Sokan ráharapnak a látványosan hirdetett árleszállításra, mások csak azért vásárolnak bizonyos terméket, mert sztárok viselik
Fotó: Haáz Vince
Minimális pénzügyi ismeretekre és mentális kiegyensúlyozottságra egyaránt szükség van annak elkerülésére, hogy bedőljünk a különböző reklám- és marketingtrükköknek, illetve eladósodjunk. Közgazdász egyetemi oktatóval és pszichológussal igyekeztünk rávilágítani, milyen működési elvek mentén próbálkoznak túlvásárlásra sarkallni a kereskedelmi társaságok, hitelfelvételre ösztönözni a pénzintézetek, bankok, miként használják ki az emberek gyengeségeit, illetve milyen hatással van az eladósodás a költségvetésünkre, lelki egészségünkre.
2021. augusztus 28., 09:032021. augusztus 28., 09:03
Egyre több cég próbálkozik különféle marketingtrükkökkel rábírni a fogyasztókat, hogy túlvásároljanak, átlépjék a pénzügyi keretüket, adósságokat halmozzanak fel, hiteleket vegyenek fel. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy számos bank és magánhitelező olyan marketingkampányokat és -mechanizmusokat fejleszt ki, amelyek nemcsak hitelfelvételre buzdítanak, hanem konkrét céljuk az is, hogy adósságban maradjanak az emberek. A különböző webhelyeken, valamint a közösségi oldalakon ún. tudatalatti üzenetekkel bombázzák a felhasználókat, és arra ösztönzik őket, hogy fölösleges kiadásokra szánják el magukat.
Példaként említette azt a kísérletet, amikor egy moziban vetített filmben a másodpercenként lefutó 16 vagy 32 képkocka egyikét kicserélték egy felirattal, amely egy bizonyos üdítőital fogyasztására buzdított. Eredmény: a film szünetében más alkalmakhoz képest megnőtt az üdítőital-fogyasztás.
– magyarázta a szakember.
Az egyetemi oktató úgy véli, nem a reklámcégek a felelősek azért, hogy olyan könnyedén átlépjük a pénzügyi kereteinket, hanem a pénzintézetek, főleg a bankok. A bankok nyeresége a hitelben kiadott összegek után beszedett kamatokból származik.
Fellendülés idején az igazán hitelképes személyeknek és vállalatoknak már adtak hitelt, és ha további kamatbevételt akarnak elérni, akkor elkezdenek mindenkinek hiteleket adni, ahogy ez megtörtént a 2008-as pénzügyi válság előtt. „Emlékezzünk csak vissza a tévéreklámokra, ahol személyazonossági igazolvány alapján, mindenféle hitelképesség-ellenőrzés nélkül kínáltak hiteleket, amelyekkel háztartási és elektronikai kütyük megvásárolhatók voltak” – emlékeztetett Szabó Árpád.
Hozzátette, nem kell marketingtrükköket ismerni, elég szappanoperákat nézni a tévében, és látjuk, milyen berendezési eszközeik, egyéb tárgyaik vannak a főhősöknek; mindezt pedig tetézi a közösségi médiában az influenszerek és a celebek hatása.
A pénzügyi szakember és a pszichológus különböző szemszögből közelítve igyekszik magyarázattal szolgálni arra, miért vagyunk ennyire kiszolgáltatva ezeknek a marketingtrükköknek. Szabó Árpád – akinek egyik szakterülete az üzleti gazdaságtan és menedzsment – szerint mindez a nevelés vagy inkább a neveléshiány kérdése. Az előző évszázad válságai és háborúi után az emberek ki voltak éhezve egy kis pihenésre, luxusra, kényelemre.
Elemzések sora olvasható arról, hogy a negyvenes évek végén miként kezdtek el dolgozni, akik túlélték a háborút, hogy újraépítsék saját életüket és elpusztított országukat. Ők egyszerűen jobb életet akartak a gyermekeiknek és elkényeztették őket, ebből alakultak a hatvanas évek végén az ifjúsági mozgalmak, az 1968-as „lázadók” pedig ma a világ urai, és a nyugdíjkorhatár szélén állnak.
– fejtette ki véleményét Szabó Árpád.
Fotó: Gábos Albin
Eközben a pszichológus úgy gondolja, több oka is van a kiszolgáltatottságnak: a fogyasztói társadalmi magatartás, amibe beleszületünk, a közösségi elvárások, a pénzzel való bánásmódra nevelés, továbbá a kritikus gondolkodás, a vélemények ütköztetésének hiánya. Manapság nem vitázunk, csak kijelentünk, és így nem is halljuk meg a másik fél véleményét, érveit. „Már kiskorunktól érzelmeket kötünk a pénzhez és a pénzköltéshez, mindegyikünk családi narratíváiban benne van, hogy a család hogyan áll hozzá ehhez.
Megint mások használati eszköznek tekintik, ami ahogy jön, úgy megy is. Úgy vannak vele, csak a hónap végéig húzzák ki, és akkor megint jön az új adag, amit el lehet költeni. Mivel ők dolgoznak a pénzért, és nem a pénz értük, ezért ebből a mókuskerékből nem is igazán tudnak kilépni, csak segítséggel, legyen az pénzügyi tanácsadó vagy más szakember” – fejtette ki lapunknak Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. A kolozsvári szakértő szerint ezen az sem segít, hogy megjelentek a bankkártyák, amelyek a „kezemben a pénz” realitástól fosztották meg az embert.
Ezzel egy időben kevés ember érti meg a hitelkártyák működését, csak arra összpontosít, milyen jó, hogy akkor van pénze, amikor csak akarja. „Ez egy pozitív, önbizalmat adó, felfele ívelő érzelmi görbét eredményez. Ugyanakkor arról kevesen beszélnek, hogy amikor megjön a fizetés, és vissza kell tenni a hitelkártyára az összeget, és a reális „én” pénzemből, amiért annyit dolgoztam, semmi sem marad, az nagyon erősen negatív spirálba hajszol. Ennek sokan úgy vetnek véget, hogy még többet vásárolnak, ami hasonló mechanizmus mentén működik, mint az érzelmi evés, és függőséget okozhat, mert egy teljesen önkényes cselekvést a jólétemhez kötök, azzal asszociálom és az a téveszmém, hogy ez segít nekem jobban lenni” – illusztrálta a pszichológus.
De mit tehetünk akkor, ha ellen akarunk állni a reklámok csábításának? A közgazdász azt tanácsolja, általános bevásárlás előtt mindig készítsünk listát, és csak azt vegyük meg, ami a listán szerepel.
– javasolja Szabó Árpád, hozzátéve, nagyon nagy a külvilág nyomása, és félünk, hogy kirekeszt a baráti körünk, ha nem vagyunk mindenből „up-to-date” -ek (naprakészek). Ez pedig egyéni választás és akaraterő kérdése.
Ugyanakkor a hitelfelvétel számos hátulütővel, kockázattal jár, hiszen tulajdonképpen azt jelenti, hogy ma elfogyasztjuk azt a pénzt, amit később szándékozunk megkeresni. „A kérdés az, hogy elegendő nagy lesz-e a jövedelmünk a jövőben, képesek leszünk-e fizetni a kamatokat és a törlesztőrészleteket” – húzta alá az egyetemi adjunktus. Amíg az ember fiatal és egészséges – és a gazdaság is fellendülőben van –, a fenti kérdésre igennel válaszol. Viszont azt kell végiggondolni, hogy mi történik, ha megbetegszünk, baleset ér, vagy valamiért elveszítjük a munkahelyünket. A másik probléma az, hogy sokan beleegyeznek a változó kamatozásba és csodálkoznak, ha egy-két évvel a hitelfelvétel után nagyon megnőnek a törlesztőrészletek. Ennél már csak az rosszabb, ha az ember nem hallott, vagy nem tud az árfolyamkockázatról, és nem abban a pénznemben veszi fel a hitelt, amilyenben a fizetését kapja. Például, ha valaki lejben kapja a fizetést, és euróban vagy svájci frankban vesz fel kölcsönt, mert kisebbnek tűnik a kamatláb.
Fotó: Pixabay.com
Egyértelmű ugyanakkor, hogy az eladósodás nem tesz jót a mentális egészségünknek, sőt általában az egészségünknek. „Eleve egy társadalmi narratívánk, hogy soha ne tartozzunk senkinek, mert akinek tartozunk, az rendelkezhet felettünk, vagyis ki vagyunk, vagy ki lehetünk szolgáltatva neki. Így nagyon nehéz rászánni magunkat a kölcsön vagy hitel felvételére, bármilyen kis összeg is legyen” – magyarázta eközben a pszichológus. Hozzátette,
Ez a szabadságérzéstől foszthat meg bennünket, s akár csapdában is érezhetjük magunkat, romlik a teljesítményünk, és felerősödnek a negatív gondolatok, mint például „csak azért dolgozunk, hogy a hitelt fizetni tudjuk”. Így a saját önképünk is romlik, kevesebb életörömünk lesz, s így a jövő is szürkévé válhat. S
Erős kognitív disszonanciához vezethet, ami azt jelenti, hogy a külső világunk és a belső érzelmi világunk között feszültség keletkezik, amit sokáig nem bír az ember elviselni. Ennek vagy az a vége, hogy nem veszünk fel kölcsönt, vagy megmagyarázzuk, miért jó nekünk ez a hitel, közben pedig szerintünk mindenki más elmaradott gondolkodású.
Mivel szakértők több könyvespolcnyi könyvben megadták a választ, hogy milyen módszerekkel gazdálkodhatunk a pénzünkkel, Szabó Árpád szerint erre a kérdésre válaszolni két-három mondatban merész vállalkozás. A PKE oktatója elmondta, néhány alapdologra kell figyelnünk, például minden megkeresett 100 lejből csak 70–80-at költsünk el, 10–20-at fektessünk be, és 10-et adjunk adományként a rászorulóknak vagy valami jótékony célra. Fontos, hogy jövedelmünk tizedét mindig saját jövedelemteremtő képességünk növelésébe fektessük be.
– magyarázta a közgazdász.
A pszichológus úgy véli, azzal tudjuk megóvni mentális egészségünket, ha megbízható forrásokból tájékozódunk a hitelekről és kamatlábakról. Sokkal célravezetőbb, és növeli az önértékelésünket, ha megismerjük a pénz világát, megértjük a hitelek és banki világ működését – ha csak kismértékben is.
„Csábító tud lenni a sok reklám és médiatartalom, ami a könnyen, kevés idő- és energiabefektetéssel jövő pénzt hirdeti, de ennek nincs realitásértéke. Megtörténhet, hogy egyszer bedőlünk neki, másodszorra viszont már a mi döntésünk, a mi felelősségünk és senki másé, mert tudjuk, hogy milyen kimenetele van, ha mégis belevágunk” – hívta fel a figyelmet Vitus-Bulbuk Emese pszichológus. Hangsúlyozta, csak a miénk a pénzünk feletti felelősség, még akkor is, ha nem mindig tudjuk kivédeni az olyan befolyásoló tényezőket, mint a járvány, a kormány döntései, infláció stb. A szakértő szerint a bűnbakkeresés és hibáztatás csak rövid ideig oldja a feszültségünket, de a probléma megmarad, amivel előbb-utóbb megint szembe kell néznünk, ezért egészségesebb, ha a megoldási lehetőségekre összpontosítunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!