A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazdák inkább saját szakállukra próbálkoznak növényvédelemmel
Mintegy két évtizede nem működik megyékre lebontott növényvédelmi előrejelzés Romániában, ennek hiányában a termelők kiszolgáltatottak a növényvédőszer-forgalmazó cégeknek. A véletlenszerű növényvédelem túl költséges, másrészt a túlpermetezett zöldség és gyümölcs káros a fogyasztó egészségre. Szakemberek szerint nyugati minta alapján újjáépülő növényvédő hálózat kell.
2018. szeptember 14., 11:032018. szeptember 14., 11:03
A kommunizmus utolsó évtizedére Romániában viszonylag jól működő növényvédelmi rendszer alakult ki megyei növényvédelmi igazgatóságokkal, amelyeknek több helyi megfigyelő állomást is alárendeltek. A rendszerváltás után a laboratóriumokkal és képzett szakembergárdával működő megyei központok egy darabig a községi és városi polgármesteri hivatalokhoz juttatták el előrejelzéseiket, ahol az önkormányzatnál dolgozó mezőgazdasági szakember tartotta a kapcsolatot a gazdákkal.
„A rendszer jól-rosszul, de a kétezres évek elejéig működött” – magyarázta Orbán Sándor agronómus, a Kolozs megyei növényvédelmi központ volt szakembere, aki nyugdíjazása óta is rendszeresen megszólal növényvédelmi kérdésekben a Kolozsvári Rádió magyar adásában, illetve gazdatalálkozókon.
Az önfelszámolódás az Európai Unió viszonylatában is egyedülálló, hiszen Románián kívül ma nincs olyan ország az EU-ban, ahol ezt a szolgáltatást ne támogatná kellőképpen az állam. Orbán Sándor szerint a megyei növényvédelmi központok csak névileg maradtak fenn egy-két szakemberrel, akik a munkájukat támogató laboratóriumok, biológusok, vegyészek és gyomszakértők nélkül megbízható előrejelzéseket nem adhatnak ki.
A régi, bevált rendszer szerint az eltérő éghajlatú vidékek kis előrejelző állomásainak is megvolt a szerepe, hiszen a Kolozs megyei Tordán például melegebb van, mint Désen vagy Bánffyhunyadon, így a kórokozók és kártevők más időben támadnak. A Kolozs és a Fehér megyei előrejelzések között ugyanakkor egy-két hét különbség volt, hiszen Dél-Erdély felé közeledve melegebb az időjárás. Ezeknek a helyi méréseknek az eltűnésével egyedül a mezőgazdasági minisztérium alárendeltségében működő bukaresti növényvédelmi intézet maradt fenn, amelynek országos előrejelzései azonban nem használhatóak Máramarostól Tulcea megyéig.
„Egy vidékre szóló előrejelzésnek az a lényege, hogy a szakemberek helyben megfigyelik, mikor rajzanak a kártevők, mikor kezdik lerakni a petét, és mennyi idős szükséges ahhoz, hogy a petékből lárvák keljenek ki. A betegségek előrejelzéséhez az időjárási körülmények alapján – nedvességtartalom, csapadék, hőmérséklet – kiszámítják, mekkora a valószínűsége annak, hogy például ragya vagy lisztharmat fertőz. A szakszerű előrejelzés felhívja a termelő figyelmét arra, hogy mikor milyen betegségek vagy kártevők ellen kell védekeznie, és milyen permetszereket használhat” – foglalja össze a növényvédelmi előrejelzés lényegét a szakember.
A rendszerváltás előtt, és közvetlenül utána néhány évig permetező csoportokat tartottak fenn a megyei szakigazgatóságok, amelyek államilag támogatott programok keretében nagyobb veszélyt jelentő kártevők és betegségek ellen biztosítottak szakszerű védelmet.
A nagy növényvédőszer-forgalmazó cégek alkalmazkodtak az új helyzethez, és saját készítésű kiadványokban, táblázatokban sorolják fel az év során esedékes legfontosabb növényvédelmi teendőket – magyarázta Orbán Sándor. Ezek a forgatókönyvek arról szólnak, hogy a növény különböző fejlődési szakaszában milyen betegségek és kártevők várhatóak,
Orbán szerint vannak olyan kórokozók és kártevők, amelyek megjelenése szorosan kötődik a növények fejlődési ciklusához, de nem mindenik határolható be ilyen alapon. Az időjárás-változás tucatnyi új kórokozó és betegség megjelenését segíti elő, amiről a gazda rendszerint csak akkor értesül, ha növényei már megbetegedtek. Ilyen esetben a beteg növényi résszel szakembert kell megkeresnie, hogy mentse a menthetőt.
Ma az a bevett gyakorlat, hogy a gazdák növényvédő szert forgalmazó szaküzletekben vásárolják meg a számukra ajánlott szereket. Ha szerencséjük van, és hozzáértő szakember ajánlja, akkor sikeres lehet a védekezés.
Magyarországon, illetve Nyugat-Európában ezt a közös fennhatóság alatt működő talajtani és növényvédelmi laboratóriumok végzik el a szakhatóság felügyelete alatt, és ők írják elő a megfelelő kezelést is. Romániában az agrártudományi egyetemek fitopatológiai tanszékeihez lehet fordulni, illetve azokhoz a pedológiai és növényvédelmi központokhoz, amelyek még működnek valamennyire. A tapasztalat inkább az, hogy a gazdák saját szakállukra próbálkoznak növényvédelemmel.
Orbán Sándor szerint megoldás lehetne a Nyugat-Európából beszerzett automata előrejelző állomás, amelyet vállalkozó is működtethetne előfizetéses rendszerben, ahogyan például Ausztriában üzemel. A számítógépes szoftver az időjárási körülmények figyelembevételével összegzi azokat a hajlamosító tényezőket, amelyek bizonyos betegségek és kártevők megjelenését segítik elő, és jelzést küld a gazdák számítógépére vagy telefonjára. Ez nem annyira pontos, mint a szakemberekkel dolgozó előrejelzés, de a mostani nem létező rendszerhez képest előrelépés lenne.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán 2002-től képeznek kertészmérnököket, kétéves mesteri szak keretében pedig növényvédelmi szakembereket, azaz növényorvosokat. A lapcsoportunknak korábban nyilatkozó Balogh Adalbert professzor, a diákoknak többek között növényvédelmi előrejelzést is oktató biológus-szakember szerint a szakszerű növényvédelemhez is elengedhetetlen volna a mai kisparcellás erdélyi mezőgazdaság átalakítása.
– jelentette ki az oktató.
A professzor szerint ezen a területen Romániában ma akkora a lemaradás, hogy csak elméleti oktatás létezik, hiszen a gyakorlatban nem lehet megmutatni, hogy Erdélyben hogyan kellene működjön a növényvédelmi előrejelzés. „Nálunk hiányoznak a többéves adatok. Annak idején a doktori témavezetőmnek volt az ötlete, hogy minden magyarországi almaültetvénybe helyezzenek ki egy fénycsapdát. Ezek 20 éven keresztül begyűjtötték a lepkéket, amit laboratóriumokban fajszintig azonosítottak. A magyarországi egyetemnek olyan húszéves adatbázisa van, amely alapján nagy valószínűséggel meg tudja mondani a különböző hőmérsékleti és időjárási viszonyok között e kártevők előfordulási valószínűségét. A britek ötven éve működtetnek szívócsapda-állomásokat levéltetvek vándorlásának mérésére. Az ilyen hazai mérések hiányában csak kezdetleges növényvédelemre futja – fogalmaz Balogh Adalbert.
Ma a nyugat-európai növényvédelmi előrejelzések lehetővé teszik a precíziós növényvédelmet, ami azt jelenti, hogy a gazdák a kártevők és kórokozók megjelenése előtt tudnak védekezni. Ez sokkal hatékonyabb, környezetkímélőbb és olcsóbb megoldás. A professzor szerint nálunk csak akkor tudunk permetezni, ha a növényi betegségek és a kártevők megjelentek. Ha egy brit gazda betelefonál a növényvédelmi központba, megmondják neki, hogy a szél melyik irányból fog fújni, és milyen irányba sodródnak majd a levéltetvek. Ezt a sokéves mérésekre alapozó számítógépes előrejelzési technikát helyi adatbázis nélkül nem lehet alkalmazni.
A szakember szerint a hazai növényvédelmet teljesen új alapokra kell helyezni. Az egyetemi képzés ehhez nyújt szakembereket, a többi az országos agrárstratégia dolga volna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!