
Adrian Negrescu: az intézkedések csupán az üzemanyagárak „kozmetikázására” alkalmasak
Fotó: Borbély Fanni
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az üzemanyagválsággal kapcsolatos intézkedések „csupán szükségmegoldások”, amelyek elhanyagolható, legfeljebb 5 százalékos hatással bírnak a végső üzemanyagárakra.
2026. március 23., 15:562026. március 23., 15:56
„A bejelentett döntésekkel a kormány mindenekelőtt az ellátási problémákat próbálja elkerülni, hogy ne álljon elő olyan üzemanyaghiány a piacon, amely a fogyasztás korlátozásához vezetne. Az üzemanyagok területén kihirdetett válsághelyzet jogi szempontból azt szolgálja, hogy az állam kötelezhesse a vállalatokat exportjuk korlátozására,
Mindez annak fényében történik, hogy az OMV Petrom, a Rompetrol és a piac többi szereplője európai szinten kezeli üzemanyag-tartalékait, vagyis egyik országból a másikba próbálja fedezni a fogyasztási problémákat” – nyilatkozta hétfőn a News.ro-nak Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Úgy véli, hogy a fogyasztás biztosításán túl a kereskedelmi árrés és a bioüzemanyagok arányának korlátozására vonatkozó döntések
„Ebben az ágazatban a kereskedelmi árrés jelenleg valahol 9–10 százalék körül mozog, ennek felére csökkentése pedig legfeljebb 40–50 banis hatással lesz literenként, még akkor is, ha megszűnik a gázolaj kötelező adalékolása, amelynek becsült költsége 3–4 százalék. Más szóval, ezek az intézkedések csupán az üzemanyagárak »kozmetikázására« alkalmasak, semmiképpen sem arra, hogy érdemi mérséklődést idézzenek elő” – magyarázta Negrescu.
A gazdasági elemző rámutatott arra is, hogy Bogdan Ivan energiaügyi miniszter egy újabb „érdekes” kijelentést tett, amely „kérdőjeleket vet fel”. „Azt mondta, hogy a jövőben, amint a kormány az üzemanyagárak emelkedéséből több pénzt szed be, mérlegelni fogják az árkompenzációs intézkedéseket valamennyi román állampolgár számára. Egyszerűbben fogalmazva:
Ez a megközelítés jól kirajzolja azoknak a költségvetési problémáknak a mértékét, amelyekkel a román állam szembesül – gyakorlatilag nincs pénze arra sem, hogy legalább az 50 banis kompenzációt biztosítsa, amelyet a 2022-es előző üzemanyagválság idején nyújtott” – mondta az elemző.
Hozzátette, hogy a kormány által javasolt megoldások másfelől egy kemény valóságot is elfednek:
„Más szóval, noha olcsóbb kőolaj áll rendelkezésünkre a tartalékokban, nem tudjuk piacra juttatni, mert nincs, aki úgy finomítsa, hogy az a kutaknál érdemi árcsökkenéshez vezessen. Másrészt a piaci szereplők kereskedelmi árrésének korlátozása rendkívül veszélyes vállalkozásnak ígérkezik, egyszerűen azért, mert a piac nagy szereplőinek kedvez, amelyek képesek alacsonyabb profitmarzzsal is kitartani, miközben negatívan érinti a kisebbeket, amelyek nem rendelkeznek sem pénzügyi erővel, sem azzal a képességgel, hogy ellenálljanak az ilyen típusú piaci beavatkozásnak” – tette hozzá Negrescu.
„Április 1-jétől liberalizálják a piacot, a cégek pedig 40–60 százalékkal magasabb tarifák megfizetésének kockázatával néznek szembe, ami újabb, általános inflációs hullámot indít el a gazdaságban. A költségek kizárólag a lakosság számára történő plafonálása a „vízágyhatás” miatt könnyen értelmetlenné válhat. Más szóval, még ha az emberek kisebb gázszámlát is fizetnek majd, minden másért többet adnak ki, a gázkemencében sült perectől a gyógyszerekig, a háztartási termékekig és a szolgáltatásokig. Így gazdasági szempontból „amit nyerünk a réven, elveszítjük a vámon”” – vonta le a következtetést a gazdasági elemző.
Amint arról beszámoltunk, válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében, korlátozná az exportot, és ideiglenes intézkedésekkel próbálná mérsékelni az áremelkedések hatását a gazdaságra és a lakosságra.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter hétfőn kijelentette, a kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarok eredményeit, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.

Válsághelyzet kihirdetésére készül a kormány az üzemanyagpiacon: a tervezett sürgősségi rendelet árrésplafont vezetne be a benzin és a gázolaj esetében.

A kormány által az üzemanyagárak korlátozására előkészített intézkedések nem tudják teljes egészében ellensúlyozni a közel-keleti konfliktus által a világpiacon okozott zavarokat, azonban olyan hatásuk lesz, amely mérsékli az árak emelkedését.
A világ vezető acélcsőgyártója, a Tenaris felvásárolta a román Artrom Steel Tubes SA-t – írja a profit.ro a vállalat közleménye alapján.
A közelmúltban látványosan nőtt azoknak a romániai kereséseknek a száma, amelyek az online platformokon szerzett jövedelmek adózására vonatkoznak.
A Versenytanács a jövő hónap elején hoz döntést a ROBOR megállapításának módjával kapcsolatos vizsgálat ügyében, miután áttekintette a bankok által a vizsgálat előzetes jelentésére adott válaszokat – jelentette be Bogdan Chirițoiu, az intézmény elnöke.
A vendégek és a vendégéjszakák száma is csökkent Romániában az első negyedévben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adataiból.
Már második napja távolodik a szerdán regisztrált történelmi csúcstól a lej-euró árfolyam. A Román Nemzeti Bank (BNR) pénteken 5,2364 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki, az előző napi 5,2661 lej/euró után.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
szóljon hozzá!