Megszüntetné a Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőinek a bűnvádi és polgári peres eljárások alóli mentességét egy törvénymódosító javaslat. Már korábban felmerült, hogy a bukaresti jegybank is felelősséggel tartozik például a gazdasági válságot követő megszorításokért, valamint a devizahitelesek eladósodottságáért.
2016. augusztus 23., 13:172016. augusztus 23., 13:17
2016. augusztus 23., 16:022016. augusztus 23., 16:02
Nyílt sisakos küzdelem alakult ki a parlamenti pártok és a Román Nemzeti Bank (BNR) között a pénzintézet vezetői felelősségre vonásának korlátozása miatt. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik parlamenti képviselője olyan törvénytervezetet dolgozott ki, amely eltörölné a központi bank igazgatótanácsa tagjai számára egyfajta mentelmi jogot biztosító előírásokat.
A BNR alapszabályát rögzítő hatályos jogszabály 25. cikkelye kimondja, hogy a jegybank vezetői a prudenciális felügyelet ellátása során mentesülnek a polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonás alól. Mégpedig nemcsak azokban az esetekben, amikor a bíróságok megállapítják, hogy a központi bank igazgatótanácsának tagjai eleget tettek munkaköri kötelezettségüknek, hanem akkor is, ha valamely igazságszolgáltatási fórum arra a következtetésre jut, hogy „jóhiszeműségből és hanyagság nélkül” mulasztást követtek el hivataluk gyakorlása során. Az alapszabály kimondja azt is, hogy a jegybank vezetői ellen kezdeményezett bírósági eljárások perköltségét a BNR költségvetéséből fedezik.
Törvénymódosító javaslatának indoklásában Daniel Zamfir parlamenti képviselő úgy véli, a jegybank alapszabálya olyan mentelmi jogot biztosít a pénzintézet vezetőinek, amely túllép az alkotmányos kereteken. „Ez a szuperimmunitás felborítja a hatalmi ágak közötti egyensúlyt, mivel lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos személyek kivonják magukat a törvények hatálya alól. Holott az alkotmány szerint a törvény előtt mindenki egyenlő, és felelősséget kell vállalnia a feladatköre ellátása során hozott döntéseiért” – szögezte le a liberális honatya.
Aki hivatkozási alapként tekint arra is, hogy Klaus Johannis államfő nemrég azzal az indokkal dobta vissza a parlamentnek a nemzeti pénzügyi rendszer makroprudenciális felügyeletéről szóló jogszabályt, miszerint felmentené a büntető- és polgári jogi felelősségre vonás alól a hitelintézetek állami felügyeletének ellátására hivatott, újonnan létrejövő testület tagjait. A BNR meglehetősen ingerülten reagált a vezetőit megillető előjogok megnyirbálását célzó javaslatra. Adrian Vasilescu, a jegybankot 1990 óta irányító Mugur Isărescu jegybanki kormányzó tanácsadója úgy vélekedett, a vitatott cikkelyek jogi és gazdasági szempontból teljesen helytállóak, a módosító indítvány pedig szerinte „amputálná” a központi pénzintézet alapszabályát.
A bukaresti parlament és a jegybank viszonya amúgy is különösen feszült, mióta a BNR tiltakozása közepette a törvényhozás elfogadta a jelzáloghitelesek fizetés nélküli teljesítéséről szóló jogszabályt. A májusban hatályba lépett elsétálási törvény kidolgozása ráadásul szintén Daniel Zamfir nevéhez fűződik, aki a parlamenti vita során többször kihangsúlyozta: a kereskedelmi pénzintézetek által nyújtott – a bírósági ítéletek szerint számos esetben tisztességtelen feltételeket tartalmazó – hitelkonstrukciók jóváhagyása miatt a központi bankra is felelősség hárul abban, hogy devizahitelesek tízezrei kerültek adósságcsapdába Romániában.
Az Isărescu vezette BNR-nek ugyanakkor abban is óriási szerepe volt, hogy a bukaresti kormány 2009-ben adóemelést, a közszférában pedig bércsökkentést vezetett be, továbbá hogy mintegy 20 milliárd eurós hitelt vett fel a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Sokan úgy látják: miután az akkori döntésekbe a jobboldali kormány később belebukott, el kellene számoltatni a jegybank vezetőit is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!