Fotó: Gábos Albin
Nincs más választás, növelni kell a román államkassza bevételeit, és a begyűjtés hatékonyságának növelése mellett elkerülhetetlen bizonyos adók megemelése is – vallja egybehangzóan a Krónika által megkérdezett RMDSZ-es szakpolitikus és a gazdasági elemző.
2022. július 06., 08:082022. július 06., 08:08
2022. július 06., 10:122022. július 06., 10:12
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól. A hétfő este közvitára bocsátott jogszabályjavaslat egyebek mellett megemeli a cukros üdítők áfáját, a cigaretta és a szeszes italok jövedéki adóját vagy az osztalékból származó jövedelem adóját, felszámolja az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmazott kedvezmények egy részét, és a mikrovállalkozásokra is új szabályokat ír elő.
Még az idei év folyamán 2 milliárd lejes extra bevételt remél a bukaresti kormány az adótörvénykönyv tervezett módosításaitól.
„Részben elégedett az RMDSZ az adótörvénykönyv tervezett módosításaival, de szolidáris a kormánykoalíció döntésével” – szögezte le megkeresésünkre Miklós Zoltán képviselő. A szövetség gazdasági szakpolitikusa kifejtette, javaslataik egy része meghallgatásra talált, de egy része nem, vagy csak részben. Mint részletezte, a kormánykoalíció egyetlen pártja sem tudta saját javaslatait teljes mértékben elfogadtatni: a szociáldemokraták progresszív adózást szerettek volna, ám megmaradt az egységes adókulcs, a liberálisok nem támogattak semmilyen szintű beavatkozást a vállalkozói szférába, végül ők is tettek engedményeket. Ugyanígy az RMDSZ által támogatott szolidaritási adót, majd annak alternatívájaként javasolt viharadót sem sikerült átvinni a koalíción. „Vegyes a kép, de mindenki szolidáris ezzel a megoldással” – szögezte le Miklós Zoltán.
Sarc a bevételekért és az egészségért. Mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk többek között azoknak, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőket
Fotó: Pinti Attila
Azzal érvelt, hogy amíg a becsületes munkát 10 százalékos személyi jövedelemadóval sújtják, nem méltányos, hogy jelenleg 66 750 lejes határig mindössze 1 százalékos a szerencsejátékból származó nyereség adója, sőt ha valaki több ízben nyer, az összegek nem is adódnak össze. Ugyanakkor a szerencsejátékokat működtető cégeket – kaszinókat, játékbarlangokat – is többletadóval sújtják, a rulettasztalok, félkarú rablók, nyerőgépek éves engedélyeztetési díjai augusztus 1-től várhatóan 40 százalékkal növekednek.
– fejtette ki Miklós Zoltán. Ismételten aláhúzta: nagyon fontosnak tartja az adóbehajtás hatékonyságának emelését, hiszen az nem lenne rendben, hogy emelik az adókat, de közben továbbra is képtelenek begyűjteni.
„Az Országos Adóhatóság (ANAF) szintjén ezért történtek változtatások. Az e-számlázás, az e-szállítás, a kasszagépek összekötése az adóhatóság rendszerével mind azt a célt szolgálja, hogy felszínre hozzák a szürkegazdaságot” – sorolta a képviselő. Közölte: a számítások szerint a hatékonyabb behajtásból GDP-arányosan 0,5–1 százalékos pluszjövedelme lehet az államnak, s az adótörvénykönyv módosításaival további 1 százalékos pluszbevételre tehet szert.
A jelenleginél lényegesen nagyobb adót fizettetnének a nyertesekkel
Fotó: Pixabay.com
„A Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank, az Európai Bizottság többször is megfogalmazta, hogy a romániai adórendszerben sok a kiskapu, a felmentés, és ezeket el kell törölni. Ezek ajánlások voltak, de a PNRR bizonyos elemeket kötelezővé tett, például, hogy a mikrovállalatok adórendszerét 2022 végéig át kell gondolni, az építkezésben érvényes kedvezményeket menedékesen kivezető jogszabályt 2025 márciusáig kell elfogadni, 2025 vége a határidő a fiskális jövedelmek GDP-arányosan 2,5 százalékpontos növelésére is. Ezzel a csomaggal a kötelezettségek nagy részét kipipáljuk” – összegzett a szakpolitikus.
„A szociális kiadások folyamatosan növekednek, nyilvánvaló, hogy ezeknek bevételi oldalon is fedezete kell hogy legyen, különben nagyon gyorsan rendkívüli mértékben elszáll az államadósság, aminek ráadásul a finanszírozása egyre drágább” – értékelte az adóügyi terveket tegnap kérdésünkre Rácz Béla Gergely közgazdász. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa kifejtette, muszáj megragadni olyan bevételi növekedési lehetőségeket, melyek a lehető legkevésbé torzítják a gazdaságot, viszont szavatolnak pluszbevételeket az államkasszának.
Ezek negatív externáliák a gazdaságra nézve, mert miközben gyakorlatilag a tárdadalom összes tagja arányosan ugyanannyi egészségügyi biztosítást fizet, azok, akik rendszeresen fogyasztanak cukros üdítőt, alkoholos italokat vagy cigarettáznak, nagyobb valószínűséggel betegszenek meg az életük során,
és nagyobb valószínűséggel veszik majd igénybe az amúgy mindenki számára egyformán elérhető egészségügyi szolgáltatásokat. Épp az a lényeg a negatív externáliák adózásánál, hogy ha valaki vesz egy doboz cigarettát, annak árában megfizeti a későbbi többletegészségügyi szolgáltatást is, amit esetleg igénybe kell vennie” – magyarázta Rácz Béla Gergely.
Arra is rámutatott, hogy ezek a termékek nemcsak azok számára károsak, akik fogyasztják, hanem a társadalom többi tagjára nézve is, hiszen a saját rossz döntéseik következményeként lekötik az egészségügyi szolgáltatások egy részét.
„Ebből a megközelítésből ezek a többletadózások elfogadhatóak, ez nem egy elhibázott döntés, hiszen remélhetőleg majd kevesebb fogy ezekből a termékekből, és az mindenkinek jó” – fogalmazott a kolozsvári tanácsos.
A mikrovállalkozások adózásának módosítása, az osztalékadó növelése viszont már véleménye szerint kényesebb kérdés, mert a romániai vállalatok túlnyomó többsége mikro- vagy kisvállalkozás, melyek a leginkább megszenvedik a gazdasági ciklusok változását.
– részletezte a közgazdász. Leszögezte, az adótörvénykönyvhöz hozzá kell nyúlni valamilyen mértékben, nincs más választás, mert pluszbevételekre szükség van.
A jövedelem után adót kell fizetni, fejtette ki Klaus Iohannis elnök kedden arra a kérdésre, hogy miként kommentálja az országos adóhatóság (ANAF) bejelentését, miszerint ellenőrzik az otthon magánórákat adó tanárokat.
Ugyanakkor Rácz Béla Gergely rámutatott, évek óta hiányérzete van, mert a parametrikus változtatások mellett paradigmatikus kérdéseket is meg kellene válaszolnia a kormánynak, még mindig bizonytalan, hogy be tudják-e gyűjteni az adókat. „Az adókulcsokon, a törvénycikkelyeken lehet változtatni, de ezzel párhuzamosan sokkal nagyobb nyomatékkal jelen kellene hogy legyen a begyűjtés hatékonysága, ám ez általában csak szándék szintjén fogalmazódik meg, például az áfabehajtásban Románia továbbra is sereghajtó az Európai Unióban” – irányította rá a figyelmet a közgazdász.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!