Sokan ráharapnak a látványosan hirdetett árleszállításra, mások csak azért vásárolnak bizonyos terméket, mert sztárok viselik
Fotó: Haáz Vince
Minimális pénzügyi ismeretekre és mentális kiegyensúlyozottságra egyaránt szükség van annak elkerülésére, hogy bedőljünk a különböző reklám- és marketingtrükköknek, illetve eladósodjunk. Közgazdász egyetemi oktatóval és pszichológussal igyekeztünk rávilágítani, milyen működési elvek mentén próbálkoznak túlvásárlásra sarkallni a kereskedelmi társaságok, hitelfelvételre ösztönözni a pénzintézetek, bankok, miként használják ki az emberek gyengeségeit, illetve milyen hatással van az eladósodás a költségvetésünkre, lelki egészségünkre.
2021. augusztus 28., 09:032021. augusztus 28., 09:03
Egyre több cég próbálkozik különféle marketingtrükkökkel rábírni a fogyasztókat, hogy túlvásároljanak, átlépjék a pénzügyi keretüket, adósságokat halmozzanak fel, hiteleket vegyenek fel. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy számos bank és magánhitelező olyan marketingkampányokat és -mechanizmusokat fejleszt ki, amelyek nemcsak hitelfelvételre buzdítanak, hanem konkrét céljuk az is, hogy adósságban maradjanak az emberek. A különböző webhelyeken, valamint a közösségi oldalakon ún. tudatalatti üzenetekkel bombázzák a felhasználókat, és arra ösztönzik őket, hogy fölösleges kiadásokra szánják el magukat.
Példaként említette azt a kísérletet, amikor egy moziban vetített filmben a másodpercenként lefutó 16 vagy 32 képkocka egyikét kicserélték egy felirattal, amely egy bizonyos üdítőital fogyasztására buzdított. Eredmény: a film szünetében más alkalmakhoz képest megnőtt az üdítőital-fogyasztás.
– magyarázta a szakember.
Az egyetemi oktató úgy véli, nem a reklámcégek a felelősek azért, hogy olyan könnyedén átlépjük a pénzügyi kereteinket, hanem a pénzintézetek, főleg a bankok. A bankok nyeresége a hitelben kiadott összegek után beszedett kamatokból származik.
Fellendülés idején az igazán hitelképes személyeknek és vállalatoknak már adtak hitelt, és ha további kamatbevételt akarnak elérni, akkor elkezdenek mindenkinek hiteleket adni, ahogy ez megtörtént a 2008-as pénzügyi válság előtt. „Emlékezzünk csak vissza a tévéreklámokra, ahol személyazonossági igazolvány alapján, mindenféle hitelképesség-ellenőrzés nélkül kínáltak hiteleket, amelyekkel háztartási és elektronikai kütyük megvásárolhatók voltak” – emlékeztetett Szabó Árpád.
Hozzátette, nem kell marketingtrükköket ismerni, elég szappanoperákat nézni a tévében, és látjuk, milyen berendezési eszközeik, egyéb tárgyaik vannak a főhősöknek; mindezt pedig tetézi a közösségi médiában az influenszerek és a celebek hatása.
A pénzügyi szakember és a pszichológus különböző szemszögből közelítve igyekszik magyarázattal szolgálni arra, miért vagyunk ennyire kiszolgáltatva ezeknek a marketingtrükköknek. Szabó Árpád – akinek egyik szakterülete az üzleti gazdaságtan és menedzsment – szerint mindez a nevelés vagy inkább a neveléshiány kérdése. Az előző évszázad válságai és háborúi után az emberek ki voltak éhezve egy kis pihenésre, luxusra, kényelemre.
Elemzések sora olvasható arról, hogy a negyvenes évek végén miként kezdtek el dolgozni, akik túlélték a háborút, hogy újraépítsék saját életüket és elpusztított országukat. Ők egyszerűen jobb életet akartak a gyermekeiknek és elkényeztették őket, ebből alakultak a hatvanas évek végén az ifjúsági mozgalmak, az 1968-as „lázadók” pedig ma a világ urai, és a nyugdíjkorhatár szélén állnak.
– fejtette ki véleményét Szabó Árpád.
Fotó: Gábos Albin
Eközben a pszichológus úgy gondolja, több oka is van a kiszolgáltatottságnak: a fogyasztói társadalmi magatartás, amibe beleszületünk, a közösségi elvárások, a pénzzel való bánásmódra nevelés, továbbá a kritikus gondolkodás, a vélemények ütköztetésének hiánya. Manapság nem vitázunk, csak kijelentünk, és így nem is halljuk meg a másik fél véleményét, érveit. „Már kiskorunktól érzelmeket kötünk a pénzhez és a pénzköltéshez, mindegyikünk családi narratíváiban benne van, hogy a család hogyan áll hozzá ehhez.
Megint mások használati eszköznek tekintik, ami ahogy jön, úgy megy is. Úgy vannak vele, csak a hónap végéig húzzák ki, és akkor megint jön az új adag, amit el lehet költeni. Mivel ők dolgoznak a pénzért, és nem a pénz értük, ezért ebből a mókuskerékből nem is igazán tudnak kilépni, csak segítséggel, legyen az pénzügyi tanácsadó vagy más szakember” – fejtette ki lapunknak Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. A kolozsvári szakértő szerint ezen az sem segít, hogy megjelentek a bankkártyák, amelyek a „kezemben a pénz” realitástól fosztották meg az embert.
Ezzel egy időben kevés ember érti meg a hitelkártyák működését, csak arra összpontosít, milyen jó, hogy akkor van pénze, amikor csak akarja. „Ez egy pozitív, önbizalmat adó, felfele ívelő érzelmi görbét eredményez. Ugyanakkor arról kevesen beszélnek, hogy amikor megjön a fizetés, és vissza kell tenni a hitelkártyára az összeget, és a reális „én” pénzemből, amiért annyit dolgoztam, semmi sem marad, az nagyon erősen negatív spirálba hajszol. Ennek sokan úgy vetnek véget, hogy még többet vásárolnak, ami hasonló mechanizmus mentén működik, mint az érzelmi evés, és függőséget okozhat, mert egy teljesen önkényes cselekvést a jólétemhez kötök, azzal asszociálom és az a téveszmém, hogy ez segít nekem jobban lenni” – illusztrálta a pszichológus.
De mit tehetünk akkor, ha ellen akarunk állni a reklámok csábításának? A közgazdász azt tanácsolja, általános bevásárlás előtt mindig készítsünk listát, és csak azt vegyük meg, ami a listán szerepel.
– javasolja Szabó Árpád, hozzátéve, nagyon nagy a külvilág nyomása, és félünk, hogy kirekeszt a baráti körünk, ha nem vagyunk mindenből „up-to-date” -ek (naprakészek). Ez pedig egyéni választás és akaraterő kérdése.
Ugyanakkor a hitelfelvétel számos hátulütővel, kockázattal jár, hiszen tulajdonképpen azt jelenti, hogy ma elfogyasztjuk azt a pénzt, amit később szándékozunk megkeresni. „A kérdés az, hogy elegendő nagy lesz-e a jövedelmünk a jövőben, képesek leszünk-e fizetni a kamatokat és a törlesztőrészleteket” – húzta alá az egyetemi adjunktus. Amíg az ember fiatal és egészséges – és a gazdaság is fellendülőben van –, a fenti kérdésre igennel válaszol. Viszont azt kell végiggondolni, hogy mi történik, ha megbetegszünk, baleset ér, vagy valamiért elveszítjük a munkahelyünket. A másik probléma az, hogy sokan beleegyeznek a változó kamatozásba és csodálkoznak, ha egy-két évvel a hitelfelvétel után nagyon megnőnek a törlesztőrészletek. Ennél már csak az rosszabb, ha az ember nem hallott, vagy nem tud az árfolyamkockázatról, és nem abban a pénznemben veszi fel a hitelt, amilyenben a fizetését kapja. Például, ha valaki lejben kapja a fizetést, és euróban vagy svájci frankban vesz fel kölcsönt, mert kisebbnek tűnik a kamatláb.
Fotó: Pixabay.com
Egyértelmű ugyanakkor, hogy az eladósodás nem tesz jót a mentális egészségünknek, sőt általában az egészségünknek. „Eleve egy társadalmi narratívánk, hogy soha ne tartozzunk senkinek, mert akinek tartozunk, az rendelkezhet felettünk, vagyis ki vagyunk, vagy ki lehetünk szolgáltatva neki. Így nagyon nehéz rászánni magunkat a kölcsön vagy hitel felvételére, bármilyen kis összeg is legyen” – magyarázta eközben a pszichológus. Hozzátette,
Ez a szabadságérzéstől foszthat meg bennünket, s akár csapdában is érezhetjük magunkat, romlik a teljesítményünk, és felerősödnek a negatív gondolatok, mint például „csak azért dolgozunk, hogy a hitelt fizetni tudjuk”. Így a saját önképünk is romlik, kevesebb életörömünk lesz, s így a jövő is szürkévé válhat. S
Erős kognitív disszonanciához vezethet, ami azt jelenti, hogy a külső világunk és a belső érzelmi világunk között feszültség keletkezik, amit sokáig nem bír az ember elviselni. Ennek vagy az a vége, hogy nem veszünk fel kölcsönt, vagy megmagyarázzuk, miért jó nekünk ez a hitel, közben pedig szerintünk mindenki más elmaradott gondolkodású.
Mivel szakértők több könyvespolcnyi könyvben megadták a választ, hogy milyen módszerekkel gazdálkodhatunk a pénzünkkel, Szabó Árpád szerint erre a kérdésre válaszolni két-három mondatban merész vállalkozás. A PKE oktatója elmondta, néhány alapdologra kell figyelnünk, például minden megkeresett 100 lejből csak 70–80-at költsünk el, 10–20-at fektessünk be, és 10-et adjunk adományként a rászorulóknak vagy valami jótékony célra. Fontos, hogy jövedelmünk tizedét mindig saját jövedelemteremtő képességünk növelésébe fektessük be.
– magyarázta a közgazdász.
A pszichológus úgy véli, azzal tudjuk megóvni mentális egészségünket, ha megbízható forrásokból tájékozódunk a hitelekről és kamatlábakról. Sokkal célravezetőbb, és növeli az önértékelésünket, ha megismerjük a pénz világát, megértjük a hitelek és banki világ működését – ha csak kismértékben is.
„Csábító tud lenni a sok reklám és médiatartalom, ami a könnyen, kevés idő- és energiabefektetéssel jövő pénzt hirdeti, de ennek nincs realitásértéke. Megtörténhet, hogy egyszer bedőlünk neki, másodszorra viszont már a mi döntésünk, a mi felelősségünk és senki másé, mert tudjuk, hogy milyen kimenetele van, ha mégis belevágunk” – hívta fel a figyelmet Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. Hangsúlyozta, csak a miénk a pénzünk feletti felelősség, még akkor is, ha nem mindig tudjuk kivédeni az olyan befolyásoló tényezőket, mint a járvány, a kormány döntései, infláció stb. A szakértő szerint a bűnbakkeresés és hibáztatás csak rövid ideig oldja a feszültségünket, de a probléma megmarad, amivel előbb-utóbb megint szembe kell néznünk, ezért egészségesebb, ha a megoldási lehetőségekre összpontosítunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!