
Más-más síparadicsomot jelöltek meg az erdélyi és partiumi utazási irodák illetékesei, amikor arról faggattuk őket, hogy a télisportok kedvelői milyen külföldi célállomásokat választanak a legszívesebben. Az érdeklődés is változó.
Továbbra is Ausztria és Olaszország a legnépszerűbb célpont a külföldi síelést választó háromszékiek körében, és ezekben a hetekben még az árak is kedvezőek – fejtette ki a Krónika megkeresésére László Endre.
A turisztikai vállalkozások szövetségének regionális alelnöke, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezető igazgatója elmondta, ebben az időszakban sokkal többen érdeklődnek a síparadicsomok iránt, mint szilveszter környékén, hiszen most biztosabb a hó, és az árak is kedvezőbbek.
Ausztriában és Olaszországban ugyanakkor technikailag is egyre jobbak a pályák, az infrastruktúra évről évre fejlődik – például most már a kistelepülések is össze vannak kötve a nagy régiókkal, ezért a télisportok kedvelőinek igazi élményt nyújtanak. Az elmúlt években Bulgáriába is jártak a hazai turisták, hiszen sokkal olcsóbban lehet sízni, de – a szakember tapasztalatai szerint – az emberek általában csak egyszer választják a bolgár sípályákat, utána visszatérnek a jól bevált osztrák vagy olasz síparadicsomba.
Megtudtuk, a következő időszakban ugyanakkor az árak is kedvezőbbek, mert Ausztriában és Németországban február 7-én kezdődik a sívakáció, arra drágítanak az üzemeltetők, s olyankor a pályák is sokkal zsúfoltabbak. Egy négyfős család számára panzióban az apartman 500–600 euróba kerül egy hétre, a háromcsillagos szállodában 400–600 euróba, a heti síbérlet meghaladja a 200 eurót, tehát egy családnak mindenképpen legalább 1200 euróba kerül az osztrák síkirándulás.
Az olaszországi út eközben valamennyivel olcsóbb. A díjszabások egyébként az elmúlt szezonhoz képest nem módosultak. A szakember kérdésünkre emlékeztetett, Svájc mindig többe került, ezért kevesen választották az ottani sípályákat, idén pedig az árfolyam elszabadulása miatt szinte senki nem érdeklődik az ottani sízési lehetőségek iránt. A francia pályák is megfizethetőek, de oda azért mennek kevesebben, mint messze van.
László Endre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy igazi ínyencségnek a tavaszi sízés minősül, ezért aki nincs a gyerekek iskolai programjához kötve, inkább azt választja, hiszen márciusban optimálisak a körülmények, és az árak is újra kedvezőbbek, mint a februári főszezonban.
Anyagi és korosztályi megoszlás
Nem változtak a preferenciák a téli sportokat kedvelő kolozsváriak körében sem. Amint Janka Katalin, a kincses városban működő Boomerang Service utazási iroda vezetője elmondta, az érdeklődés nagyjából a tavalyihoz hasonlóan alakul, a fiatalok, egyetemisták pedig inkább a franciaországi szervezett utazásokat részesítik előnyben, míg Bulgária iránt náluk valamivel kisebb érdeklődést tapasztaltak. A pénzesebb, tehetősebb síturisták eközben inkább az osztrák–német határvidéket kedvelik.
A partiumiak nem akarnak utazni
Nagyon gyenge szezonról számolt be ellenben lapunk érdeklődésére Alexandru Lăcătuș, a nagyváradi Alegros Tours utazási ügynökség illetékese, elmondása szerint a Bihar megyeiek utazási kedve jóval elmarad az elmúlt években megszokottól.
Az idegenforgalmi szakember a visszaesést a szokatlanul meleg időjárással magyarázza, tapasztalata szerint ugyanis a partiumiak többnyire a nem túl távoli, olcsóbb üdülőket választják, ahol jelenleg nincs kellő hó.
„Ott, ahol még ilyenkor is sízésre alkalmas hóréteg van, drága” – szögezte le Lăcătuș. A többség Ausztriát, Szlovákiát, esetleg Lengyelországot választja a külföldi helyszínek közül. „Nyilván bízunk abban, hogy az utazási kedv javulni fog, de arra nagyon kicsi esély van, hogy a tavalyi szintet elérjük. Akik ugyanis el akartak menni sízni, azok már korábban lefoglalták a helyeket” – magyarázta a szakember.
Kérdésünkre ugyanakkor hozzátette: a svájci hegyvidék már eddig sem volt túl népszerű a váradiak körében, így nem lehet messzemenő következtetéseket levonni az árfolyam hirtelen megugrása kapcsán.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!