
2012. december 12., 08:282012. december 12., 08:28
Közös szinte valamennyi elemző véleményében az, hogy mielőbbi kormányalakítást sürgetnek, hiszen még nincs kész a 2013-as évi költségvetés tervezete, miközben ahhoz, hogy a jövő év elején Románia újabb készenléti hitelmegállapodást köthessen a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint az Európai Bizottsággal, a feleknek mielőbb tárgyalóasztalhoz kellene ülniük.
Amennyiben viszont a kormányalakítási procedúra túl hosszúra nyúlna, a lej sínylené meg a leghamarabb – Eugen Şinca, az Erste-csoport elemzője a Mediafax hírügynökség kérdésére úgy vélekedett, ha a tárgyalások sokáig eltartanak, akkor a lej/euró-árfolyam ismét 4,6 fölé emelkedne.
Egyelőre egyébként úgy tűnik, hogy a piacok kivárnak, a választások óta eltelt két napon semmiféle rendkívüli mozgás nem történt. Eugen Şinca ugyanakkor arról is beszélt, hogy az USL jó viszonyt kíván ápolni az IMF-fel és az Európai Unióval, s valószínű egy újabb hitelmegállapodás 2013 első negyedében.
Szüksége is van az IMF támogatására Romániának – vallja eközben Thu Lan Nguyen, a második legnagyobb német pénzintézet, a Commerzbank elemzője. A szakértő egyébként úgy látja, hogy igen nehéz lesz az USL-nek tartania magát a megszorítások enyhítésére vonatkozó ígéretéhez, amennyiben újabb hitelmegállapodást akar.
„Maga Victor Ponta kormányfő beszélt arról, hogy mennyire fontos lenne, hogy sikeres megállapodás szülessen az IMF-fel, bizonyára, tudatában van annak, hogy ellenkező esetben a külföldi beruházók ódzkodni fognak a romániai üzletkötéseket illetően. Romániának nincs olyan stabil gazdasági alapja, mint Lengyelországnak vagy Csehországnak. Szüksége van az IMF támogatására” – fogalmazott a Commerzbank elemzője.
Thu Lan Nguyen ugyanakkor azt mondja, hogy a pénzpiacok szempontjából talán a lehető legjobb választási eredmény született, szerinte ugyanis ennek nyomán bizonyos, hogy Victor Pontát fogja az államfő megbízni kormányalakítással. Kijelentését az elemző azzal támasztotta alá, hogy jelen pillanatban Traian Băsescunak nincs más választása. Azonban ennek ellenére nem zárja ki azt, hogy a politikai bizonytalanság folytatódik a két főszereplő közötti feszültség miatt, s azt sem tartja kizártnak, hogy Ponta újfent meg fogja próbálni eltávolítani tisztségéből Băsescut, hogy székébe Crin Antonescut, az USL liberális párti társelnökét ültesse.
Nguyen ennek kapcsán arra hívja fel figyelmet, hogy amenynyiben a kormány nem egy újabb IMF-megállapodás megkötését tűzi ki célul, hanem folytatódna a belpolitikai csörte, akkor az oda vezetne, hogy a külföldi befektetők tőkét vonnának ki az országból, újfent teret hagyva a lej gyengülésének a fontosabb devizákkal szemben. Az elemző szerint egyébként jelenleg a befektetők árgus szemekkel figyelik a kormány lépéseit.
Mint fogalmazott, a román fizetőeszköz árfolyamának alakulása szempontjából visszahúzó lehet a politikai színtér szereplői közötti konfliktus, ami a hitelmegállapodás megkötését is veszélybe sodorhatja. Viszont a lej erősödéséhez vezethet a jövő évre előrejelzett gazdasági stabilizáció, illetve a Román Nemzeti Bank (BNR) semleges álláspontja, miközben a térség jegybankjai a monetáris politika enyhítésével vannak elfoglalva.
A londoni szakelemzők is hasonlóképpen vélekedtek egyébként hétfői helyzetértékeléseikben. Mint rámutattak, a választások után megalakuló új román kormány elsődleges feladata a jövő évi költségvetés és az új IMF/EU-program előkészítése lenne, bár félő, hogy a kormánypárt inkább az alkotmányozásra helyezi majd a hangsúlyt valószínűsíthető kétharmados többsége birtokában.
Daniel Hewitt, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza hétfői kommentárjában kiemelte: nincs sok költségvetési mozgástér az állami alkalmazotti bérek és a minimálbér emelésére, valamint az adócsökkentésre tett választási ígéretek megvalósítására.
Mindemellett piaci szempontból aggasztó lenne, ha az új kormány az alkotmánymódosításra koncentrálna, és nem az olyan szerkezeti problémák megoldására, mint az állami vállalatok gyenge irányítási színvonala, valamint az energiaipar, a közösségi közlekedés vagy az egészségügyi és az oktatási reform – tette hozzá. Hewitt szerint a választások után megalakuló új román kormánynak azonban mindenekelőtt a 2013-as költségvetést kell véglegesítenie, majd el kell kezdenie a tárgyalásokat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val a következő programról.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének Románia-elemzője, Nicolaie Alexandru-Chidesciuc eközben helyzetértékelésében azt emelte ki, hogy bár a választásokból győztesen kikerült Szociálliberális Unió (USL) céljai között szerepel az IMF/EU-program megújítása, a választások előtti napokban azonban olyan kommentárok is elhangzottak, hogy nem lesz új megállapodás a valutaalappal és az unióval.
A JP Morgan londoni szakértője olyan értesüléseket is idézett, amelyek szerint az Európai Bizottság nem akarja az új megállapodást, mivel Románia a jelenlegi program alapján tett vállalásait sem teljesítette. „A román gazdaság IMF/EU-felügyelete azonban új program nélkül is folytatódna, mivel Romániának jelentős törlesztési kötelezettségei vannak a két intézménytől eddig lehívott hitelek után” – vélekedett a JP Morgan elemzője.
Nicolaie Alexandru-Chidesciuc szerint az USL által előterjesztett, legnagyobb horderejű terv az alkotmánymódosítás szándéka 2013 közepéig, a gazdaságpolitikai célkitűzések azonban – bár a 2,7 százalékos GDP-arányos jövő évi államháztartási deficitcélt megerősítették – egyelőre nem egyértelműek. A JP Morgan londoni szakelemzője közölte: a ház véleménye is az, hogy a kormánypárt erőteljes parlamenti többségéből az következhet, hogy Traian Băsescu államfő ellen parlamenti felelősségre vonási eljárás indul „valamikor 2013-ban”, és még jövőre elnökválasztást is kiírnak a 2014 végén esedékes időpont helyett.
Amint arról beszámoltunk, a hétvégén Victor Ponta arról beszélt, hogy február elseje körül fogadhatja el a parlament a 2013-as évi költségvetést. A kormányfő elmondása szerint ehhez a döntéshozóknak január közepén rendkívüli ülésszakot kellene tartaniuk, hogy megvitathassák a büdzsé tervezetét. A kormányfő ugyanakkor ismételten arról beszélt, hogy ő kész december 21-én a honatyák elé állni, hogy bemutathassa új kabinetje névsorát, illetve a kormányprogramot, hogy ezek elfogadását követően már december 22-én sor kerülhessen az első kormányülésre, amelyen el is lehetne már fogadni a költségvetés-tervezetet.
Ponta egyúttal emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF), valamint az Európai Bizottság közös küldöttsége január első felében érkezik újfent Bukarestbe, hogy az illetékes hatóságokkal tárgyaljanak a jövő évi költségvetésről. Szerinte ezt követően, január 15. tájékán ülhetne össze első ízben az új összetételű parlament, hogy megvitassa a büdzsétervezetet, majd elfogadja a végső verziót.
A miniszterelnök a tervezett költségvetés kapcsán elmondta, a főbb paramétereken már dolgoznak. Ezek közül megemlítette, hogy tovább szeretnék csökkenteni a költségvetési hiányt. Ennek keretében visszaszorítanák a kiadásokat, illetve pluszbevételeket szeretnének elérni. Ponta ugyanakkor arra is kitért, hogy többéves beruházási projektek kidolgozását kezdeményezi. Az USL részéről azonban az elmúlt néhány hónapban kevés hangzott el konkrét költségvetési vagy hosszú távú gazdasági és fiskális tervekről.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.