2010. május 06., 10:592010. május 06., 10:59
A nevük elhallgatását kérő, a tárgyaláson részt vevő tisztviselők úgy fogalmaztak, a kormány még keresi a megoldásokat, azonban úgy tűnik, nem lehet elkerülni az egységes adókulcs 16-ról 20 százalékra, az áfa 19-ről 24 százalékra történő emelését.
A néhány órával korábban megtartott kormányülésen – szintén kiszivárogtatott információk szerint – Sebastian Vlădescu pénzügyminiszter arról tájékoztatta a kabinet tagjait, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Romániában vizsgálódó küldöttsége kérte a közkiadások visszaszorítását, illetve a költségvetési bevételek növelését, ez utóbbi esetében adóemelést is kilátásba helyeztek. A szaktárcavezető arra is kitért, hogy ilyen körülmények között a valutaalap kész lenne a korábban rögzített 5,9 százalékról 6,3-6,4 százalékra növelni az év végi hiánycélt. – Ezzel szemben az Európai Bizottság tegnap közzétett elemzése arra mutat rá, hogy a megfelelő intézkedések nélkül a költségvetési hiány az év végére elérheti a GDP 8 százalékát is.
Szintén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva közölte a Mediafax azt a forgatókönyvet is, miszerint a költségvetési hiányt a bruttó hazai termék (GDP) 7 százaléka alatt lehetne tartani adóemelés nélkül is, ehhez azonban drasztikusan csökkenteni kellene a kiadásokat, illetve a közalkalmazottak számát. Mint a nevük elhallgatását kérő, a tárgyalásokon részt vevő személyek közölték, a kormány és az IMF a tárgyalások során nullaszázalékos gazdasági növekedéssel és 9 százalékos költségvetési hiánnyal számol.
| Nem áfaemeléssel, hanem adó- és költségcsökkentéssel kellene a gazdasági válság által sújtott Romániát kihúzni a gödörből – szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan nagyváradi polgármester, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) helyi elnöke. Az elöljáró úgy látja, a bihari megyeszékhelyen is számos infrastrukturális munkálat leállt amiatt, hogy az ígért kormánypénzek nem érkeztek meg, és ez a kivitelező cégek számára is komoly pénzügyi gondot jelent. A nemrég önkormányzati kezelésbe vett városi kórházak is egyre inkább eladósodnak, mivel az egészségbiztosító nem fizet. A kórházak így csak a dolgozók fizetéseit képesek állni, a közműszámlákat már nem, illetve a beszállítóknak sem fizetnek. Bolojan úgy vélekedett, ameddig lehet, a város segít kifizetni a számlákat, de ez nem működhet a végtelenségig. Szerinte ugyanakkor a válságkezelés fontos része volna a közintézmények dolgozóinak csökkentése, de meglátása szerint a kormány ehelyett egyre több dolgozót vesz fel, miközben például a váradi önkormányzatnál már az alkalmazottak 25 százalékát elbocsátották. Nagy Orsolya |
Beszámolójuk szerint a kormány, az államelnöki hivatal, illetve a jegybank is a gazdasági növekedést támogatja, egyetlen tartható közép- és hosszú távú megoldásnak a 3 százalék alatti hiányt tartja, s ilyen körülmények között készek lemondani a főbb adók emeléséről. Egyébként tegnap délután a Băsescuval folytatott egyeztetést követően az is felmerült, hogy a nap folyamán újabb kormányülésre kerül sor, erről azonban lapzártánkig nem érkezett információ. Ezzel szemben Kelemen Hunor művelődési miniszter az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, a kormánykoalíció képviselői várhatóan mindössze a hét végén ülnek össze megvitatni az IMF-fel folytatott tárgyalások részleteit.
Lapzártánkig azonban egyetlen illetékes sem erősítette meg a sajtóértesüléseket. Jeffrey Franks, az IMF romániai küldöttségének vezetője tegnap le is szögezte, amíg nem jutnak végső, közös álláspontra a román hatóságokkal, addig egyetlen szóba kerülő intézkedésről sem kíván nyilatkozni. Arra a kérdésre pedig, hogy egyáltalán van-e értelme adót emelni egy olyan országban, amelyet magas szintű adócsalás jellemez, Franks annyit mondott: „jelen pillanatban több megoldási javaslatot vizsgálunk, amelyek közül egyikről sem akarok nyilatkozni, és arról sem kívánok beszélni, hogy az adóemelés milyen hatással lenne az adócsalásra”.
Hasonlóképpen a Franksszel folytatott tárgyalást megelőzően Sebastian Vlădescu is mindössze annyit válaszolt az adóemelést firtató újságírói kérdésekre, hogy a sajtóban megjelent értesülések egy része valóban a megbeszélések tárgyát képezi, de olyan információk is napvilágot láttak, amelyek szóba sem kerültek. A találkozó után sem kívánt részletekbe bocsátkozni, annyit árult el csupán, hogy még több forgatókönyvről is tárgyalnak, s nem született döntés arról, hogy milyen intézkedéseket kellene foganatosítani. Arra a kérdésre viszont, hogy van-e konszenzus a kormányban a szóba kerülő megoldási javaslatokat illetően, Vădescu határozott „temészetesen”-nel válaszolt. Vasile Blaga belügyi és közigazgatási tárcavezető eközben úgy nyilatkozott, a pénzügyminisztérium illetékesei négyféle adómódosítási tervről egyeztetnek az IMF képviselőivel.
„A kormánynak biztosítania kell az egyensúlyt a rendelkezésére álló szigorú költségvetés, illetve azon intézkedések között, amelyek lehetővé teszik, hogy a lakosság ne szenvedjen” – jelentette ki tegnap az IMF-tárgyalások kapcsán Markó Béla RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes, aki szintén nem akart részletekbe bocsátkozni. „Ismerjük a számokat, a felmerülő feltételeket, de még nem zárultak le a tárgyalások a valutaalap képviselőivel, így ma nem tudom megmondani, hogy melyek a következtetések. Sok megoldási javaslat van, egyrészt a megszorítások, másrészt az adóemelések, de még nem vonták le a következtetéseket” – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette azonban: „olyan időket élünk, amikor senki sem tudja megengedni magának, hogy enyhülésről vagy gyors fellendülésről beszéljen”.
Tovább tartanak a tárgyalások?
Szintén források közölték tegnap az esti órákban, hogy az IMF küldöttei a tervezett pénteki hazautazás helyett három nappal tovább maradhatnak Bukarestben, hogy a hét végén is folytatni tudják a tárgyalásokat a román hatóságokkal. Mint ismeretes, az előzetes bejelentések szerint a valutaalap képviselői április 27. és május 7. között tárgyaltak volna a bukaresti illetékesekkel.
A társadalmi partnerek eközben egyhangúlag az adóemelések ellen foglalnak állást. A szakszervezetek, illetve a munkáltatói szervezetek, valamint az üzletemberek szövetsége egyaránt leszögezte, nem tudnak egyetérteni a tervezett áfa- és egységesadókulcs-növeléssel. „A szakszervezetek készek a görögországihoz hasonló drasztikus utcai tiltakozó akciókra, az utak lezárására, amennyiben a kormány magasabb áfát és adókulcsot határoz meg” – nyilatkozta tegnap Bogdan Iuliu Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés vezetője. Mint arról beszámoltunk, az alkalmazottak képviselői egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy a Boc-kabinet differenciált áfát vessen ki, szerintük ugyanis nem helyes, hogy ugyanannyi adót kell fizetni a kenyér és a luxustermékek után.
Dumitru Costin, a BNS szakszervezeti tömb vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy egyetértenek a közszférában tervezett elbocsátásokkal, azonban szerintük a nagytakarítást azzal kellene kezdeni, hogy elbocsátják a politikai alapon alkalmazott személyeket. Szerinte ugyanis ezek alkalmazása vezetett oda, hogy ennyire felduzzadt a közalkalmazottak száma. A munkáltatók szövetsége (ACPR) szintén azt kérte tegnap a kormánytól, hogy ne növelje az adókat. „Az elmúlt napok áfa- és adókulcsemelésről szóló spekulációi oda vezethetnek, hogy elijesztik a külföldi beruházókat” – mutatnak rá közleményükben.
A romániai üzletemberek szövetsége (AOAR) szintén az adóemelés ellen foglalt állást, továbbá azt is hangsúlyozták, egyáltalán nem biztos, hogy például az áfaemelés által megnőnek a költségvetési bevételek. „Az áfa értékének módosítása nélkül is 11 százalékkal kevesebb pénz folyt be az általános forgalmi adóból a költségvetésbe az idei év első három hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Ha ezt a különbözetet a rossz begyűjtési mechanizmus okozta, akkor mi garantálja azt, hogy a nagyobb adóból majd többet tudnak begyűjteni?” – vetette fel a kérdést Cristian Pârvan, az üzletemberi szövetség főtitkára.
Szintén az áfaemelés ellen foglal állást a kiszivárogtatott információk szerint a jegybank is. A meg nem nevezett források szerint a BNR illetékesek is úgy látják, nem működik megfelelőképpen az adóbegyűjtés, továbbá szerintük egy hasonló intézkedés megakadályozná a gazdaság fellendülését, és az árak drasztikus növekedéséhez vezetne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok