Megtöltik. A kiadások csaknem harmadát élelmiszerre és nem szeszes italokra fordítja a lakosság
Fotó: Pixabay.com
Minden valószínűség szerint az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó romániai jövedelmeknek tudható be, hogy nálunk a legmagasabb a vásárlói kosárban az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya.
2020. február 27., 12:502020. február 27., 12:50
A romániai lakosság vásárlói kosarában a legnagyobb az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett elemzésből. A Cursdeguvernare.ro portál által idézett tanulmány a vásárlói kosárnak a 2020-as évben várható alakulásáról ad előrejelzést. Eszerint Románia fölényesen „vezet”:
Az uniós átlag 16,04 százalék, a hasonlóképpen kommunista múlttal bíró Lengyelországban pedig 18,20 százalék. Az élelmiszereken belül érdemes ugyanakkor megnézni, hogy milyen magas a kenyérre fordított arány: a „bajnoki címet” jelentő 4,41 százalékos arányhoz képest az EU-átlag 1,11 százalék. Messze meghaladja ez az érték a Görögországban (1,85 százalék), Horvátországban (1,69 százalék), Bulgáriában (1,61 százalék) vagy Lettországban (1,51 százalék) mért szintet, miközben Lengyelországban a vásárlói kosár értékének alig 0,98 százaléka megy a mindennapi kenyérre.
A harmadik a lakásfenntartás és rezsi 9,03 százalékkal (uniós átlag 15,78 százalék), a negyedik helyen az egészségre fordított összegeket találjuk 7,56 százalékkal (EU-átlag 4,95 százalék).
Arányait tekintve sok pénz megy viszont az egészségre káros szeszes italra és dohányipari termékekre is – a 7,03 százalék nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségű országokban regisztrált adatokkal, hiszen Litvániában 6,86 százalék, Bulgáriában pedig 6,37 százalék megy ezekre a termékekre. Az uniós átlag 4,44 százalék. Lényegesen többet fordít alkoholra és dohányipari termékekre a luxemburgi (9,84 százalék), a csehországi (9,09 százalék) vagy a magyarországi lakosság (8,59 százalék).
A hatodik legnagyobb összeget érdekes módon lakberendezésre, bútorzatra és háztartási gépekre költi a romániai lakosság – ez a kosár 6,83 százalékát jelenti, míg ruházati cikkekre és lábbelire nagyjából hasonló összeg, 6,27 százalék megy el.
távközlésre 5,09 százalék szemben az alig 3,04 százalékos EU-átlaggal, vendéglőkre és hotelekre a kiadások 3,96 százaléka jut az uniós 9,44 százalékhoz képest, oktatásra pedig a kosár 2,21 százalékát fordítja a romániai lakosság az uniós 1,04 százalékhoz képest.
Az arányok alakulása nagyban összefügg a jövedelem szintjével, ami igencsak szerény európai uniós összevetésben. Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatsorok szerint tavaly novemberben 5196 lej volt a bruttó romániai átlagbér. A nettó átlagfizetés 3179 lej volt. A reálbérindex 2019 novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva 109,8 százalékos volt, előző hónaphoz képest 101,8 százalékon, 1990 októberéhez mérten pedig 218,1 százalékon állt. A legnagyobb fizetések az elmúlt évek „gyakorlatához” hasonlóan az IT-szektorban voltak novemberben, ahol a nettó átlagbér elérte a 7610 lejt. A legkevesebbet eközben a készruhagyártásban dolgozók vihettek haza, az ágazati átlagfizetés 1803 lej volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!