Fotó: Pethő Melánia
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, illetve módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén, ami a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint az árak csökkenését eredményezi a következő 12 hónapban.
2024. március 28., 16:572024. március 28., 16:57
A minisztérium közleménye szerint az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre, a földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult a termelők által értékesített energia árplafonja. „Ezeket az értékeket az energiapiac alapos elemzése és az ágazat szereplőinek konzultálása után állapították meg” – tette hozzá a tárca. A közlemény idézte Sebastian Burduja energiaügyi minisztert, aki szerint a kormány korábbi ígéretének megfelelően
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Románia azoknak az uniós tagállamoknak az egyike, ahol az energiaárak esetenként az árplafon alá csökkentek, és ez főként a gázszámlákon és a havi 300 kilowattóra feletti fogyasztású háztartások esetében tapasztalható. A csütörtökön elfogadott rendelet törölte a termelő-fogyasztói „napfényadó” bevezetésének lehetőségét is. Sorin Burduja szerint az intézkedéssel a kormány szintén egy korábbi ígéretének tett eleget. „Támogatni akarjuk a prosumereket és egy modern, decentralizált, digitalizált és kibocsátásmentes energiarendszert szeretnénk” – indokolta a döntést a miniszter.
A közlemény szerint a csütörtökön elfogadott jogszabály célja az volt, hogy az energiaárak világpiaci csökkenése a hazai fogyasztók számláin is megmutatkozzon, az energiaügyi minisztérium pedig gondoskodni fog arról is, hogy a szabadpiaci árképzéshez való visszatérés fokozatosan történjen.
Arra kérdésre, hogy meghosszabbítja-e a kormány 2025. március 31. után az energiaárakat korlátozó állami támogatási rendszert, a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Sebastian Burduja kijelentette: „normális körülmények között” egy év múlva már nem lesz szükség az energiaár-sapkákra. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer helyett a sérülékeny fogyasztók célzott állami támogatását tartja kívánatosnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtöki közleményében azzal indokolta ezt a vádat, hogy az aznap elfogadott rendeletével a kormány valamelyest csökkentette ugyan az áram és a földgáz árplafonját, de ezek még mindig meghaladják a szabadpiaci energiaárakat. Ennek oka az USR szerint az, hogy Romániában az árakat a kormánypártok politikusai határozzák meg, így az energiapiac nem tud az Európa-szerte csökkenő tendenciát mutató árakhoz igazodni.
Az USR közleménye idézte Cristina Prună képviselőt, aki szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter „végre elismeri, hogy magasabb energiaszámlákat fizetünk, mint a szabadpiacon”, a koalíció mégsem korrigálja ezt a helyzetet. „Csak a termelők által értékesített energia árplafonja csökkent. De figyelem, még mindig meghaladja a szabadpiaci árszintet! Miközben ma ingyen kínálták az áramot a tőzsdén” – fejtette ki a politikus. Az USR emlékeztetett arra, hogy a kormány csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelete a termelőkre vonatkozó árplafonokat az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre csökentette, miközben a szabadpiacon már hónapok óta 350-380 lejes áron kereskednek az elektromos energiával. A földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult az árplafon, de még mindig magasabb az elmúlt hónapokban jegyzett tőzsdei gázáraknál.
Az ellenzéki párt ezért felszólította a koalíciót, hogy ne tartsa többé magasan az energiaárakat, és fokozatosan vezesse ki ezt a „mindenki számára káros rendszert”.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!