Fotó: Pethő Melánia
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, illetve módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén, ami a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint az árak csökkenését eredményezi a következő 12 hónapban.
2024. március 28., 16:572024. március 28., 16:57
A minisztérium közleménye szerint az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre, a földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult a termelők által értékesített energia árplafonja. „Ezeket az értékeket az energiapiac alapos elemzése és az ágazat szereplőinek konzultálása után állapították meg” – tette hozzá a tárca. A közlemény idézte Sebastian Burduja energiaügyi minisztert, aki szerint a kormány korábbi ígéretének megfelelően
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Románia azoknak az uniós tagállamoknak az egyike, ahol az energiaárak esetenként az árplafon alá csökkentek, és ez főként a gázszámlákon és a havi 300 kilowattóra feletti fogyasztású háztartások esetében tapasztalható. A csütörtökön elfogadott rendelet törölte a termelő-fogyasztói „napfényadó” bevezetésének lehetőségét is. Sorin Burduja szerint az intézkedéssel a kormány szintén egy korábbi ígéretének tett eleget. „Támogatni akarjuk a prosumereket és egy modern, decentralizált, digitalizált és kibocsátásmentes energiarendszert szeretnénk” – indokolta a döntést a miniszter.
A közlemény szerint a csütörtökön elfogadott jogszabály célja az volt, hogy az energiaárak világpiaci csökkenése a hazai fogyasztók számláin is megmutatkozzon, az energiaügyi minisztérium pedig gondoskodni fog arról is, hogy a szabadpiaci árképzéshez való visszatérés fokozatosan történjen.
Arra kérdésre, hogy meghosszabbítja-e a kormány 2025. március 31. után az energiaárakat korlátozó állami támogatási rendszert, a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Sebastian Burduja kijelentette: „normális körülmények között” egy év múlva már nem lesz szükség az energiaár-sapkákra. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer helyett a sérülékeny fogyasztók célzott állami támogatását tartja kívánatosnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtöki közleményében azzal indokolta ezt a vádat, hogy az aznap elfogadott rendeletével a kormány valamelyest csökkentette ugyan az áram és a földgáz árplafonját, de ezek még mindig meghaladják a szabadpiaci energiaárakat. Ennek oka az USR szerint az, hogy Romániában az árakat a kormánypártok politikusai határozzák meg, így az energiapiac nem tud az Európa-szerte csökkenő tendenciát mutató árakhoz igazodni.
Az USR közleménye idézte Cristina Prună képviselőt, aki szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter „végre elismeri, hogy magasabb energiaszámlákat fizetünk, mint a szabadpiacon”, a koalíció mégsem korrigálja ezt a helyzetet. „Csak a termelők által értékesített energia árplafonja csökkent. De figyelem, még mindig meghaladja a szabadpiaci árszintet! Miközben ma ingyen kínálták az áramot a tőzsdén” – fejtette ki a politikus. Az USR emlékeztetett arra, hogy a kormány csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelete a termelőkre vonatkozó árplafonokat az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre csökentette, miközben a szabadpiacon már hónapok óta 350-380 lejes áron kereskednek az elektromos energiával. A földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult az árplafon, de még mindig magasabb az elmúlt hónapokban jegyzett tőzsdei gázáraknál.
Az ellenzéki párt ezért felszólította a koalíciót, hogy ne tartsa többé magasan az energiaárakat, és fokozatosan vezesse ki ezt a „mindenki számára káros rendszert”.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képtest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!