
Megtöltik. A kiadások csaknem harmadát élelmiszerre és nem szeszes italokra fordítja a lakosság
Fotó: Pixabay.com
Minden valószínűség szerint az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó romániai jövedelmeknek tudható be, hogy nálunk a legmagasabb a vásárlói kosárban az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya.
2020. február 27., 12:502020. február 27., 12:50
A romániai lakosság vásárlói kosarában a legnagyobb az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett elemzésből. A Cursdeguvernare.ro portál által idézett tanulmány a vásárlói kosárnak a 2020-as évben várható alakulásáról ad előrejelzést. Eszerint Románia fölényesen „vezet”:
Az uniós átlag 16,04 százalék, a hasonlóképpen kommunista múlttal bíró Lengyelországban pedig 18,20 százalék. Az élelmiszereken belül érdemes ugyanakkor megnézni, hogy milyen magas a kenyérre fordított arány: a „bajnoki címet” jelentő 4,41 százalékos arányhoz képest az EU-átlag 1,11 százalék. Messze meghaladja ez az érték a Görögországban (1,85 százalék), Horvátországban (1,69 százalék), Bulgáriában (1,61 százalék) vagy Lettországban (1,51 százalék) mért szintet, miközben Lengyelországban a vásárlói kosár értékének alig 0,98 százaléka megy a mindennapi kenyérre.
A harmadik a lakásfenntartás és rezsi 9,03 százalékkal (uniós átlag 15,78 százalék), a negyedik helyen az egészségre fordított összegeket találjuk 7,56 százalékkal (EU-átlag 4,95 százalék).
Arányait tekintve sok pénz megy viszont az egészségre káros szeszes italra és dohányipari termékekre is – a 7,03 százalék nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségű országokban regisztrált adatokkal, hiszen Litvániában 6,86 százalék, Bulgáriában pedig 6,37 százalék megy ezekre a termékekre. Az uniós átlag 4,44 százalék. Lényegesen többet fordít alkoholra és dohányipari termékekre a luxemburgi (9,84 százalék), a csehországi (9,09 százalék) vagy a magyarországi lakosság (8,59 százalék).
A hatodik legnagyobb összeget érdekes módon lakberendezésre, bútorzatra és háztartási gépekre költi a romániai lakosság – ez a kosár 6,83 százalékát jelenti, míg ruházati cikkekre és lábbelire nagyjából hasonló összeg, 6,27 százalék megy el.
távközlésre 5,09 százalék szemben az alig 3,04 százalékos EU-átlaggal, vendéglőkre és hotelekre a kiadások 3,96 százaléka jut az uniós 9,44 százalékhoz képest, oktatásra pedig a kosár 2,21 százalékát fordítja a romániai lakosság az uniós 1,04 százalékhoz képest.
Az arányok alakulása nagyban összefügg a jövedelem szintjével, ami igencsak szerény európai uniós összevetésben. Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatsorok szerint tavaly novemberben 5196 lej volt a bruttó romániai átlagbér. A nettó átlagfizetés 3179 lej volt. A reálbérindex 2019 novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva 109,8 százalékos volt, előző hónaphoz képest 101,8 százalékon, 1990 októberéhez mérten pedig 218,1 százalékon állt. A legnagyobb fizetések az elmúlt évek „gyakorlatához” hasonlóan az IT-szektorban voltak novemberben, ahol a nettó átlagbér elérte a 7610 lejt. A legkevesebbet eközben a készruhagyártásban dolgozók vihettek haza, az ágazati átlagfizetés 1803 lej volt.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
szóljon hozzá!