
Fotó: Boda L. Gergely
Több hazai friss élelmiszer forgalmazására kötelezné a romániai kereskedelmi láncokat a képviselőház mezőgazdasági bizottsága által kedden elfogadott törvénytervezet. A testület egyúttal elvetette a szupermarketek vasárnapi zárva tartásáról szóló kezdeményezést.
2016. április 19., 18:392016. április 19., 18:39
2016. április 19., 19:062016. április 19., 19:06
Nem lesz hétvégi boltzár Romániában, azonban a 2 millió eurónál nagyobb forgalmat lebonyolító kiskereskedelmi egységeket arra köteleznék, hogy legalább 51 százalékban helyi vagy regionális termékeket kínáljanak – áll a képviselőház mezőgazdasági bizottsága által kedden elfogadott jelentésben, amit a plénum elé továbbítanak. Az alsóház döntéshozó testületként dönt a szupermarketek tevékenységét érintő kérdésekben, a téma várhatóan már jövő héten napirendre is kerül.
Amint arról beszámoltunk, korábban felmerült a hétvégi boltzár témája, mint ahogy azt is sürgette a politikum, hogy könnyítsék meg a helyi termékek bekerülését a nagy áruházláncok polcaira. Míg előbbit leszavazta kedden a mezőgazdasági bizottság, utóbbi mellett teljes mellszélességgel kiálltak a honatyák. Egy másik módosítást is elfogadtak, ennek értelmében ezentúl a friss húsok címkéjén fel kell tüntetni a származás, valamint a feldolgozás helyét. A feldolgozott húsipari termékek esetében azt is fel kell tüntetni, hogy a felhasznált húsmennyiség hány százaléka romániai származású.
Rövidre fognák az ellátási láncot
A honatyák által elfogadott dokumentum szerint a kereskedelmi egységeknek úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül kell beszerezniük a kínált termékeik legalább 51 százalékát, köztük a húst, a zöldséget, a gyümölcsöt, a mézet, a tojást, a tejtermékeket és a sütőipari termékeket. Ellenkező esetben 150 ezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak, a visszaeső mulasztók esetében pedig hat hónapig terjedő időszakra fel is lehet függeszteni a bolt tevékenységét. A jogszabály nem vonatkozik azokra a kereskedelmi egységekre, amelyek üzleti forgalma nem haladja meg a 2 millió eurót.
A kedden megszavazott szakbizottsági jelentés szerint a rövid ellátási lánc korlátozott számú gazdasági szereplőt feltételez helyi vagy regionális szinten, és szoros kapcsolatot feltételez a termelők, a feldolgozók és a kereskedők között. De ez egyelőre csak általános meghatározás, a hazai termelőket előnyös helyzetbe juttató lánc pontos mibenlétéről kormányhatározat rendelkezik majd.
Nini Săpunaru, az alsóház mezőgazdasági bizottságának liberális párti (PNL) elnöke elmondta, a kormányra bízzák az alkalmazási módszertan meghatározását, mivel ez a rendelkezés „újdonságot jelent a romániai törvényalkotásban”. „Nem lehet egy törvénybe belefoglalni minden változót. Megadjuk a kormánynak a szabadságot, hogy meghatározza az arányokat, illetve a rövid ellátási láncra vonatkozó cikkely alkalmazási módszertanát” – magyarázta a honatya. Hozzátette: a válsághelyzet a termelőt viseli meg a leginkább. „Ez meglátszik a tejpiacon, ahol nem szűnt meg a válsághelyzet” – példálózott Săpunaru, aki szerint szükség van egy ilyen jogszabályra.
A miniszter üdvözli a módosításokat
Achim Irimescu mezőgazdasági miniszter is üdvözölte a módosításokat. „Úgy hiszem, nagyon fontos bátorítanunk a román termékek jelenlétét a boltok polcain” – jelentette ki az agrártárca vezetője, aki részt vett a jogszabályjavaslat vitáján a képviselőház mezőgazdasági bizottságában. Felhívta ugyanakkor arra is a figyelmet, hogy a honatyák „természetesen hagytak egy kiskaput is”, vagyis amikor nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű hazai termék – például télen – akkor nem kell betartani az arányokat.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
szóljon hozzá!