2007. november 30., 00:002007. november 30., 00:00
A módosításokkal szeretnék elérni, hogy a magánosítás szabályai összhangba kerüljenek az európai uniós előírásokkal, és ezáltal elkerülhetők legyenek a brüsszeli székhelyű Európai Bizottság (EB) Románia ellen indított vizsgálatai. Botez ezzel a Rompetrol, a craiovai autógyár és a szintén craiovai Electroputere részvénytöbbletének magánkézbe juttatására
utalt. Az EB ugyanis mindhárom tranzakció esetében vizsgálatot indított, törvénytelenségekkel vádolva a román kormányt. A Rompetrol és az Electroputere esetében azt kifogásolták, hogy a testület nem értesült időben a privatizációról, míg a Ford által megvásárolt, egykoron a Daewoo tulajdonát képező craiovai autógyár magánosítása esetében a bizottság úgy vélte, hogy a kormány olyan engedményeket tett a vásárlónak, amelyek állami támogatásnak minősülnek. Ez pedig az uniós normák szerint tilos, mivel ellentmond a szabad versenyre vonatkozó szabályoknak. Az AVAS vezetőinek elképzelése szerint a privatizációk ezentúl nyílt árverés formájában történnének, kizárva az előzetes tárgyalásokat az esetleges vásárlókkal.
Az új magánosítási szerződések megkötésénél csak az árra és a már előzetesen jóváhagyott esetleges állami támogatásra vonatkozó feltételeket veszik figyelembe – magyarázta Botez. Az igazgatóhelyettes arra is rámutatott, hogy az Electroputere privatizálása volt az első, ahol az állam nem támasztott olyan feltételeket, mint az alkalmazottak számának megőrzése, vagy az addigi tevékenység fenntartása. Mivel ez a „kísérlet” sikeres volt, így a soron következő magánosítás, a jászvásári Antibiotice gyógyszergyár eladása már nyílt árveréssel fog történni. Botez kifejtette: az AVAS szerint az összes privatizációs eljárás az uniós normáknak megfelelően zajlott. Az intézmény ennek ellenére hajlandó ezekre a változtatásokra, hogy ezáltal is felgyorsítsa a privatizációs folyamatot, és megvalósítsa a tervet, miszerint 2008 végéig túladjon a maradék 65 vállalaton, amely még a portfóliójában van.
A Versenyhivatal időközben kritikákkal illette az AVAS vezetőségét, azzal vádolva őket, hogy az EB-vizsgálatok többségéért az intézmény okolható, mivel nem tartotta be a vonatkozó közösségi előírásokat.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.