
Fotó: Pethő Melánia
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, illetve módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén, ami a bukaresti energiaügyi minisztérium szerint az árak csökkenését eredményezi a következő 12 hónapban.
2024. március 28., 16:572024. március 28., 16:57
A minisztérium közleménye szerint az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre, a földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult a termelők által értékesített energia árplafonja. „Ezeket az értékeket az energiapiac alapos elemzése és az ágazat szereplőinek konzultálása után állapították meg” – tette hozzá a tárca. A közlemény idézte Sebastian Burduja energiaügyi minisztert, aki szerint a kormány korábbi ígéretének megfelelően
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Románia azoknak az uniós tagállamoknak az egyike, ahol az energiaárak esetenként az árplafon alá csökkentek, és ez főként a gázszámlákon és a havi 300 kilowattóra feletti fogyasztású háztartások esetében tapasztalható. A csütörtökön elfogadott rendelet törölte a termelő-fogyasztói „napfényadó” bevezetésének lehetőségét is. Sorin Burduja szerint az intézkedéssel a kormány szintén egy korábbi ígéretének tett eleget. „Támogatni akarjuk a prosumereket és egy modern, decentralizált, digitalizált és kibocsátásmentes energiarendszert szeretnénk” – indokolta a döntést a miniszter.
A közlemény szerint a csütörtökön elfogadott jogszabály célja az volt, hogy az energiaárak világpiaci csökkenése a hazai fogyasztók számláin is megmutatkozzon, az energiaügyi minisztérium pedig gondoskodni fog arról is, hogy a szabadpiaci árképzéshez való visszatérés fokozatosan történjen.
Arra kérdésre, hogy meghosszabbítja-e a kormány 2025. március 31. után az energiaárakat korlátozó állami támogatási rendszert, a kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Sebastian Burduja kijelentette: „normális körülmények között” egy év múlva már nem lesz szükség az energiaár-sapkákra. Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság a jelenlegi rendszer helyett a sérülékeny fogyasztók célzott állami támogatását tartja kívánatosnak.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) csütörtöki közleményében azzal indokolta ezt a vádat, hogy az aznap elfogadott rendeletével a kormány valamelyest csökkentette ugyan az áram és a földgáz árplafonját, de ezek még mindig meghaladják a szabadpiaci energiaárakat. Ennek oka az USR szerint az, hogy Romániában az árakat a kormánypártok politikusai határozzák meg, így az energiapiac nem tud az Európa-szerte csökkenő tendenciát mutató árakhoz igazodni.
Az USR közleménye idézte Cristina Prună képviselőt, aki szerint Sebastian Burduja energiaügyi miniszter „végre elismeri, hogy magasabb energiaszámlákat fizetünk, mint a szabadpiacon”, a koalíció mégsem korrigálja ezt a helyzetet. „Csak a termelők által értékesített energia árplafonja csökkent. De figyelem, még mindig meghaladja a szabadpiaci árszintet! Miközben ma ingyen kínálták az áramot a tőzsdén” – fejtette ki a politikus. Az USR emlékeztetett arra, hogy a kormány csütörtökön elfogadott sürgősségi rendelete a termelőkre vonatkozó árplafonokat az áram esetében a megawattóránkénti 450 lejről 400 lejre csökentette, miközben a szabadpiacon már hónapok óta 350-380 lejes áron kereskednek az elektromos energiával. A földgáz esetében pedig a megawattóránkénti 150 lejről 120 lejre módosult az árplafon, de még mindig magasabb az elmúlt hónapokban jegyzett tőzsdei gázáraknál.
Az ellenzéki párt ezért felszólította a koalíciót, hogy ne tartsa többé magasan az energiaárakat, és fokozatosan vezesse ki ezt a „mindenki számára káros rendszert”.

A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
szóljon hozzá!