
Fotó: Agerpres
Az álom megvalósításához jelen pillanatban Málnás áll a legközelebb. A helyi önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében pályáz a szabadidőközpont létrehozására. A látványterv elkészült, a pályázatot októberig kell beadniuk – tájékoztatta a Krónikát Vargyas Márton, a község alpolgármestere. Az élményfürdőt öthektáros területre tervezik, a strandnak pedig az elképzelés szerint lesz egy fedett és egy szabadtéri része. A fedett részben három medencét alakítanak ki: gyermek-, élmény- és borvizes medence várja majd a látogatókat, és a szórakozáson kívül gyógykezelést is kaphatnak a vendégek. A fedett részben wellnessközpont is épül.
A nyári használatra tervezett szabadtérin is három medence lesz, mellettük játszótér, napozó, sportpályák, öltözők. A befektetés értéke megközelíti a hatmillió eurót. A község vezetői ugyanakkor tárgyalásokat kezdeményeznek Ioan Neculae brassói üzletemberrel, aki a málnásfürdői szálloda tulajdonosa. Bár a hotel hat éve zárva van, az elöljáró szerint nincs szükség túl nagy befektetésre, hogy üzembe lehessen helyezni. Ugyanakkor sípálya építését is tervezik, így az év minden szakában több szórakozási lehetőséget kínálhatnának. A településen még 1986-ban elkezdték egy 1200 méteres sípálya és a felvonóház építését. A munkálatok elakadtak, és az építőanyag nagy részét ellopták. Ennek a tervét kutatták fel, és szeretnék kivitelezni.
Az uzoniak is aquaparkot terveznek
A napokban Ráduly István, Uzon község polgármestere jelentette be, hogy aquaparkot tervez a községhez tartozó Bikfalván. A Sepsiszentgyörgytől 15 kilométerre fekvő, alig 350 lelket számláló, kúriáiról és udvarházairól híres kis falut az elmúlt években fedezték fel a tehetősebb háromszékiek, brassóiak és külföldiek. Bikfalva mára „hétvégi paradicsommá” vált, vállalkozók, orvosok, ügyvédek és tanárok vásároltak és újítottak fel kúriákat, vagy építettek házat a faluban. Ugyanakkor tervezik védett műemlék övezetté és turisztikai faluvá nyilvánítását is. Ráduly István tervei szerint a vízi park mintegy hárommillió euróba kerülne, amit az európai uniós alapokból, pályázati úton szereznének meg. Első lépésben a községháza felvásárol erre a célra két-három hektárnyi területet Bikfalván. A polgármester eredetileg sípályát szeretett volna a faluban, hogy a híressé vált kúriák, népi lakóházak csodálata mellett szórakozási lehetőséget is kínáljanak az odalátogatóknak. Időközben azonban arra a következtetésre jutottak, hogy a sípálya működtetése fiaskó lehetne, hiszen a globális felmelegedés miatt egyre kevesebb hó esik ezen a vidéken. Nagyobb lehetőséget látnak viszont az élményfürdőben, így aquapark lesz a 34 nyilvántartott kúria mellett a másik turistacsalogató. A polgármester tervei szerint Bikfalván három év múlva nyitja meg kapuit az aquapark.
Víz alatti állatkert készül Dálnokon
A Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely között félúton fekvő Dálnokon Szabó Jenő búvároktatónak vannak tervei. A nemzetközi búvárbizonylattal rendelkező férfi tavaly tért haza szülővárosába, Sepsiszentgyörgyre, és nyitotta meg a Liquid Sound Búváriskolát. A fiatalember 1991-ben Jaques Yves Cousteau csapatában dolgozott, az elismert francia tengerkutató és filmkészítő ajánlotta, hogy alapítson iskolát. A biztatásra Szabó Jenő 1992-ben megszerezte a nemzetközi bizonylatot, és egy évvel később már meg is nyitotta Kolozsváron az ország első búváriskoláját. Háromszéken hatalmas beruházásra készül, de egyelőre nem szívesen beszél terveiről. Annyit árult el, hogy a világszintű vízi szabadidőközpontnak Dálnokot nézte ki, mert aránylag félreeső, de közel van a főúthoz. A tervezett központhoz hasonló nincs még a világon – vallja. „Lesz benne búvárshow, víz alatti állatkert búvárbohócokkal, víz alatti zenehallgatás, üvegaljú sziget, merülésre alkalmas hatalmas akvárium” – ecsetelte elképzeléseit a vállalkozó.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.