
Fotó: Gábos Albin
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
2022. október 17., 13:442022. október 17., 13:44
A több európai ajánlást hazai jogrendbe ültető jogszabály a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja és egészíti ki. Az új jogszabály szerint az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat kell gondozniuk.
A törvény értelmében a munkavállalónak joga van arra, hogy kérje áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgozott. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozása vagy támogatása céljából.
A gondozási szabadság nem számítható be a pihenőszabadságba, viszont beleszámolják a szakmai és szolgálati viszony idejébe. A gondozási szabadságon lévő munkavállalók erre az időszakra a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak.
Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők. Az alkalmazott legtöbb tíz napot hiányozhat a munkahelyéről valamely előre nem látott sürgősségi helyzet, betegség, baleset esetén, amelyek elengedhetetlenné teszik jelenlétét.
– írja elő a jogszabály.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles apasági szabadságra engedni az alkalmazottat; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. A jog megtagadása ebben az esetben is 4000 és 8000 lej közötti összeggel büntethető – közölte az Agerpres.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy él bizonyos jogaival, ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről. Az alkalmazottak kérésére a munkáltató – meghatározott időszakra – egyéni programot szabhat meg minden alkalmazottjának, beleértve azt is, aki gondozási szabadságon van.
A munkáltató köteles az alkalmazott első munkanapján tudomására hozni a belső szabályzatot, és ennek teljesítését bizonyítania is kell – áll még a törvényben.
Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézmény vezetőjének megítélése szerint távmunkában is lehet végezni.
A hatóság vagy intézmény vezetője, vagy az illetékes személy köteles legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatni a köztisztviselőt a képzésre és továbbképzésre való jogosultságról, a pihenőszabadság időtartamáról, a felmondás feltételeiről, a havibér kifizetésének időpontjáról, a túlórák teljesítésének módjáról és az ezekért járó jövedelem kifizetéséről vagy adott esetben fizetett szabadnappal való kompenzálásáról, a szakszervezettel kötött kollektív szerződésekről.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter egyeztetésre hívta a lengyel PESA vasútijármű-gyártó vállalat képviselőit és hazai vasúti ágazat illetékeseit, miután kiderült, hogy 21 vadonatúj, korszerű vonatszerelvény vesztegel hónapok óta kihasználatlanul.
Diana Șoșoacă, a szélsőjobboldali SOS Románia elnöke csütörtök este az Otopeni repülőtéren, Brüsszelből való visszatérése után kijelentette, hogy nem fél a vizsgálattól, miután az Európai Parlament feloldotta mentelmi jogát.
Több mint 5 000 diplomáciai iratot hoz nyilvánosságra a külügyminisztérium az 1989 utáni átmenet első éveiből – jelentette be Oana Țoiu külügyminiszter.
A május elseje sokak számára jelenti az év első, piknikezéssel összekötött kirándulását, és sokan nem tudják elképzelni a hosszú hétvégét grillezés nélkül. Arra azonban, hogy hol és milyen körülmények között lehet sütögetni, igen szigorú szabályai vannak.
Az lenne a legjobb, ha a Bolojan-kormány leváltását és a Cotroceni-palotában folytatott konzultációkat követően az eddigi koalíciós felállása megmaradna, csak más miniszterelnökkel – jelentette ki Sorin Grindeanu.
Magyar nyelven szólította fel lemondásra Békési Csabát az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) éléről elődje, Cristian Popescu Piedone.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a legfőbb ügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
szóljon hozzá!