Elfogadta a bukaresti parlament vasárnap a 2015-ös évi költségvetést, amely a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol.
2014. december 21., 14:592014. december 21., 14:59
A parlamenti vita előtt a bukaresti kormány megállapodott nemzetközi hitelezőivel – a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal – arról, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.
A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet, amely – a büdzsé tervezésénél figyelembe vett 4,42 lej-euró árfolyamon – 160,56 milliárd eurónak felel meg. A költségvetés megszavazásának napján (a kelet-európai valuták utóbbi időben tapasztalt gyengülése közepette) a román jegybank által közölt euróárfolyam 4,475 lej volt.
A román parlament által megszavazott büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.
Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azt hangsúlyozta, hogy jövőre nem lesznek adó- és illetékemelések. Az ipari létesítményekre kivetetett 1,5 százalékos speciális adót – az úgynevezett oszlopadót – 1 százalékra csökkentik január 1-jével. A kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes áruforgalmi adót (áfa) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett.
A jobbközép ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) – amelynek éléről államfővé választották Klaus Johannist – bejelentette, hogy az alkotmánybíróságnál támadja meg költségvetési törvényt, amely így várhatóan nem lép hatályba január elseje előtt. A PNL az adócsalást bátorító, a befektetéseken takarékoskodó, gazdaságellenes, sebtében összetákolt improvizációnak nevezte a Ponta-kormány jövő évi költségvetését.
Románia 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már korábban jelezte, nem akar újabb hitelszerződést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!