2010. május 06., 10:592010. május 06., 10:59
A nevük elhallgatását kérő, a tárgyaláson részt vevő tisztviselők úgy fogalmaztak, a kormány még keresi a megoldásokat, azonban úgy tűnik, nem lehet elkerülni az egységes adókulcs 16-ról 20 százalékra, az áfa 19-ről 24 százalékra történő emelését.
A néhány órával korábban megtartott kormányülésen – szintén kiszivárogtatott információk szerint – Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arról tájékoztatta a kabinet tagjait, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó küldöttsége kérte a közkiadások visszaszorítását, illetve a költségvetési bevételek növelését, ez utóbbi esetében adóemelést is kilátásba helyeztek. A szaktárcavezető arra is kitért, hogy ilyen körülmények között a valutaalap kész lenne a korábban rögzített 5,9 százalékról 6,3-6,4 százalékra növelni az év végi hiánycélt. – Ezzel szemben az Európai Bizottság tegnap közzétett elemzése arra mutat rá, hogy a megfelelő intézkedések nélkül a költségvetési hiány az év végére elérheti a GDP 8 százalékát is.
Szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte a Mediafax azt a forgatókönyvet is, miszerint a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 7 százaléka alatt lehetne tartani adóemelés nélkül is, ehhez azonban drasztikusan csökkenteni kellene a kiadásokat, illetve a közalkalmazottak számát. Mint a nevük elhallgatását kérő, a tárgyalásokon részt vevő személyek közölték, a kormány és az IMF a tárgyalások során nullaszázalékos gazdasági növekedéssel és 9 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
| Nem áfaemeléssel, hanem adó- és költségcsökkentéssel kellene a gazdasági válság által sújtott Romániát kihúzni a gödörből – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi elnöke. Az elöljáró úgy látja, a bihari megyeszékhelyen is számos infrastrukturális munkálat leállt amiatt, hogy az ígért kormánypénzek nem érkeztek meg, és ez a kivitelező cégek számára is komoly pénzügyi gondot jelent. A nemrég önkormányzati kezelésbe vett városi kórházak is egyre inkább eladósodnak, mivel az egészségbiztosító nem fizet. A kórházak így csak a dolgozók fizetéseit képesek állni, a közműszámlákat már nem, illetve a beszállítóknak sem fizetnek. Bolojan úgy vélekedett, ameddig lehet, a város segít kifizetni a számlákat, de ez nem működhet a végtelenségig. Szerinte ugyanakkor a válságkezelés fontos része volna a közintézmények dolgozóinak csökkentése, de meglátása szerint a kormány ehelyett egyre több dolgozót vesz fel, miközben például a váradi önkormányzatnál már az alkalmazottak 25 százalékát elbocsátották. Nagy Orsolya |
Beszámolójuk szerint a kormány, az államelnöki hivatal, illetve a jegybank is a gazdasági növekedést támogatja, egyetlen tartható közép- és hosszú távú megoldásnak a 3 százalék alatti hiányt tartja, s ilyen körülmények között készek lemondani a főbb adók emeléséről. Egyébként tegnap délután a Băsescuval folytatott egyeztetést követően az is felmerült, hogy a nap folyamán újabb kormányülésre kerül sor, erről azonban lapzártánkig nem érkezett információ. Ezzel szemben Kelemen Hunor művelődési miniszter az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a kormánykoalíció képviselői várhatóan mindössze a hét végén ülnek össze megvitatni az IMF-fel folytatott tárgyalások részleteit.
Lapzártánkig azonban egyetlen illetékes sem erősítette meg a sajtóértesüléseket. Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője tegnap le is szögezte, amíg nem jutnak végső, közös álláspontra a román hatóságokkal, addig egyetlen szóba kerülő intézkedésről sem kíván nyilatkozni. Arra a kérdésre pedig, hogy egyáltalán van-e értelme adót emelni egy olyan országban, amelyet magas szintű adócsalás jellemez, Franks annyit mondott: „jelen pillanatban több megoldási javaslatot vizsgálunk, amelyek közül egyikről sem akarok nyilatkozni, és arról sem kívánok beszélni, hogy az adóemelés milyen hatással lenne az adócsalásra”.
Hasonlóképpen a Franksszel folytatott tárgyalást megelőzően Sebastian Vlădescu is mindössze annyit válaszolt az adóemelést firtató újságírói kérdésekre, hogy a sajtóban megjelent értesülések egy része valóban a megbeszélések tárgyát képezi, de olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szóba sem kerültek. A találkozó után sem kívánt részletekbe bocsátkozni, annyit árult el csupán, hogy még több forgatókönyvről is tárgyalnak, s nem született döntés arról, hogy milyen intézkedéseket kellene foganatosítani. Arra a kérdésre viszont, hogy van-e konszenzus a kormányban a szóba kerülő megoldási javaslatokat illetően, Vădescu határozott „temészetesen”-nel válaszolt. Vasile Blaga belügyi és közigazgatási tárcavezető eközben úgy nyilatkozott, a pénzügyminisztérium illetékesei négyféle adómódosítási tervről egyeztetnek az IMF képviselőivel.
„A kormánynak biztosítania kell az egyensúlyt a rendelkezésére álló szigorú költségvetés, illetve azon intézkedések között, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakosság ne szenvedjen” – jelentette ki tegnap az IMF-tárgyalások kapcsán Markó Béla RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes, aki szintén nem akart részletekbe bocsátkozni. „Ismerjük a számokat, a felmerülő feltételeket, de még nem zárultak le a tárgyalások a valutaalap képviselőivel, így ma nem tudom megmondani, hogy melyek a következtetések. Sok megoldási javaslat van, egyrészt a megszorítások, másrészt az adóemelések, de még nem vonták le a következtetéseket” – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette azonban: „olyan időket élünk, amikor senki sem tudja megengedni magának, hogy enyhülésről vagy gyors fellendülésről beszéljen”.
Tovább tartanak a tárgyalások?
Szintén források közölték tegnap az esti órákban, hogy az IMF küldöttei a tervezett pénteki hazautazás helyett három nappal tovább maradhatnak Bukarestben, hogy a hét végén is folytatni tudják a tárgyalásokat a román hatóságokkal. Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a valutaalap képviselői április 27. és május 7. között tárgyaltak volna a bukaresti illetékesekkel.
A társadalmi partnerek eközben egyhangúlag az adóemelések ellen foglalnak állást. A szakszervezetek, illetve a munkáltatói szervezetek, valamint az üzletemberek szövetsége egyaránt leszögezte, nem tudnak egyetérteni a tervezett áfa- és egységesadókulcs-növeléssel. „A szakszervezetek készek a görögországihoz hasonló drasztikus utcai tiltakozó akciókra, az utak lezárására, amennyiben a kormány magasabb áfát és adókulcsot határoz meg” – nyilatkozta tegnap Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője. Mint arról beszámoltunk, az alkalmazottak képviselői egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy a Boc-kabinet differenciált áfát vessen ki, szerintük ugyanis nem helyes, hogy ugyanannyi adót kell fizetni a kenyér és a luxustermékek után.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy egyetértenek a közszférában tervezett elbocsátásokkal, azonban szerintük a nagytakarítást azzal kellene kezdeni, hogy elbocsátják a politikai alapon alkalmazott személyeket. Szerinte ugyanis ezek alkalmazása vezetett oda, hogy ennyire felduzzadt a közalkalmazottak száma. A munkáltatók szövetsége (ACPR) szintén azt kérte tegnap a kormánytól, hogy ne növelje az adókat. „Az elmúlt napok áfa- és adókulcsemelésről szóló spekulációi oda vezethetnek, hogy elijesztik a külföldi beruházókat” – mutatnak rá közleményükben.
A romániai üzletemberek szövetsége (AOAR) szintén az adóemelés ellen foglalt állást, továbbá azt is hangsúlyozták, egyáltalán nem biztos, hogy például az áfaemelés által megnőnek a költségvetési bevételek. „Az áfa értékének módosítása nélkül is 11 százalékkal kevesebb pénz folyt be az általános forgalmi adóból a költségvetésbe az idei év első három hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Ha ezt a különbözetet a rossz begyűjtési mechanizmus okozta, akkor mi garantálja azt, hogy a nagyobb adóból majd többet tudnak begyűjteni?” – vetette fel a kérdést Cristian Pârvan, az üzletemberi szövetség főtitkára.
Szintén az áfaemelés ellen foglal állást a kiszivárogtatott információk szerint a jegybank is. A meg nem nevezett források szerint a BNR illetékesek is úgy látják, nem működik megfelelőképpen az adóbegyűjtés, továbbá szerintük egy hasonló intézkedés megakadályozná a gazdaság fellendülését, és az árak drasztikus növekedéséhez vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Rengeteg erdélyi magyar dolgozott életében Magyarországon vagy más európai államban, sokan most is a „messzi idegenben”, külföldi munka során keresik meg kenyerüket. A nyugdíj előtt ezért fontos kérdés: elvesznek-e a külföldön szerzett évek.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok