
Fotó: Gábos Albin
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
2022. október 17., 13:442022. október 17., 13:44
A több európai ajánlást hazai jogrendbe ültető jogszabály a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja és egészíti ki. Az új jogszabály szerint az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat kell gondozniuk.
A törvény értelmében a munkavállalónak joga van arra, hogy kérje áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgozott. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozása vagy támogatása céljából.
A gondozási szabadság nem számítható be a pihenőszabadságba, viszont beleszámolják a szakmai és szolgálati viszony idejébe. A gondozási szabadságon lévő munkavállalók erre az időszakra a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak.
Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők. Az alkalmazott legtöbb tíz napot hiányozhat a munkahelyéről valamely előre nem látott sürgősségi helyzet, betegség, baleset esetén, amelyek elengedhetetlenné teszik jelenlétét.
– írja elő a jogszabály.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles apasági szabadságra engedni az alkalmazottat; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. A jog megtagadása ebben az esetben is 4000 és 8000 lej közötti összeggel büntethető – közölte az Agerpres.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy él bizonyos jogaival, ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről. Az alkalmazottak kérésére a munkáltató – meghatározott időszakra – egyéni programot szabhat meg minden alkalmazottjának, beleértve azt is, aki gondozási szabadságon van.
A munkáltató köteles az alkalmazott első munkanapján tudomására hozni a belső szabályzatot, és ennek teljesítését bizonyítania is kell – áll még a törvényben.
Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézmény vezetőjének megítélése szerint távmunkában is lehet végezni.
A hatóság vagy intézmény vezetője, vagy az illetékes személy köteles legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatni a köztisztviselőt a képzésre és továbbképzésre való jogosultságról, a pihenőszabadság időtartamáról, a felmondás feltételeiről, a havibér kifizetésének időpontjáról, a túlórák teljesítésének módjáról és az ezekért járó jövedelem kifizetéséről vagy adott esetben fizetett szabadnappal való kompenzálásáról, a szakszervezettel kötött kollektív szerződésekről.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Óvadék ellenében hatósági felügyelet alá helyezték a külügyminisztérium egyik volt könyvelőnőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy munkabér jogcímen illegálisan folyósított pénzt magának és két másik személynek 15 éven át.
Elektromos kerítéseket telepítenek azokon a településeken, amelyek a leginkább szenvednek a medvék jelentette problémától – jelentette be Fiana Buzoianu.
Románia ma politikailag súlytalan, csak sodródik az áralakuló világrend történései közepette – állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A nyugatbarát koalíciós pártok felelősséget viselnek a stabilitás megteremtésében, és érezhető a „közös vágy”, hogy együtt folytassák a kormányzást – jelentette ki Nicușor Dan román államfő.
Közvitára bocsátja a szaktárca az egészségügyi rendszer digitalizációs stratégiáját – jelentette be csütörtökön Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Hevesen bírálta Marcel Ciolacu volt miniszterelnök Ilie Bolojan jelenlegi kormányfőt, mondván, hogy az „csak a megszorítások híve, aki kétségbeesetten próbálja leplezni saját kudarcát”.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) prioritása a minőségi munkavégzés, nem pedig imázskampány folytatása – jelentette ki Marius Voineag, a DNA főügyésze.
szóljon hozzá!