
Fotó: Agerpres
Az álom megvalósításához jelen pillanatban Málnás áll a legközelebb. A helyi önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében pályáz a szabadidőközpont létrehozására. A látványterv elkészült, a pályázatot októberig kell beadniuk – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Márton, a község alpolgármestere. Az élményfürdőt öthektáros területre tervezik, a strandnak pedig az elképzelés szerint lesz egy fedett és egy szabadtéri része. A fedett részben három medencét alakítanak ki: gyermek-, élmény- és borvizes medence várja majd a látogatókat, és a szórakozáson kívül gyógykezelést is kaphatnak a vendégek. A fedett részben wellnessközpont is épül.
A nyári használatra tervezett szabadtérin is három medence lesz, mellettük játszótér, napozó, sportpályák, öltözők. A befektetés értéke megközelíti a hatmillió eurót. A község vezetői ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményeznek Ioan Neculae brassói üzletemberrel, aki a málnásfürdői szálloda tulajdonosa. Bár a hotel hat éve zárva van, az elöljáró szerint nincs szükség túl nagy befektetésre, hogy üzembe lehessen helyezni. Ugyanakkor sípálya építését is tervezik, így az év minden szakában több szórakozási lehetőséget kínálhatnának. A településen még 1986-ban elkezdték egy 1200 méteres sípálya és a felvonóház építését. A munkálatok elakadtak, és az építőanyag nagy részét ellopták. Ennek a tervét kutatták fel, és szeretnék kivitelezni.
Az uzoniak is aquaparkot terveznek
A napokban Ráduly István, Uzon község polgármestere jelentette be, hogy aquaparkot tervez a községhez tartozó Bikfalván. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő, alig 350 lelket számláló, kúriáiról és udvarházairól híres kis falut az elmúlt években fedezték fel a tehetősebb háromszékiek, brassóiak és külföldiek. Bikfalva mára „hétvégi paradicsommá” vált, vállalkozók, orvosok, ügyvédek és tanárok vásároltak és újítottak fel kúriákat, vagy építettek házat a faluban. Ugyanakkor tervezik védett műemlék övezetté és turisztikai faluvá nyilvánítását is. Ráduly István tervei szerint a vízi park mintegy hárommillió euróba kerülne, amit az európai uniós alapokból, pályázati úton szereznének meg. Első lépésben a községháza felvásárol erre a célra két-három hektárnyi területet Bikfalván. A polgármester eredetileg sípályát szeretett volna a faluban, hogy a híressé vált kúriák, népi lakóházak csodálata mellett szórakozási lehetőséget is kínáljanak az odalátogatóknak. Időközben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a sípálya működtetése fiaskó lehetne, hiszen a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb hó esik ezen a vidéken. Nagyobb lehetőséget látnak viszont az élményfürdőben, így aquapark lesz a 34 nyilvántartott kúria mellett a másik turistacsalogató. A polgármester tervei szerint Bikfalván három év múlva nyitja meg kapuit az aquapark.
Víz alatti állatkert készül Dálnokon
A Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között félúton fekvő Dálnokon Szabó Jenő búvároktatónak vannak tervei. A nemzetközi búvárbizonylattal rendelkező férfi tavaly tért haza szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, és nyitotta meg a Liquid Sound Búváriskolát. A fiatalember 1991-ben Jaques Yves Cousteau csapatában dolgozott, az elismert francia tengerkutató és filmkészítő ajánlotta, hogy alapítson iskolát. A biztatásra Szabó Jenő 1992-ben megszerezte a nemzetközi bizonylatot, és egy évvel később már meg is nyitotta Kolozsváron az ország első búváriskoláját. Háromszéken hatalmas beruházásra készül, de egyelőre nem szívesen beszél terveiről. Annyit árult el, hogy a világszintű vízi szabadidőközpontnak Dálnokot nézte ki, mert aránylag félreeső, de közel van a főúthoz. A tervezett központhoz hasonló nincs még a világon – vallja. „Lesz benne búvárshow, víz alatti állatkert búvárbohócokkal, víz alatti zenehallgatás, üvegaljú sziget, merülésre alkalmas hatalmas akvárium” – ecsetelte elképzeléseit a vállalkozó.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.