Élesedik a moldáv – román testvérháború

Törvénytelen nyereség?

Legutóbb az illetékesek azt közölték, hogy törvénytelenül felhalmozott nyereség miatt több mint 2 millió dolláros bírságot szabnak ki a romániai Rompetrol olajtársaság chişinăui székhelyű leányvállalatára. A korrupcióellenes szervezet és az energetikai szektort felügyelő hatóság  azzal vádolta a romániai olajcéget, hogy a társaság 2008-as profitja megközelítette a 14 százalékot, így az meghaladta a törvényben meghatározott legfeljebb 10 százalékos limitet.

Az extrahasznot és annak mértékével megegyező bírságot be kell fizetnie a társaságnak. 
A Rompetrol illetékesei közleményükben kijelentették: fellebbeznek a döntés ellen, mivel a hatóságok figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy a Rompetrol Moldovában az alaptevékenységén kívül más, például tanácsadási tevékenységet is folytat, így a többlethaszon nem az energiahordozók eladásából származik.

A bejelentést követően azonban ismét fellángolhat a két ország között korábban kirobbant politikai vita. Mint ismeretes, a kommunisták áprilisi választásokon aratott győzelmét követően súlyos zavargások törtek ki a moldovai fővárosban, az ellenzéket támogató felbőszült tömeg megtámadta az elnöki palotát és a parlamentet, ami részben le is égett. Az események nyomán Vladimir Voronin kommunista államfő Romániát vádolta meg a zavargások szításával, és a chişinăui román nagykövetet kiutasították az országból. Ezt követően Moldova egyoldalúan vízumkényszert léptetett életbe a román állampolgárokkal szemben.

A csatározás azóta sem ért véget, Romániának továbbra sincs nagykövete a moldáv fővárosban, és a két ország között – a sajtóban megjelenő vádaskodó nyilatkozatokat leszámítva – gyakorlatilag megszűnt a párbeszéd.

A moldovai vezetés nem hajlandó tárgyalóasztal mellé ülni a bukaresti kormány képviselőivel annak ellenére sem, hogy erre – jelenleg az Európai Unió elnöki tisztségét betöltő Csehország miniszterelnöke – Mirek Topolanek is felszólította a feleket.

Kell-e segítség az uniós csatlakozáshoz?

A két ország elmérgesedett viszonyát jól tükrözi, hogy míg a román államfő, Traian Băsescu támogatásáról biztosította az uniós tagságra aspiráló moldovaiakat, Voronin kijelentette: Moldovának megalázó lenne, ha az Unióba Románián keresztül vezetne az út. Pedig a moldávoknak akár jól is jöhetne a nagytestvér támogatása, mivel az ország gazdasága igencsak ingatag lábakon áll.

Bár a kormány optimista előrejelzésében 2009-re 7 százalékos GDP-növekedést jósolt, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentésében a gazdaság 5 százalékos visszaesését prognosztizálja. Pesszimista előrejelzését az intézmény azzal támasztja alá, hogy drámaian visszaesett az ország kereskedelme, csökkentek a befektetések, és a külföldön dolgozó vendégmunkások 50 százalékkal kevesebb pénzt utalnak haza, mint egy évvel korábban.

Ez nagymértékben visszavetette a fogyasztói keresletet, ami további forráskiesést jelent az államkasszának. Johan Mathiesen, az IMF Moldováért felelős szakembere szerint az általa képviselt intézmény kész lenne támogatni az országot, amennyiben a chişinăui vezetés teljesíti a hitel folyósításának feltételeit. Ehhez drasztikus mértékben kellene csökkenteni a költségvetési kiadásokat, hasonló mértékben növelni a bevételeket, akár az adók és illetékek emelésével – fogalmazott Mathiesen.

Ezért is érthetetlen Moldova Romániával szemben tanúsított magatartása. Elemzők szerint a kormány agresszív politikája hosszú távon leginkább Moldova gazdaságára lesz negatív hatással, azzal, hogy Chişinău korlátozza a románok beutazását, elijeszti a befektetőket és ellehetetleníti a már jelen lévő vállalkozásokat is.

Szoros kapcsolatok

Pedig a két ország között igen jelentős a gazdasági összefonódás. A chişinăui székhelyű központi statisztikai hivatal (BNS) adatai szerint 2008-ban a két ország között a kereskedelem forgalmának értéke meghaladta az 1,1 milliárd dollárt, ami 34 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. 

Románia tavaly 30 százalékkal többet, 824 millió dollár értékben exportált és 354 millió dollár értékben importált a szomszédos országból. Ezzel Románia Moldova legjelentősebb piacává vált. A bukaresti kereskedelmi kamara adatai szerint Romániában 3257 moldovai érdekeltségű vállalkozást tartanak nyilván, összesen több mint 31 millió dollár törzstőkével. A Prut folyó túloldalán a közel 650 romániai cégnek 68 millió dollár a jegyzett tőkéje.

Emellett sok romániai székhelyű vállalat Moldovába helyezte át gyártósorainak egyes részlegeit, az olcsó munkaerő elsősorban a textil- és faipari vállalkozásokat vonzotta. A kialakult politikai patthelyzet azonban jelentősen visszavetette a vállalkozói kedvet, a moldovai hatóságok ugyanis egyáltalán nem előzékenyek, ha romániai vállalkozókról van szó. Míg Bukarest továbbra is kitart a még 2001-ben aláírt – moldovai állampolgárok beutazását megkönnyítő – egyezmény mellett, a Moldovába tartó vagy az országon átutazó román állampolgárnak legkevesebb 30 napot kell a vízumért várni.

Hatósági túlkapások

Az intézkedés súlyosan érinti az árufuvarozókat és a személyszállító vállalkozásokat, akik a folyamatosan változó szabályok és határidők miatt egyszerűen nem tudják teljesíteni a szerződésben vállalt kötelezettségeiket.  Mayer Sigfried, a fuvarozók érdekvédelmi szervezetének (APT2002) képviselője a Krónika kérdésére kifejtette: a politikai háború kirobbanása óta rendszeressé váltak a hatósági túlkapások, a fuvarozókat lépten-nyomon ellenőrzik, és hatalmas büntetéseket szabnak ki rájuk légből kapott indokok miatt. Emellett a moldovai vámosok is mindent megtesznek annak érdekében, hogy megnehezítsék vagy késleltessék a határátlépést.

Saját tapasztalatát osztotta meg lapunkkal az érdekképviselet elnöke, akinek két kamionját egy hónapig tartották fogva a moldovai hatóságok. Adrian Pop szerint cége a Dnyeszteren túlra, Tiraszpolba szállított Ukrajnán keresztül árut, ahol vállalata megfizette a jogszabályoknak megfelelő illetékeket és adókat. Visszatéréskor a gépkocsivezetők úgy döntöttek, hogy a rövidebb utat választva Moldován keresztül térnek vissza Romániába, megspórolva ezzel egy 600 kilométeres kerülő utat. Ám a chişinăui hatóságok nem fogadták el a Tiraszpolnak fizetett adókat bizonyító dokumentumokat és újabb összegeket követeltek. Egy hónap után bírósági végzéssel sikerült hazahozni a kamionokat – tudtuk meg. Pop hozzátette: mivel több mint 8 ezer eurós kár érte vállalkozását, további jogi lépéseket fontolgat.

A turizmus gyakorlatilag megszűnt

A moldovai vasfüggöny a turistákat is elrettenti az utazástól. A korábban mindkét félnek jól jövedelmező turizmus gyakorlatilag megszűnt – nyilatkozta lapunknak Traian Bădulescu, a romániai utazási irodákat egyesítő szervezet (ANAT) szóvivője. Az elmúlt években mintegy 30–35 ezer moldovai állampolgár töltötte szabadságát Romániában és közel 15–20 ezer romániai nyaralt Moldovában. Idén romániai turistákkal Moldovában biztosan nem találkozunk. Az áprilisban Chişinăuban szervezett turisztikai vásárra például csak egyetlen cég érkezett Romániából, képviselőinek még a konfliktus kirobbanása előtt sikerült az országba bejutni – tudtuk meg.

Hasonló véleményen van a moldovai utazási irodák érdekképviseletének (ANAT Moldova) elnöke, Nicolae Platon is, aki a Krónikát arról tájékoztatta, hogy a vízumkényszer életbeléptetése óta eltelt közel egy hónap alatt több mint 70 százalékkal esett vissza a Romániából érkező turisták száma az előző év azonos időszakához viszonyítva. Pedig – tette hozzá – turisztikai szempontból Románia az első számú partnere az országnak, évről évre egyre nagyobb számban érkeztek román vendégek.

„Míg 2006-ban közel 2500 turistát regisztráltunk, 2008 végére a turisztikai irodák közvetítésével érkezett turisták száma megközelítette az ötezret. Sokan utaztak emellett egyénileg is, így, bár konkrét számadatok nem állnak rendelkezésünkre, becslések szerint számuk meghaladta a 15 ezret” – mondta Platon. Hozzátette: az ANAT Moldovához csatlakozott 85 utazási iroda és a velük kapcsolatban álló szállodák, illetve turisztikai létesítmények visszajelzései alapján az idei nyári szezonra Romániából egyáltalán nem érkeztek előfoglalások.