
Ösztönző lehetőségek. Számos régi és új eszköz áll a cégek rendelkezésére, ha meg akarják tartani alkalmazottaikat
Fotó: 123RF
Bővült az alkalmazottak jogköre, miután az államfő tegnap kihirdette az erre vonatkozó törvénymódosítást, ugyanakkor jövő évtől a béren kívüli juttatások rendszere is megváltozik. Debreczeni László adószakértő kifejtette, a felmérésekben a különböző jogok és fizetésen kívül nyújtható előnyök és/vagy kedvezmények szavatolása előkelő helyen szerepel a munkavállalók elvárásai között, ezért a munkáltatóknak meg kell fontolniuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, hiszen így megtartják és ösztönzik az alkalmazottaikat.
2022. október 18., 09:252022. október 18., 09:25
Klaus Iohannis államfő tegnap kihirdette az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt, amely több európai ajánlást ültet át a hazai jogrendbe, módosítja és kiegészíti a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályban többek között az áll, hogy a munkavállaló kérheti áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, ha letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanannál a munkáltatónál dolgozott. Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozására vagy támogatására.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles kiadni az apasági szabadságot; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. Ezen jogok megtagadása esetén a munkaadó 4000 és 8000 lej közötti összegre büntethető.

Egyre több apa él azzal a lehetőséggel, hogy gyereke születése utáni nyolchetes időszakban szabadságra megy. A munkáltató köteles tájékoztatni alkalmazottait a tíz munkanapnyi szabadságról.
ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.

Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
– hívta fel ugyanakkor a figyelmet Debreczeni László adószakértő. Hangsúlyozta,
a 2023 januárjától életbe lépő jogszabály egyrészt tisztázza a szabályokat, másrészt a munkavállaló alapbérének 33 százalékára korlátozza a különböző juttatások teljes értékét. Ez a 33 százalékos felső határ nem érinti az étkezési utalványokat és az évente négy alkalommal felajánlható, legtöbb 300 lej értékű ajándékutalványokat.
Jelenleg csak azok kaphatnak kiszálláspénzt, akik legalább 12 órán át más településre utaznak, viszont a módosítás alapján jövő évtől a munkaszerződésbe lehet foglalni egy mobilitási záradékot, és ez alapján azok is megkaphatják a törvényben megállapított kiszállási pótlék legtöbb 2,5-szeresét, akik a települések között közlekednek, még ha csak félórát is. Elszámolható költség lesz a napi 30 lej értékben biztosított ebéd, bár a munkáltatónak el kell döntenie, hogy ebédet vagy étkezési utalványt biztosít az alkalmazottainak.
Az alkalmazott és családtagjai számára meg lehet téríteni a turisztikai és gyógykezelési szolgáltatások költségeit, ez nem haladhatja meg az alapbér 33 százalékát. Évi legtöbb 400 euró értékben a munkaadó befizethet az alkalmazottnak a fakultatív nyugdíjpénztárba vagy magán-egészségbiztosítást fizethet neki.
ez ugyancsak vonzó juttatás lehet az alkalmazottaknak, mutatott rá Debreczeni László. Hozzátette, ugyancsak a jövő évtől lép hatályba, hogy a profitadót fizető cégek adómentesen támogathatják alkalmazottaik gyerekeinek az óvodai és a bölcsődei kiadásokat minden gyerek után legtöbb havi 1500 lejjel, amire az alkalmazott sem fizet adót.

A munkáltatókat tájékoztatni kell arról, hogy lehetőségük van üdülési utalványokat adni a munkavállalóknak – mondta Constantin-Daniel Cadariu turisztikai és vállalkozásügyi miniszter pénteki, Mamaián tartott sajtótájékoztatóján.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
szóljon hozzá!