
Fotó: Agerpres
Az álom megvalósításához jelen pillanatban Málnás áll a legközelebb. A helyi önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében pályáz a szabadidőközpont létrehozására. A látványterv elkészült, a pályázatot októberig kell beadniuk – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Márton, a község alpolgármestere. Az élményfürdőt öthektáros területre tervezik, a strandnak pedig az elképzelés szerint lesz egy fedett és egy szabadtéri része. A fedett részben három medencét alakítanak ki: gyermek-, élmény- és borvizes medence várja majd a látogatókat, és a szórakozáson kívül gyógykezelést is kaphatnak a vendégek. A fedett részben wellnessközpont is épül.
A nyári használatra tervezett szabadtérin is három medence lesz, mellettük játszótér, napozó, sportpályák, öltözők. A befektetés értéke megközelíti a hatmillió eurót. A község vezetői ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményeznek Ioan Neculae brassói üzletemberrel, aki a málnásfürdői szálloda tulajdonosa. Bár a hotel hat éve zárva van, az elöljáró szerint nincs szükség túl nagy befektetésre, hogy üzembe lehessen helyezni. Ugyanakkor sípálya építését is tervezik, így az év minden szakában több szórakozási lehetőséget kínálhatnának. A településen még 1986-ban elkezdték egy 1200 méteres sípálya és a felvonóház építését. A munkálatok elakadtak, és az építőanyag nagy részét ellopták. Ennek a tervét kutatták fel, és szeretnék kivitelezni.
Az uzoniak is aquaparkot terveznek
A napokban Ráduly István, Uzon község polgármestere jelentette be, hogy aquaparkot tervez a községhez tartozó Bikfalván. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő, alig 350 lelket számláló, kúriáiról és udvarházairól híres kis falut az elmúlt években fedezték fel a tehetősebb háromszékiek, brassóiak és külföldiek. Bikfalva mára „hétvégi paradicsommá” vált, vállalkozók, orvosok, ügyvédek és tanárok vásároltak és újítottak fel kúriákat, vagy építettek házat a faluban. Ugyanakkor tervezik védett műemlék övezetté és turisztikai faluvá nyilvánítását is. Ráduly István tervei szerint a vízi park mintegy hárommillió euróba kerülne, amit az európai uniós alapokból, pályázati úton szereznének meg. Első lépésben a községháza felvásárol erre a célra két-három hektárnyi területet Bikfalván. A polgármester eredetileg sípályát szeretett volna a faluban, hogy a híressé vált kúriák, népi lakóházak csodálata mellett szórakozási lehetőséget is kínáljanak az odalátogatóknak. Időközben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a sípálya működtetése fiaskó lehetne, hiszen a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb hó esik ezen a vidéken. Nagyobb lehetőséget látnak viszont az élményfürdőben, így aquapark lesz a 34 nyilvántartott kúria mellett a másik turistacsalogató. A polgármester tervei szerint Bikfalván három év múlva nyitja meg kapuit az aquapark.
Víz alatti állatkert készül Dálnokon
A Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között félúton fekvő Dálnokon Szabó Jenő búvároktatónak vannak tervei. A nemzetközi búvárbizonylattal rendelkező férfi tavaly tért haza szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, és nyitotta meg a Liquid Sound Búváriskolát. A fiatalember 1991-ben Jaques Yves Cousteau csapatában dolgozott, az elismert francia tengerkutató és filmkészítő ajánlotta, hogy alapítson iskolát. A biztatásra Szabó Jenő 1992-ben megszerezte a nemzetközi bizonylatot, és egy évvel később már meg is nyitotta Kolozsváron az ország első búváriskoláját. Háromszéken hatalmas beruházásra készül, de egyelőre nem szívesen beszél terveiről. Annyit árult el, hogy a világszintű vízi szabadidőközpontnak Dálnokot nézte ki, mert aránylag félreeső, de közel van a főúthoz. A tervezett központhoz hasonló nincs még a világon – vallja. „Lesz benne búvárshow, víz alatti állatkert búvárbohócokkal, víz alatti zenehallgatás, üvegaljú sziget, merülésre alkalmas hatalmas akvárium” – ecsetelte elképzeléseit a vállalkozó.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?