Elszállt a növényvédelmi előrejelző hálózat: nem tudnak szakszerűen védekezni a betegségek és a kártevők ellen a romániai gazdák

Az önfelszámolódás az Európai Unió viszonylatában is egyedülálló, hiszen Románián kívül ma nincs olyan ország az EU-ban, ahol ezt a szolgáltatást ne támogatná kellőképpen az állam. Orbán Sándor szerint a megyei növényvédelmi központok csak névileg maradtak fenn egy-két szakemberrel, akik a munkájukat támogató laboratóriumok, biológusok, vegyészek és gyomszakértők nélkül megbízható előrejelzéseket nem adhatnak ki.

Kinek szól az országos előrejelzés?

A régi, bevált rendszer szerint az eltérő éghajlatú vidékek kis előrejelző állomásainak is megvolt a szerepe, hiszen a Kolozs megyei Tordán például melegebb van, mint Désen vagy Bánffyhunyadon, így a kórokozók és kártevők más időben támadnak. A Kolozs és a Fehér megyei előrejelzések között ugyanakkor egy-két hét különbség volt, hiszen Dél-Erdély felé közeledve melegebb az időjárás. Ezeknek a helyi méréseknek az eltűnésével egyedül a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségében működő bukaresti növényvédelmi intézet maradt fenn, amelynek országos előrejelzései azonban nem használhatóak Máramarostól Tulcea megyéig.

„Egy vidékre szóló előrejelzésnek az a lényege, hogy a szakemberek helyben megfigyelik, mikor rajzanak a kártevők, mikor kezdik lerakni a petét, és mennyi idős szükséges ahhoz, hogy a petékből lárvák keljenek ki. A betegségek előrejelzéséhez az időjárási körülmények alapján – nedvességtartalom, csapadék, hőmérséklet – kiszámítják, mekkora a valószínűsége annak, hogy például ragya vagy lisztharmat fertőz. A szakszerű előrejelzés felhívja a termelő figyelmét arra, hogy mikor milyen betegségek vagy kártevők ellen kell védekeznie, és milyen permetszereket használhat” – foglalja össze a növényvédelmi előrejelzés lényegét a szakember.

A rendszerváltás előtt, és közvetlenül utána néhány évig permetező csoportokat tartottak fenn a megyei szakigazgatóságok, amelyek államilag támogatott programok keretében nagyobb veszélyt jelentő kártevők és betegségek ellen biztosítottak szakszerű védelmet.

Vegyszerhasználat öndidakta módon

A nagy növényvédőszer-forgalmazó cégek alkalmazkodtak az új helyzethez, és saját készítésű kiadványokban, táblázatokban sorolják fel az év során esedékes legfontosabb növényvédelmi teendőket – magyarázta Orbán Sándor. Ezek a forgatókönyvek arról szólnak, hogy a növény különböző fejlődési szakaszában milyen betegségek és kártevők várhatóak,

Orbán szerint vannak olyan kórokozók és kártevők, amelyek megjelenése szorosan kötődik a növények fejlődési ciklusához, de nem mindenik határolható be ilyen alapon. Az időjárás-változás tucatnyi új kórokozó és betegség megjelenését segíti elő, amiről a gazda rendszerint csak akkor értesül, ha növényei már megbetegedtek. Ilyen esetben a beteg növényi résszel szakembert kell megkeresnie, hogy mentse a menthetőt.

Ma az a bevett gyakorlat, hogy a gazdák növényvédő szert forgalmazó szaküzletekben vásárolják meg a számukra ajánlott szereket. Ha szerencséjük van, és hozzáértő szakember ajánlja, akkor sikeres lehet a védekezés.

Magyarországon, illetve Nyugat-Európában ezt a közös fennhatóság alatt működő talajtani és növényvédelmi laboratóriumok végzik el a szakhatóság felügyelete alatt, és ők írják elő a megfelelő kezelést is. Romániában az agrártudományi egyetemek fitopatológiai tanszékeihez lehet fordulni, illetve azokhoz a pedológiai és növényvédelmi központokhoz, amelyek még működnek valamennyire. A tapasztalat inkább az, hogy a gazdák saját szakállukra próbálkoznak növényvédelemmel.

Orbán Sándor szerint megoldás lehetne a Nyugat-Európából beszerzett automata előrejelző állomás, amelyet vállalkozó is működtethetne előfizetéses rendszerben, ahogyan például Ausztriában üzemel. A számítógépes szoftver az időjárási körülmények figyelembevételével összegzi azokat a hajlamosító tényezőket, amelyek bizonyos betegségek és kártevők megjelenését segítik elő, és jelzést küld a gazdák számítógépére vagy telefonjára. Ez nem annyira pontos, mint a szakemberekkel dolgozó előrejelzés, de a mostani nem létező rendszerhez képest előrelépés lenne.

Növényorvosok erdélyi hálózat nélkül

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán 2002-től képeznek kertészmérnököket, kétéves mesteri szak keretében pedig növényvédelmi szakembereket, azaz növényorvosokat. A lapcsoportunknak korábban nyilatkozó Balogh Adalbert professzor, a diákoknak többek között növényvédelmi előrejelzést is oktató biológus-szakember szerint a szakszerű növényvédelemhez is elengedhetetlen volna a mai kisparcellás erdélyi mezőgazdaság átalakítása.

– jelentette ki az oktató.

A professzor szerint ezen a területen Romániában ma akkora a lemaradás, hogy csak elméleti oktatás létezik, hiszen a gyakorlatban nem lehet megmutatni, hogy Erdélyben hogyan kellene működjön a növényvédelmi előrejelzés. „Nálunk hiányoznak a többéves adatok. Annak idején a doktori témavezetőmnek volt az ötlete, hogy minden magyarországi almaültetvénybe helyezzenek ki egy fénycsapdát. Ezek 20 éven keresztül begyűjtötték a lepkéket, amit laboratóriumokban fajszintig azonosítottak. A magyarországi egyetemnek olyan húszéves adatbázisa van, amely alapján nagy valószínűséggel meg tudja mondani a különböző hőmérsékleti és időjárási viszonyok között e kártevők előfordulási valószínűségét. A britek ötven éve működtetnek szívócsapda-állomásokat levéltetvek vándorlásának mérésére. Az ilyen hazai mérések hiányában csak kezdetleges növényvédelemre futja – fogalmaz Balogh Adalbert.

Ma a nyugat-európai növényvédelmi előrejelzések lehetővé teszik a precíziós növényvédelmet, ami azt jelenti, hogy a gazdák a kártevők és kórokozók megjelenése előtt tudnak védekezni. Ez sokkal hatékonyabb, környezetkímélőbb és olcsóbb megoldás. A professzor szerint nálunk csak akkor tudunk permetezni, ha a növényi betegségek és a kártevők megjelentek. Ha egy brit gazda betelefonál a növényvédelmi központba, megmondják neki, hogy a szél melyik irányból fog fújni, és milyen irányba sodródnak majd a levéltetvek. Ezt a sokéves mérésekre alapozó számítógépes előrejelzési technikát helyi adatbázis nélkül nem lehet alkalmazni.

A szakember szerint a hazai növényvédelmet teljesen új alapokra kell helyezni. Az egyetemi képzés ehhez nyújt szakembereket, a többi az országos agrárstratégia dolga volna.