
Fotó: Gábos Albin
Kihirdette hétfőn Klaus Iohannis államfő az alkalmazottakat megillető jogok körét bővítő törvényt.
2022. október 17., 13:442022. október 17., 13:44
A több európai ajánlást hazai jogrendbe ültető jogszabály a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja és egészíti ki. Az új jogszabály szerint az alkalmazottaknak lehetőségük lesz szabadságot kivenni, ha súlyos betegségben szenvedő hozzátartozójukat kell gondozniuk.
A törvény értelmében a munkavállalónak joga van arra, hogy kérje áthelyezését egy kedvezőbb munkakörülményeket kínáló megüresedett állásra, feltéve, hogy letöltötte a próbaidejét, és legalább hat hónapig ugyanazon munkáltatónál dolgozott. A munkáltató köteles a kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban válaszolni, a döntés megindoklásával.
Egy másik előírás értelmében az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles egy naptári évben öt munkanap gondozási szabadságot kiadni az alkalmazott súlyos egészségi állapotban lévő hozzátartozója vagy vele közös háztartásban élő személy gondozása vagy támogatása céljából.
A gondozási szabadság nem számítható be a pihenőszabadságba, viszont beleszámolják a szakmai és szolgálati viszony idejébe. A gondozási szabadságon lévő munkavállalók erre az időszakra a szociális egészségbiztosítási rendszerben járulékfizetés nélkül biztosítottak.
Azok a munkáltatók, akik megtagadják ezt a jogot a gondozási szabadságra jogosult munkavállalótól, 4000 és 8000 lej közötti bírsággal büntethetők. Az alkalmazott legtöbb tíz napot hiányozhat a munkahelyéről valamely előre nem látott sürgősségi helyzet, betegség, baleset esetén, amelyek elengedhetetlenné teszik jelenlétét.
– írja elő a jogszabály.
Az alkalmazott írásbeli kérésére a munkáltató köteles apasági szabadságra engedni az alkalmazottat; ez nem tehető függővé sem a szakmai, sem a munkahelyi szolgálat idejétől. A jog megtagadása ebben az esetben is 4000 és 8000 lej közötti összeggel büntethető – közölte az Agerpres.
Tilos elbocsátani a munkavállalót amiatt, hogy él bizonyos jogaival, ideértve a munkahelyről való tájékoztatáshoz való jogot, a különböző helyeken való munkavégzés lehetőségével, a beosztással, munkaköri leírással, munkavégzés és pihenőszabadság időtartamával, az alapbérrel, munkafeltételekkel, próbaidővel, esélyegyenlőséggel, munkahelyi méltósággal és biztonsággal, a szakképzéshez való hozzáféréssel, a kollektív elbocsátás esetén nyújtott védelemmel kapcsolatos jogokat, illetve valamely szakszervezethez való csatlakozás vagy szakszervezet alapításának jogát.
és abban az időszakban sem, amikor váratlan, sürgősségi helyzet, családon belül bekövetkezett betegség vagy baleset miatt hiányzik a munkahelyéről. Az alkalmazottak kérésére a munkáltató – meghatározott időszakra – egyéni programot szabhat meg minden alkalmazottjának, beleértve azt is, aki gondozási szabadságon van.
A munkáltató köteles az alkalmazott első munkanapján tudomására hozni a belső szabályzatot, és ennek teljesítését bizonyítania is kell – áll még a törvényben.
Az egyik ilyen módosítás értelmében a köztisztviselők is dolgozhatnak havonta legtöbb öt napot távmunkában, amennyiben 11 évesnél kisebb gyerekük van, valamely hozzátartozójukat gondozzák, egészségi állapotuk nem teszi lehetővé, hogy bemenjenek munkahelyükre, vagy olyan feladatot látnak el, amelyet az intézmény vezetőjének megítélése szerint távmunkában is lehet végezni.
A hatóság vagy intézmény vezetője, vagy az illetékes személy köteles legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatni a köztisztviselőt a képzésre és továbbképzésre való jogosultságról, a pihenőszabadság időtartamáról, a felmondás feltételeiről, a havibér kifizetésének időpontjáról, a túlórák teljesítésének módjáról és az ezekért járó jövedelem kifizetéséről vagy adott esetben fizetett szabadnappal való kompenzálásáról, a szakszervezettel kötött kollektív szerződésekről.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
szóljon hozzá!