
Az egységes bérezési törvény tervezete értelmében elsősorban az alacsony fizetések nőnek majd, a miniszterelnök bére viszont csökkenni fog – jelentette be a hétvégén Dacian Cioloş.
2016. december 04., 17:252016. december 04., 17:25
2016. december 04., 19:442016. december 04., 19:44
A miniszterelnök a Digi24 hírtelevíziónak adott interjúban elmondta, a tervezet szerint jövő évtől 2021-ig fokozatosan valósulnának meg a béremelések. „Az első években az alacsony fizetéseket emelnénk, nagyobb arányban, aztán a magas béreket is növelnénk, kisebb mértékben, hogy egyenlítsük ki a helyezetet. Amint nyilvánosságra hoztuk a törvénytervezetet, többen közzétették, mennyit fog keresni az államfő, a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok stb. Az ő fizetésük nem fog nőni, sőt: a miniszterelnök bére csökkenne\" – ismertette a kormányfő.
Közben Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter arról számolt be, hogy a közalkalmazotti béreket szabályozó törvény 19,5 milliárd lejes terhet róna a költségvetésre, és jelentősebb béremelést irányoz elő azoknak, akiknek az elmúlt években nem nőtt a fizetésük. A tárcavezető szombaton elmondta: a korábbi törvénytervezetektől eltérően, amelyek 41-45 milliárd lejes többletkiadást jelentenének a büdzsének, ez a bérezési javaslat megvalósítható. „Nem kell matematikusnak vagy Einsteinnak lenned ahhoz, hogy megértsd: az előző törvények által előírthoz képest feleakkora költségvetésből – amely viszont reális és gyakorlatba ültethető – kisebb mértékű béremelésekre van mód\" – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert.
A tárcavezető szerint a tervezet célja a közalkalmazotti bérek közötti aránytalanságok megszüntetése úgy, hogy nagyobb mértékű emelést irányoz elő ama közalkalmazottak esetében, akiknek az elmúlt években egyáltalán nem nőtt a fizetésük. Pâslaru ide sorolta a szociális szolgáltatások terén dolgozókat, a helyi közigazgatásban dolgozó személyzetet, illetve a kutatás és kultúra terén tevékenykedő közalkalmazottakat. Azt is hozzátette: az igazságszolgáltatásban dolgozók esetében legfeljebb 12 százalékos béremelést ír elő a tervezet.
A közalkalmazottak bérét szabályozó törvény tervezetét szerdán küldte el a tárca az érintett szakszervezeteknek. A projekt 116 fizetési kategóriát javasol, eszerint az állami alkalmazottak számára előirányzott legalacsonyabb bér 1 625 lej, míg a legmagasabb 22 ezer lej lenne. A közszolgák fizetése a következő hat évben több lépcsőben, összesen 37 százalékkal nőne, ugyanakkor a legkisebb és a legnagyobb állami jövedelem közötti különbség legtöbb tizenháromszoros lenne.A minisztérium tervei szerint a jogszabály 2017. július 1-jétől lépne életbe.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!