőbbek, mert Ausztriában és Németországban február 7-én kezdődik a sívakáció, arra drágítanak az üzemeltetők, s olyankor a pályák is sokkal zsúfoltabbak. Egy négyfős család számára panzióban az apartman 500–600 euróba kerül egy hétre, a háromcsillagos szállodában 400–600 euróba, a heti síbérlet meghaladja a 200 eurót, tehát egy családnak mindenképpen legalább 1200 euróba kerül az osztrák síkirándulás.
Az olaszországi út eközben valamennyivel olcsóbb. A díjszabások egyébként az elmúlt szezonhoz képest nem módosultak. A szakember kérdésünkre emlékeztetett, Svájc mindig többe került, ezért kevesen választották az ottani sípályákat, idén pedig az árfolyam elszabadulása miatt szinte senki nem érdeklődik az ottani sízési lehetőségek iránt. A francia pályák is megfizethetőek, de oda azért mennek kevesebben, mint messze van.
László Endre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy igazi ínyencségnek a tavaszi sízés minősül, ezért aki nincs a gyerekek iskolai programjához kötve, inkább azt választja, hiszen márciusban optimálisak a körülmények, és az árak is újra kedvezőbbek, mint a februári főszezonban.
Anyagi és korosztályi megoszlás
Nem változtak a preferenciák a téli sportokat kedvelő kolozsváriak körében sem. Amint Janka Katalin, a kincses városban működő Boomerang Service utazási iroda vezetője elmondta, az érdeklődés nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakul, a fiatalok, egyetemisták pedig inkább a franciaországi szervezett utazásokat részesítik előnyben, míg Bulgária iránt náluk valamivel kisebb érdeklődést tapasztaltak. A pénzesebb, tehetősebb síturisták eközben inkább az osztrák–német határvidéket kedvelik.
A partiumiak nem akarnak utazni
Nagyon gyenge szezonról számolt be ellenben lapunk érdeklődésére Alexandru Lăcătuș, a nagyváradi Alegros Tours utazási ügynökség illetékese, elmondása szerint a Bihar megyeiek utazási kedve jóval elmarad az elmúlt években megszokottól.
Az idegenforgalmi szakember a visszaesést a szokatlanul meleg időjárással magyarázza, tapasztalata szerint ugyanis a partiumiak többnyire a nem túl távoli, olcsóbb üdülőket választják, ahol jelenleg nincs kellő hó.
„Ott, ahol még ilyenkor is sízésre alkalmas hóréteg van, drága” – szögezte le Lăcătuș. A többség Ausztriát, Szlovákiát, esetleg Lengyelországot választja a külföldi helyszínek közül. „Nyilván bízunk abban, hogy az utazási kedv javulni fog, de arra nagyon kicsi esély van, hogy a tavalyi szintet elérjük. Akik ugyanis el akartak menni sízni, azok már korábban lefoglalták a helyeket” – magyarázta a szakember.
Kérdésünkre ugyanakkor hozzátette: a svájci hegyvidék már eddig sem volt túl népszerű a váradiak körében, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az árfolyam hirtelen megugrása kapcsán.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!