
Adrian Negrescu: az intézkedések csupán az üzemanyagárak „kozmetikázására” alkalmasak
Fotó: Borbély Fanni
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra.
2026. március 23., 15:562026. március 23., 15:56
„A bejelentett döntésekkel a kormány mindenekelőtt az ellátási problémákat próbálja elkerülni, hogy ne álljon elő olyan üzemanyaghiány a piacon, amely a fogyasztás korlátozásához vezetne. Az üzemanyagok területén kihirdetett válsághelyzet jogi szempontból azt szolgálja, hogy az állam kötelezhesse a vállalatokat exportjuk korlátozására,
Mindez annak fényében történik, hogy az OMV Petrom, a Rompetrol és a piac többi szereplője európai szinten kezeli üzemanyag-tartalékait, vagyis egyik országból a másikba próbálja fedezni a fogyasztási problémákat” – nyilatkozta hétfőn a News.ro-nak Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Úgy véli, hogy a fogyasztás biztosításán túl a kereskedelmi árrés és a bioüzemanyagok arányának korlátozására vonatkozó döntések
„Ebben az ágazatban a kereskedelmi árrés jelenleg valahol 9–10 százalék körül mozog, ennek felére csökkentése pedig legfeljebb 40–50 banis hatással lesz literenként, még akkor is, ha megszűnik a gázolaj kötelező adalékolása, amelynek becsült költsége 3–4 százalék. Más szóval, ezek az intézkedések csupán az üzemanyagárak »kozmetikázására« alkalmasak, semmiképpen sem arra, hogy érdemi mérséklődést idézzenek elő” – magyarázta Negrescu.
A gazdasági elemző rámutatott arra is, hogy Bogdan Ivan energiaügyi miniszter egy újabb „érdekes” kijelentést tett, amely „kérdőjeleket vet fel”. „Azt mondta, hogy a jövőben, amint a kormány az üzemanyagárak emelkedéséből több pénzt szed be, mérlegelni fogják az árkompenzációs intézkedéseket valamennyi román állampolgár számára. Egyszerűbben fogalmazva:
Ez a megközelítés jól kirajzolja azoknak a költségvetési problémáknak a mértékét, amelyekkel a román állam szembesül – gyakorlatilag nincs pénze arra sem, hogy legalább az 50 banis kompenzációt biztosítsa, amelyet a 2022-es előző üzemanyagválság idején nyújtott” – mondta az elemző.
Hozzátette, hogy a kormány által javasolt megoldások másfelől egy kemény valóságot is elfednek:
„Más szóval, noha olcsóbb kőolaj áll rendelkezésünkre a tartalékokban, nem tudjuk piacra juttatni, mert nincs, aki úgy finomítsa, hogy az a kutaknál érdemi árcsökkenéshez vezessen. Másrészt a piaci szereplők kereskedelmi árrésének korlátozása rendkívül veszélyes vállalkozásnak ígérkezik, egyszerűen azért, mert a piac nagy szereplőinek kedvez, amelyek képesek alacsonyabb profitmarzzsal is kitartani, miközben negatívan érinti a kisebbeket, amelyek nem rendelkeznek sem pénzügyi erővel, sem azzal a képességgel, hogy ellenálljanak az ilyen típusú piaci beavatkozásnak” – tette hozzá Negrescu.
„Április 1-jétől liberalizálják a piacot, a cégek pedig 40–60 százalékkal magasabb tarifák megfizetésének kockázatával néznek szembe, ami újabb, általános inflációs hullámot indít el a gazdaságban. A költségek kizárólag a lakosság számára történő plafonálása a „vízágyhatás” miatt könnyen értelmetlenné válhat. Más szóval, még ha az emberek kisebb gázszámlát is fizetnek majd, minden másért többet adnak ki, a gázkemencében sült perectől a gyógyszerekig, a háztartási termékekig és a szolgáltatásokig. Így gazdasági szempontból „amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon”” – vonta le a következtetést a gazdasági elemző.
Amint arról beszámoltunk, válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében, korlátozná az exportot, és ideiglenes intézkedésekkel próbálná mérsékelni az áremelkedések hatását a gazdaságra és a lakosságra.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, a kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarok eredményeit, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.

Válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében.

A kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarokat, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.
A Nidec japán villanymotorgyártó vállalatfontolóra vette, hogy Nagyváradra költöztesse a brit Andover városában található, több mint 60 éve ott működő Control Techniques Dynamics nevű gyárát.
Románia a 2026–2027-es fűtési szezonban feszültebb helyzetet fog tapasztalni a gázpiacon – kongatta meg a vészharangot Dumitru Chisăliţă, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A gazdasági helyzet ősszel kezdhet javulni, az infláció csökkenésével párhuzamosan – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Ágazati adócsökkentést követel a szárazság okozta energiaválság ismeretében a napelemipari szereplők szövetsége, nem sokkal azután, hogy a prosumerek érdekképviselete egyenesen nulla százalékos áfa bevezetésére szólította fel a kormányt.
Enyhe csökkenést mutatnak szombaton az üzemanyagárak Romániában, folytatva az egy nappal korábbi tendenciát. Az „árfelszusszanás” az egymást követő, rekordértékeket eredményező áremelkedések időszakát követi.
Megerősítette Románia „BBB3” szintű, befektetésre ajánlott adósbesorolását, változatlanul negatív kilátás mellett a Moody's Ratings. Rövid idő elteltével a Moody's a második nemzetközi hitelminősítő, amely nem sorolja bóvli kategóriába Románia gazdaságát.
Románia továbbra is az EU legalacsonyabb minimálbérrel rendelkező országai közé tartozik. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy egy minimálbérből az adott országban mennyit lehet vásárolni, a romániai munkavállalók helyzete jóval kedvezőbb.
Miután csütörtökön a standard gázolaj ára alulról súrolta a 11 lejes szintet, és a benzinért is elkértek 9,59 lejt, pénteken árcsökkenést láthattunk több nagyobb töltőállomásláncnál.
Az országos villamosenergia-hálózat (SEN) teljes fogyasztása a 20–22 óra közötti időintervallumban akár körülbelül 300 MW-tal is csökkent augusztus 1-jétől, amikor energetikai veszélyhelyzetet hirdettek Romániában.
Az elmúlt években Románia jelentősen előrelépett az uniós felzárkózásban, ugyanakkor a Világbank szerint több mélyen gyökerező strukturális probléma továbbra is fékezi a gazdaság fejlődését.
szóljon hozzá!