
Sok a munkabaleset. A szakszervezetek szerint a munkaügyi ellenőrzések segíthetnének a megelőzésben
Fotó: 123RF
A balesetek nagyobb odafigyeléssel előzhetők meg, nem elég csak aláíratni a munkavállalóval, hogy tudomásul vette a kockázatokat, megtörtént a munkavédelmi kiképzés – értett egyet a szakszervezetek álláspontjával Ördög Lajos, a Kovászna Megyei Munkafelügyelőség vezetője. Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) azzal vádolta meg a romániai munkáltatókat, hogy felületesen kezelik a munkavédelmi kérdéseket, és emiatt sok munkabaleset történik, amelyek között nem ritka a végzetes.
2021. szeptember 09., 20:152021. szeptember 09., 20:15
Alig negyven nap alatt 26 alkalmazott sérült meg, és nyolcan veszítették életüket munkabalesetben Romániában – irányította rá a figyelmet nemrég az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS).
Az Országos Szakszervezeti Tömb támadásba lendült, szerintük a munkaadók nem foganatosítanak megfelelő óvintézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket, vagy csak formálisan kezelik a munkavédelmi kérdéseket, a munkaügyi miniszter pedig nem foglal állást.
Nemrég kiadott közleményükben azt írták, arra számítottak, hogy mivel idén megnövekedett a súlyos munkabalesetek száma, szigorú ellenőrzések következnek, megvizsgálják, betartják-e a munkáltatók a munkavédelmi előírásokat, elvégzik-e az ezen a téren elvárt beruházásokat, megtörténnek-e a kiképzések. Szerintük
A BNS ugyanakkor arra kérte az alkalmazottakat, hogy tulajdonítsanak nagyobb jelentőséget a saját életüknek, figyeljenek oda, miként képzik ki őket, megkapják-e a szükséges munkavédelmi felszereléseket, és utasítsák vissza a munkát abban az esetben, ha a munkáltató nem fordít figyelmet a biztonságukra és az egészségükre.
Dumitru Costin, a BNS elnöke kifejtette, a munkavédelmi törvény megfelelő, de sokan nem tartják be, a munkaadók felületesen kezelik ezeket a kötelezettségeiket, sok esetben felesleges idő- és pénzpazarlásnak tartják, a munkaügyi felügyelőségeknek pedig nincs kapacitásuk, hogy tüzetesen megvizsgálják a helyzetet. „A munkavédelmi képzéseket nagyon könnyedén veszik, hogy ne vesztegessék ezekkel az időt” – osztotta meg tapasztalatait a szakszervezeti vezető.
Több ellenőrzéssel és nagyobb odafigyeléssel szorítható vissza a munkabalesetek száma – összegezte megkeresésünkre Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője hangsúlyozta,
megelőzve a munkabaleseteket és a foglalkozási megbetegedéseket, minimálisra csökkentve a kockázatokat. Azt is megnézik, hogy biztosítják-e a munkavédelmi felszereléseket, megfelelően megszervezik-e a munkát, hogy az biztonságos legyen.
A szakember tapasztalatai szerint a cégek általában biztosítják a munkavédelmi felszerelést, a munkaruhát, összeállítják a megfelelő dokumentációt. Viszont fontos elemnek kellene lennie, hogy feltérképezzék az esetleges veszélyeket, és számoljanak ezekkel. A munkaügyi felügyelők a munkabalesetek kivizsgálása során gyakran szembesülnek azzal, hogy az áldozat nem tartotta be az előírásokat. A felügyelők csak azt tudják számon kérni, hogy a munkavállaló aláírta-e a munkavédelmi űrlapot, tehát tudomásul vette a szabályokat, megtörtént a kiképzés, viszont – húzta alá Ördög Lajos – fontos lenne, hogy ezek valóban meg is valósuljanak. „Több országban már ezt is kell bizonyítani, videófelvétellel, fényképpel, vagy éppen azzal, hogy az alkalmazott kitöltött egy munkavédelmi tesztet, tehát valóban ismeri a szabályokat” – mutatott rá szakember.
Silviu Crăciun munkavédelmi tanácsadó a szakszervezetekhez hasonlóan azt tapasztalta, hogy sok cégnél egyáltalán nem végzik el a munkavédelmi feladatokat, ezek kiszűrése pedig meglátása szerint a munkaügyi felügyelőség feladata lenne.
– szögezte le kérdésünkre Silviu Crăciun. Mint részletezte, ilyen esetben a felelősség a leszerződött szakcéget terheli, és ezek mindent megtesznek, hogy felmérjék a kockázatokat, kiképezzék az alkalmazottakat, majd összeállítják a dokumentációt.
Arra is van lehetőség, hogy a vállalat egyik alkalmazottja elvégezze a munkaügyi felügyelőségnél a tevékenység függvényében 40–80 órás tanfolyamot, és akkor ő is elláthatja a munkavédelmi feladatokat. „A munkavédelem szempontjából nem mindegy, hogy valaki az építkezésben, a fakitermelésben vagy éppen a kisebb veszélyt jelentő kereskedelemben dolgozik” – irányította rá ugyanakkor a figyelmet a szakember. Hangsúlyozta továbbá: a kötelezettségek ugyanazok, ha egy cégnél egy vagy több száz alkalmazott dolgozik.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!