2010. május 18., 10:052010. május 18., 10:05
Tegnap a feleknek mindössze abban sikerült megállapodniuk, hogy kérni fogják a kormánytól, állítson össze egy új szándéknyilatkozatot, amelyben szerepelnek a szakszervezetek, illetve a munkáltatói szövetségek képviselői által megfogalmazott megszorítási javaslatok is. Ehhez – mint a két fél fogalmazott – arra is szükség van, hogy mielőbb tárgyalóasztalhoz ülhessenek a Boc-kabinet illetékeseivel, s kidolgozhassák az új szövegtervezetet, amelyről a CES jövő hétfőn döntene. Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanis a testület tegnapi ülésén leszögezte, a jövő hét folyamán mindenképp el kell juttatni a szándéknyilatkozatot az IMF-hez ahhoz, hogy június végéig le lehessen hívni a készenléti hitel következő, immár ötödik részletét.
Bodgan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke a tegnapi egyeztetést követően úgy nyilatkozott, a tárgyalások során a feleknek nem sikerült konszenzusos megoldásra jutniuk, azonban egyúttal örömmel közölte, hogy a pénzügyi tárca vezetője hajlandóságot mutatott a szándéknyilatkozat újratárgyalására.
„Van esély arra, hogy az IMF képviselői visszatérjenek Romániába, hogy újra felvegyük a tárgyalásokat. A valutaalap illetékesei ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben születnek fenntartható javaslatok, akkor készek visszatérni és elfogadni az új szövegtervezetet, hogy ezáltal helyreálljon a társadalmi béke” – fogalmazott az érdekvédelmi szervezet vezetője. Mint hangsúlyozta, változatlanul nem tud egyetérteni azzal, hogy az állami kézben levő vállalatok esetében is 25 százalékkal csökkenjenek a fizetések, hiszen ezek már az elmúlt időszakban drasztikus elbocsátásokat hajtottak végre. A szakszervezetek szerint ezeknél a társaságoknál egész más intézkedésekre lenne most szükség.
| A bérek, illetve nyugdíjak csökkentése nem hozza meg a várt összegeket a költségvetés számára, ugyanis az intézkedések pszichológiai hatása miatt jelentősen visszaesik majd a jelenleg sem kielégítő méretű fogyasztás – vélik az X-Trade Brokers elemzői. Hozzáteszik, a megszorítások miatt nőni fog a cégcsődök száma, emelkedni fog a munkanélküli ráta, nemcsak a köz-, hanem a magánszférában is, s ugyanakkor jóval kevesebb áfabevételre kell számítani. A gazdasági szakértők úgy ítélik meg, hogy a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzet mindemellett elbátortalanítja a befektetni vágyókat, s a cégek is várakozó álláspontra fognak helyezkedni, mivel a jelenlegi helyzetben nem tudják megítélni, hogy mit hozhat a holnap adózás és törvényi háttér szempontjából. „A legnagyobb veszélyt most a bárminemű – politikai, társadalmi, törvénykezési – bizonytalanság jelenti, az ugyanis több évvel is visszataszíthatja az országot” – részletezte Victor Safta, Közép-Kelet-Európa legnagyobb brókerháza romániai kirendeltségének igazgatója, aki szerinte azonban az áfa, illetve az adók emelése mindenképp „knock-out” lett volna a magánszféra számára, amely fenntartja az ország gazdaságát. |
„Módosítani kellene az adópolitikát, szélesíteni kellene az adóalapot. Nem tudjuk elfogadni azt, hogy csökkenjenek a nyugdíjak, sem azt, hogy megszűnjön a nyugdíjrendszer kettes pillérét képező magánnyugdíj-hozzájárulási rendszer” – szögezte le Hossu, aki ugyanakkor leszögezte, amennyiben a kormány a javaslataik ellenére elküldi a szándéknyilatkozatot az IMF-hez, készek utcára vonulni, s az általános sztrájktól sem riadnak vissza. „Tudjuk, hogy a helyzet súlyos, de nem érthetünk egyet azzal, hogy csak egyesek fizessenek. Kompromisszumos megoldást akarunk” – összegzett a szakszervezeti vezető.
A munkáltatók képviselői a tegnapi társadalmi párbeszéd során azt kérték a kormánytól, hogy mielőbb dolgozzon ki egy olyan stratégiát, amely felgyorsítja a gazdasági növekedést, mivel – mint ismételten leszögezték – a Boc-kabinet nem készített elő ez idáig ilyen jogszabálytervezetet. „Szükség van egy olyan gazdaságélénkítő stratégiára, amely elmagyarázná a lakosságnak, hogy miért van szükség a mostani megszorításokra, s amely tartalmazná a következő hónapok kilátásait” – részletezte Cezar Corâci, az Ugir 1903 munkáltatói szövetség elnöke a CES-ülés után.
| A közalkalmazottak összes jövedelmének 36 százalékát a rendőrség, a hadsereg és a titkosszolgálatok dolgozói kapják meg – írta tegnapi számában a Ziarul Financiar. A gazdasági és pénzügyi napilap szerint először derült fény arra, hogy 260 ezer személy a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a titkosszolgálatok kötelékében dolgozik. A lap számításai szerint ez azt jelenti, hogy minden ötödik közalkalmazott Romániában nemzetbiztonsági intézménynél dolgozik, és úgynevezett különleges közalkalmazottnak számít. A pénzügyminisztérium és az országos statisztikai hivatal kimutatásaiból kiderül, hogy a 260 ezer „különleges közalkalmazott\" – aki a közszférában dolgozó 1 millió 360 ezer embernek majdnem a 20 százalékát teszi ki – bérének összege eléri a 4 milliárd eurót, ami az összes közalkalmazott jövedelmét kitevő büdzsé 36 százaléka. A lap szerint ezekről a bérekről hivatalos információk nem léteznek, ezért a ZF saját számításai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a 260 ezer különleges közalkalmazott körében a nettó átlagbér értéke eléri a 2700 lejt (660 euró). A lap szerint ez a kereset kétszer magasabb a helyi közigazgatásban dolgozó „polgári\" közalkalmazottak bérénél. Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai szerint csak 28 ezer közalkalmazott havi jövedelme haladja meg az ezer eurót, és 5600 személy keres kétezer eurónál többet. A lap szerint azonban ezek az adatok nem veszik figyelembe a nemzetbiztonsági intézményeknél dolgozó mintegy 260 ezer közalkalmazottat, így a valóságban több tízezer közalkalmazottnak van ezer, illetve kétezer eurónál magasabb bére. Hozzájuk adódik a részben vagy teljes mértékben állami tulajdonban lévő vállalatok 400 ezer dolgozója is, akik közül több mint 15 ezren keresnek havi nettó ezer eurót, ötezer személynek a bére viszont meghaladja a kétezer eurót is. |
Mint hangsúlyozta, sem ők, sem pedig a szakszervezetek képviselői nem vonják kétségbe azt, hogy sürgős szükség van a költségvetési kiadások visszaszorítására, mindössze nem értenek egyet a kormány által felvázolt elképzeléssel. Hozzátette: az indokolatlan kiadásokat csökkenteni kell, de ehhez nem kell föltétlenül 25 százalékkal csökkenteni valamennyi közalkalmazott havi fizetését. Corâci ugyanakkor elmondta, a munkáltatók rövid távon támogatnák a kormány megszorító intézkedéseit.
„Amennyiben a szakszervezetek nem értenek egyet a részletekkel, akkor folyamatos utcai tiltakozó akciókra számíthatunk, illetve egy olyan instabilitásra, ami csak tovább súlyosbíthatja a román gazdaság állapotát” – fogalmazott Corâci.
Szükség van a kormány által tervezett megszorító intézkedésekre, és semmit nem lehet már változtatni, mivel szükség van a mielőbbi drasztikus lépésekre ahhoz, hogy megindulhasson a gazdaság növekedése – jelentette ki tegnap Adriean Videanu gazdasági miniszter. Újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, atekintetben, hogy a kiadások csökkentése helyett választhatnák a bevételek növelését, azaz az adók emelését, már nem lehet semmit sem tenni.
Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy a bérek és nyugdíjak csökkentésével hatékonyabban lehet csökkenteni a költségvetési kiadásokat, mintha tömeges elbocsátásokra kerülne sor. Hozzátette azonban, hogy a közszféra átalakítása folytatódik, hosszú távon ugyanis csak ez lehet a megoldás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok