Elszámoltatnák a Román Nemzeti Bankot

Nyílt sisakos küzdelem alakult ki a parlamenti pártok és a Román Nemzeti Bank (BNR) között a pénzintézet vezetői felelősségre vonásának korlátozása miatt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely eltörölné a központi bank igazgatótanácsa tagjai számára egyfajta mentelmi jogot biztosító előírásokat.

A BNR alapszabályát rögzítő hatályos jogszabály 25. cikkelye kimondja, hogy a jegybank vezetői a prudenciális felügyelet ellátása során mentesülnek a polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonás alól. Mégpedig nemcsak azokban az esetekben, amikor a bíróságok megállapítják, hogy a központi bank igazgatótanácsának tagjai eleget tettek munkaköri kötelezettségüknek, hanem akkor is, ha valamely igazságszolgáltatási fórum arra a következtetésre jut, hogy „jóhiszeműségből és hanyagság nélkül” mulasztást követtek el hivataluk gyakorlása során. Az alapszabály kimondja azt is, hogy a jegybank vezetői ellen kezdeményezett bírósági eljárások perköltségét a BNR költségvetéséből fedezik.

Törvénymódosító javaslatának indoklásában Daniel Zamfir parlamenti képviselő úgy véli, a jegybank alapszabálya olyan mentelmi jogot biztosít a pénzintézet vezetőinek, amely túllép az alkotmányos kereteken. „Ez a szuperimmunitás felborítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos személyek kivonják magukat a törvények hatálya alól. Holott az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, és felelősséget kell vállalnia a feladatköre ellátása során hozott döntéseiért” – szögezte le a liberális honatya.

Aki hivatkozási alapként tekint arra is, hogy Klaus Johannis államfő nemrég azzal az indokkal dobta vissza a parlamentnek a nemzeti pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéről szóló jogszabályt, miszerint felmentené a büntető- és polgári jogi felelősségre vonás alól a hitelintézetek állami felügyeletének ellátására hivatott, újonnan létrejövő testület tagjait. A BNR meglehetősen ingerülten reagált a vezetőit megillető előjo­gok megnyirbálását célzó javaslatra. Adrian Vasilescu, a jegybankot 1990 óta irányító Mugur Isărescu jegybanki kormányzó tanácsadója úgy vélekedett, a vitatott cikkelyek jogi és gazdasági szempontból teljesen helytállóak, a módosító indítvány pedig szerinte „amputálná” a központi pénzintézet alapszabályát.

A bukaresti parlament és a jegybank viszonya amúgy is különösen feszült, mióta a BNR tiltakozása közepette a törvényhozás elfogadta a jelzáloghitelesek fizetés nélküli teljesítéséről szóló jogszabályt. A májusban hatályba lépett elsétálási törvény kidolgozása ráadásul szintén Daniel Zamfir nevéhez fűződik, aki a parlamenti vita során többször kihangsúlyozta: a kereskedelmi pénzintézetek által nyújtott – a bírósági ítéletek szerint számos esetben tisztességtelen feltételeket tartalmazó – hitelkonstrukciók jóváhagyása miatt a központi bankra is felelősség hárul abban, hogy devizahitelesek tízezrei kerültek adósságcsapdába Romániában.

Az Isărescu vezette BNR-nek ugyanakkor abban is óriási szerepe volt, hogy a bukaresti kormány 2009-ben adóemelést, a közszférában pedig bércsökkentést vezetett be, továbbá hogy mintegy 20 milliárd eurós hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Sokan úgy látják: miután az akkori döntésekbe a jobboldali kormány később belebukott, el kellene számoltatni a jegybank vezetőit is.