
Jobban meggondolja a sofőr, kivel köt szerződést, ha baleset után a saját biztosítójával tárgyalhat
Fotó: Pinti Attila
Sokak számára okozott fejtörést minden fronton a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások jelenlegi romániai szabályozása, ezt a helyzetet szeretné rendezni a kormány több lényeges előírás módosításával. Szurkolunk, hogy elfogadják a tervezetet – szögezte le a Krónika által megszólaltatott szakember.
2021. május 02., 14:252021. május 02., 14:25
Közvitára bocsátotta a pénzügyminisztérium annak a sürgősségi kormányrendeletnek a tervezetét, amely a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra (kgfb/RCA) vonatkozó módosításokat tartalmazza.
Fontos eleme a közvetlen elszámolás lehetősége, vagyis az, hogy
A hatóságok meghatároznának továbbá egy referencia-órabért a biztosítótársaságokkal szerződésben levő gépkocsiszerelő-műhelyeknek, másrészt rövid időre többé nem lehetne a kötvényt vásárolni.
A módosítások az országban több mint nyolcmillió gépkocsivezetőt érintenek. Mint ismeretes, a szabályozás megváltoztatását évek óta tervezgetik, már 2015–2016-ban napirendre került, amikor az Astra és a Carpatica biztosítótársaságok csődbe mentek, ám csak most készült el egy hivatalos dokumentum, még ha csak tervezet is.
Időközben a biztosítótársaságok egy része kivonult a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacáról, olyan módon, hogy magasabb áron kínálta a kötvényt, ezért azt nem vásárolta senki. Több akadályra is hivatkoztak, de ezek között is kiemelkedő volt, hogy a gépkocsiszerelő-műhelyek túl magas díjszabással dolgoznak, így a biztosítóknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk. Mindez oda vezetett, hogy
A módosítások az érintettek és a döntéshozók szerint is ezen a helyzeten javíthatnak.
A napokban közvitára bocsátott tervezet szerint a közvetlen elszámolás lehetőségét minden kgfb-kötvény automatikusan tartalmazná. Ez azt jelenti, hogy a károsult, ha úgy dönt, már első lépésben a saját biztosítójához fordulhat, kérve a kár megtérítését, nem kötelezően a balesetet okozó fél biztosítójához. Viszont
Az egyenleget utólag a két biztosítótársaság egymás között rendezi. A másik lényeges változtatás, hogy a magánszemélyek csak hat hónapra vagy egy évre köthetnek kötelező biztosítást, e tekintetben visszatérnének tehát a 2017/132-es törvény megjelenése előtti szabályozáshoz. Ugyanakkor meghatároznának egy referencia-órabért az autószerelő-műhelyeknek, de arra is, ha a javítás idejére gépkocsit kell a kárvallott rendelkezésére bocsátani, ezt az autókölcsönzők piaci díjszabásának átlagolásával számítanák ki.
A jogszabályjavaslat indoklásában a kormány arra mutat rá, hogy
Az indoklásban a Versenytanács korábbi megállapításaira alapoznak, rámutatva, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás piacán teljes mértékben hiányzik az innováció, a biztosítótársaságok nem is törekednek arra, hogy összetett, az ügyfelek szükségleteit kiszolgáló csomagokat állítsanak össze.
A vásárlónak nincs semmilyen tárgyalási alapja, a termékek homogének, ugyanazt kínálják, és bár a kereslet folyamatosan növekszik, a kgfb-t kínáló piaci szereplők száma csökken. Ma már a befizetések 75 százaléka két biztosítótársasághoz fut be, a City Insurance és az Euroins uralják a piacot, ám ez azt is jelenti, hogy ezeknél több tízezer panasz és per halmozódik fel, mert nem zajlik zökkenőmentesen a kártérítés. A törvényalkotók abban bíznak, hogy ha módosítják a törvényt, a többi biztosítótársaság „étvágyát” is felkeltik a kötelező iránt.
Fotó: 123RF
„Szurkolunk, hogy elfogadják a tervezetet, és a módosítások érvénybe lépjenek, mert az jobb lesz az ügyfeleknek és a piacnak egyaránt” – szögezte le a Krónika megkeresésére György Vidor, a csíkszeredai Safety Broker biztosítóiroda munkatársa. Kifejtette,
annak tudatában, hogy a saját kárukat fogják megtéríteni.
Jelenleg ugyanis ez úgy alakul, hogy a féléves kötelező 165 lej az egyik biztosítónál, és 185 lej egy megbízhatóbbnál, viszont a többség nem hajlandó a 20 lejes különbözetet sem kifizetni, arra hivatkozva, hogy baleset esetén úgyis a más kárát térítik meg a kötvény alapján.
„Ha elfogadják a közvetlen elszámolás rendszerét, az ügyfelek érdekeltté válnak, hogy körültekintően válasszanak biztosítót, hiszen ha baleset áldozataivá válnak, a saját biztosítójukkal vehetik fel a kapcsolatot, neki jelentik be a kárt, és gyorsabb, pontosabb kiszolgálásban részesülnek” – fogalmazott a szakember.
Rámutatott: a hathónapos, illetve egyéves szerződések eközben lecsökkentik annak az esélyét, hogy csúszások legyenek, és a járművek akár egy-két napig biztosítás nélkül közlekedjenek. A brókerek helyzetét is megkönnyíti ugyanakkor meglátása szerint, hiszen az egyhónapos lejáratú kötvények megnövelték a munka volumenét.
György Vidor egyúttal arra is ráirányította a figyelmet, hogy ez a traktorok és a motorkerékpárok esetében hátrányos, hiszen nekik a féléves biztosítás nem elég, a hét-nyolc hónap fedi le esetükben a szezont, így rá lesznek kényszerülve, hogy megvásárolják az egyéves kötvényt, miközben november és március között nem közlekednek, tehát ezt az időszakot feleslegesen fizetik.
– értékelte a másik lényeges módosítást a brókercég munkatársa. Mint mondta, jelenleg minden biztosítótársaságnak szabad keze van arra, hogy mekkora órabért kínál a partnerszervizeknek, ám ilyen körülmények között a műhelyek ódzkodnak azoktól, amelyek alacsony összeget számolnak el.
Így alakulhatott ki olyan helyzet, hogy egy térségben egy biztosítónak csak egy műhellyel van szerződése. „Ha megszabják a referenciaárat, akkor nagyobb lesz az érdeklődés, a károsultak több szerviz közül választhatnak” – vetítette előre György Vidor.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
szóljon hozzá!