
Adrian Negrescu: az intézkedések csupán az üzemanyagárak „kozmetikázására” alkalmasak
Fotó: Borbély Fanni
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra.
2026. március 23., 15:562026. március 23., 15:56
„A bejelentett döntésekkel a kormány mindenekelőtt az ellátási problémákat próbálja elkerülni, hogy ne álljon elő olyan üzemanyaghiány a piacon, amely a fogyasztás korlátozásához vezetne. Az üzemanyagok területén kihirdetett válsághelyzet jogi szempontból azt szolgálja, hogy az állam kötelezhesse a vállalatokat exportjuk korlátozására,
Mindez annak fényében történik, hogy az OMV Petrom, a Rompetrol és a piac többi szereplője európai szinten kezeli üzemanyag-tartalékait, vagyis egyik országból a másikba próbálja fedezni a fogyasztási problémákat” – nyilatkozta hétfőn a News.ro-nak Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Úgy véli, hogy a fogyasztás biztosításán túl a kereskedelmi árrés és a bioüzemanyagok arányának korlátozására vonatkozó döntések
„Ebben az ágazatban a kereskedelmi árrés jelenleg valahol 9–10 százalék körül mozog, ennek felére csökkentése pedig legfeljebb 40–50 banis hatással lesz literenként, még akkor is, ha megszűnik a gázolaj kötelező adalékolása, amelynek becsült költsége 3–4 százalék. Más szóval, ezek az intézkedések csupán az üzemanyagárak »kozmetikázására« alkalmasak, semmiképpen sem arra, hogy érdemi mérséklődést idézzenek elő” – magyarázta Negrescu.
A gazdasági elemző rámutatott arra is, hogy Bogdan Ivan energiaügyi miniszter egy újabb „érdekes” kijelentést tett, amely „kérdőjeleket vet fel”. „Azt mondta, hogy a jövőben, amint a kormány az üzemanyagárak emelkedéséből több pénzt szed be, mérlegelni fogják az árkompenzációs intézkedéseket valamennyi román állampolgár számára. Egyszerűbben fogalmazva:
Ez a megközelítés jól kirajzolja azoknak a költségvetési problémáknak a mértékét, amelyekkel a román állam szembesül – gyakorlatilag nincs pénze arra sem, hogy legalább az 50 banis kompenzációt biztosítsa, amelyet a 2022-es előző üzemanyagválság idején nyújtott” – mondta az elemző.
Hozzátette, hogy a kormány által javasolt megoldások másfelől egy kemény valóságot is elfednek:
„Más szóval, noha olcsóbb kőolaj áll rendelkezésünkre a tartalékokban, nem tudjuk piacra juttatni, mert nincs, aki úgy finomítsa, hogy az a kutaknál érdemi árcsökkenéshez vezessen. Másrészt a piaci szereplők kereskedelmi árrésének korlátozása rendkívül veszélyes vállalkozásnak ígérkezik, egyszerűen azért, mert a piac nagy szereplőinek kedvez, amelyek képesek alacsonyabb profitmarzzsal is kitartani, miközben negatívan érinti a kisebbeket, amelyek nem rendelkeznek sem pénzügyi erővel, sem azzal a képességgel, hogy ellenálljanak az ilyen típusú piaci beavatkozásnak” – tette hozzá Negrescu.
„Április 1-jétől liberalizálják a piacot, a cégek pedig 40–60 százalékkal magasabb tarifák megfizetésének kockázatával néznek szembe, ami újabb, általános inflációs hullámot indít el a gazdaságban. A költségek kizárólag a lakosság számára történő plafonálása a „vízágyhatás” miatt könnyen értelmetlenné válhat. Más szóval, még ha az emberek kisebb gázszámlát is fizetnek majd, minden másért többet adnak ki, a gázkemencében sült perectől a gyógyszerekig, a háztartási termékekig és a szolgáltatásokig. Így gazdasági szempontból „amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon”” – vonta le a következtetést a gazdasági elemző.
Amint arról beszámoltunk, válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében, korlátozná az exportot, és ideiglenes intézkedésekkel próbálná mérsékelni az áremelkedések hatását a gazdaságra és a lakosságra.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, a kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarok eredményeit, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.

Válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében.

A kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarokat, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.
Az iráni háború által okozott üzemanyagársokk új lendületet adhat az elektromos autók piacának, de nem mindenhol ugyanúgy, valódi mentalitásváltást pedig valószínűleg csak egy hosszasan elhúzódó olajválság idézhet elő.
Energiaválság esetén a piac reagál elsőként, a kormányok pedig csak a piac beavatkozása után hoznak intézkedéseket, de ha egyszer elindul egy válság, az elmúlt időszak tapasztalatai szerint 3-5 év múlva véget ér.
Az EU értesítette a Mercosur-országokat az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazásáról, amely 2026. május 1-jétől érvényes – közölte hétfőn Európai Bizottság.
Az infláció éves rátája csak az év második felében tér vissza egyértelműbben csökkenő pályára, ez a folyamat azonban időt és körültekintést igényel a gazdaságpolitikai intézkedések kalibrálásában.
A kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarokat, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.
Jelentősen korlátozza a készpénzes fizetéseket az Európai Unió egy új rendelettel, amelynek célja a pénzmosás visszaszorítása és a pénzmozgások átláthatóbbá tétele. A készpénzhasználat szabályai Romániában is érvényesek lesznek.
A világ az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságával szembesülhet a közel-keleti háború miatt – figyelmeztetett hétfőn Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója, aki a világgazdaságot fenyegető „jelentős veszélyről” beszélt.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Az év első mezőgazdasági előrejelzése szerint szinte mindenhol negatív eredmények mutatkoznak. A gazdák 1,1 millió tonnával kevesebb gabonát tudnak majd betakarítani.
Januárban 654 400 tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,1 százalékkal (7300 toe-val) kevesebbet, mint 2025 első hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közölt adataiból.
szóljon hozzá!