Fotó: Mediafax
2010. január 12., 08:082010. január 12., 08:08
A parlamenti vitát tegnap Emil Boc miniszterelnök nyitotta meg, aki a képviselők és szenátorok előtt ismertette a büdzsé és a társadalombiztosítási költségvetés szövegtervezetét, illetve érvelt ezek mellett.
A tervek szerint a honatyáknak csütörtökig megfeszített tempóban kell dolgozniuk, mindennap reggel 9-től 22 óráig tart az ülésszak, kivétel a csütörtöki nap, amikor reggel összeülnek, s addig nem hagyhatják el az üléstermet, amíg el nem fogadják az idei évre szóló költségvetést.
Jelenleg ugyanakkor úgy tűnik, hogy hiába a számtalan módosító javaslat, a parlament végül abban a formában fogja megszavazni a büdzsét, ahogyan azt a kormány beterjesztette egy héttel korábban a döntéshozók elé.
A nagyobbik koalíciós párt, a demokrata-liberálisok képviselői már napok óta leszögezték ebbéli szándékukat, s tegnap Markó Béla is ismételten hangsúlyozta, „tetszik, nem tetszik”, úgy kell elfogadni a büdzsét, ahogy van.
| Amennyiben a parlament által elfogadott költségvetés megfelel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak, amint megszavazzák, a nemzetközi hitelintézet már küldi is Romániába küldöttségét, hogy ismét felmérjék a román gazdaság helyzetét, s megítéljék a következő hitelrészleteket. Minderről tegnap nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek Tonny Lybek, az IMF Romániáért és Bulgáriáért felelős irodájának vezetője. Lybek is kiemelte, hogy legutóbbi, decemberi romániai látogatásukkor megállapodtak a kormány képviselőivel a költségvetés sarokszámairól, s mostani látogatásukkor azt szeretnék leellenőrizni, hogy az elfogadott büdzsé megfelel-e várakozásaiknak. |
Amint arról lapunkban beszámoltunk, a Boc-kormány képviselőinek nem volt túl nagy mozgásterük a költségvetés leglényegesebb sarokszámainak a meghatározásakor, mivel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igen szigorúan kikötötte, hogy csak bizonyos feltételek teljesítése mellett hajlandó folyósítani a tavalyi év elején megkötött készenlétihitel-megállapodásba foglalt további pénzösszegeket.
Ezek pedig elengedhetetlenek az ország gazdasági talpra állása szempontjából, így a kormány szigorúan tartotta magát a büdzsé kidolgozásakor az IMF képviselőinek feltételrendszeréhez.
Az ellenzéki szociáldemokrata és nemzeti liberális honatyák egyébként tegnap ismételten úgy nyilatkoztak, hogy nem szavazzák meg a költségvetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok