
Más-más síparadicsomot jelöltek meg az erdélyi és partiumi utazási irodák illetékesei, amikor arról faggattuk őket, hogy a télisportok kedvelői milyen külföldi célállomásokat választanak a legszívesebben. Az érdeklődés is változó.
Továbbra is Ausztria és Olaszország a legnépszerűbb célpont a külföldi síelést választó háromszékiek körében, és ezekben a hetekben még az árak is kedvezőek – fejtette ki a Krónika megkeresésére László Endre.
A turisztikai vállalkozások szövetségének regionális alelnöke, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója elmondta, ebben az időszakban sokkal többen érdeklődnek a síparadicsomok iránt, mint szilveszter környékén, hiszen most biztosabb a hó, és az árak is kedvezőbbek.
Ausztriában és Olaszországban ugyanakkor technikailag is egyre jobbak a pályák, az infrastruktúra évről évre fejlődik – például most már a kistelepülések is össze vannak kötve a nagy régiókkal, ezért a télisportok kedvelőinek igazi élményt nyújtanak. Az elmúlt években Bulgáriába is jártak a hazai turisták, hiszen sokkal olcsóbban lehet sízni, de – a szakember tapasztalatai szerint – az emberek általában csak egyszer választják a bolgár sípályákat, utána visszatérnek a jól bevált osztrák vagy olasz síparadicsomba.
Megtudtuk, a következő időszakban ugyanakkor az árak is kedvezőbbek, mert Ausztriában és Németországban február 7-én kezdődik a sívakáció, arra drágítanak az üzemeltetők, s olyankor a pályák is sokkal zsúfoltabbak. Egy négyfős család számára panzióban az apartman 500–600 euróba kerül egy hétre, a háromcsillagos szállodában 400–600 euróba, a heti síbérlet meghaladja a 200 eurót, tehát egy családnak mindenképpen legalább 1200 euróba kerül az osztrák síkirándulás.
Az olaszországi út eközben valamennyivel olcsóbb. A díjszabások egyébként az elmúlt szezonhoz képest nem módosultak. A szakember kérdésünkre emlékeztetett, Svájc mindig többe került, ezért kevesen választották az ottani sípályákat, idén pedig az árfolyam elszabadulása miatt szinte senki nem érdeklődik az ottani sízési lehetőségek iránt. A francia pályák is megfizethetőek, de oda azért mennek kevesebben, mint messze van.
László Endre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy igazi ínyencségnek a tavaszi sízés minősül, ezért aki nincs a gyerekek iskolai programjához kötve, inkább azt választja, hiszen márciusban optimálisak a körülmények, és az árak is újra kedvezőbbek, mint a februári főszezonban.
Anyagi és korosztályi megoszlás
Nem változtak a preferenciák a téli sportokat kedvelő kolozsváriak körében sem. Amint Janka Katalin, a kincses városban működő Boomerang Service utazási iroda vezetője elmondta, az érdeklődés nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakul, a fiatalok, egyetemisták pedig inkább a franciaországi szervezett utazásokat részesítik előnyben, míg Bulgária iránt náluk valamivel kisebb érdeklődést tapasztaltak. A pénzesebb, tehetősebb síturisták eközben inkább az osztrák–német határvidéket kedvelik.
A partiumiak nem akarnak utazni
Nagyon gyenge szezonról számolt be ellenben lapunk érdeklődésére Alexandru Lăcătuș, a nagyváradi Alegros Tours utazási ügynökség illetékese, elmondása szerint a Bihar megyeiek utazási kedve jóval elmarad az elmúlt években megszokottól.
Az idegenforgalmi szakember a visszaesést a szokatlanul meleg időjárással magyarázza, tapasztalata szerint ugyanis a partiumiak többnyire a nem túl távoli, olcsóbb üdülőket választják, ahol jelenleg nincs kellő hó.
„Ott, ahol még ilyenkor is sízésre alkalmas hóréteg van, drága” – szögezte le Lăcătuș. A többség Ausztriát, Szlovákiát, esetleg Lengyelországot választja a külföldi helyszínek közül. „Nyilván bízunk abban, hogy az utazási kedv javulni fog, de arra nagyon kicsi esély van, hogy a tavalyi szintet elérjük. Akik ugyanis el akartak menni sízni, azok már korábban lefoglalták a helyeket” – magyarázta a szakember.
Kérdésünkre ugyanakkor hozzátette: a svájci hegyvidék már eddig sem volt túl népszerű a váradiak körében, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az árfolyam hirtelen megugrása kapcsán.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
szóljon hozzá!