Megtöltik. A kiadások csaknem harmadát élelmiszerre és nem szeszes italokra fordítja a lakosság
Fotó: Pixabay.com
Minden valószínűség szerint az európai uniós átlagtól jócskán elmaradó romániai jövedelmeknek tudható be, hogy nálunk a legmagasabb a vásárlói kosárban az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya.
2020. február 27., 12:502020. február 27., 12:50
A romániai lakosság vásárlói kosarában a legnagyobb az élelmiszerekre és nem szeszes italokra fordított összegek aránya – derül ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közzétett elemzésből. A Cursdeguvernare.ro portál által idézett tanulmány a vásárlói kosárnak a 2020-as évben várható alakulásáról ad előrejelzést. Eszerint Románia fölényesen „vezet”:
Az uniós átlag 16,04 százalék, a hasonlóképpen kommunista múlttal bíró Lengyelországban pedig 18,20 százalék. Az élelmiszereken belül érdemes ugyanakkor megnézni, hogy milyen magas a kenyérre fordított arány: a „bajnoki címet” jelentő 4,41 százalékos arányhoz képest az EU-átlag 1,11 százalék. Messze meghaladja ez az érték a Görögországban (1,85 százalék), Horvátországban (1,69 százalék), Bulgáriában (1,61 százalék) vagy Lettországban (1,51 százalék) mért szintet, miközben Lengyelországban a vásárlói kosár értékének alig 0,98 százaléka megy a mindennapi kenyérre.
A harmadik a lakásfenntartás és rezsi 9,03 százalékkal (uniós átlag 15,78 százalék), a negyedik helyen az egészségre fordított összegeket találjuk 7,56 százalékkal (EU-átlag 4,95 százalék).
Arányait tekintve sok pénz megy viszont az egészségre káros szeszes italra és dohányipari termékekre is – a 7,03 százalék nagyjából megegyezik a hasonló fejlettségű országokban regisztrált adatokkal, hiszen Litvániában 6,86 százalék, Bulgáriában pedig 6,37 százalék megy ezekre a termékekre. Az uniós átlag 4,44 százalék. Lényegesen többet fordít alkoholra és dohányipari termékekre a luxemburgi (9,84 százalék), a csehországi (9,09 százalék) vagy a magyarországi lakosság (8,59 százalék).
A hatodik legnagyobb összeget érdekes módon lakberendezésre, bútorzatra és háztartási gépekre költi a romániai lakosság – ez a kosár 6,83 százalékát jelenti, míg ruházati cikkekre és lábbelire nagyjából hasonló összeg, 6,27 százalék megy el.
távközlésre 5,09 százalék szemben az alig 3,04 százalékos EU-átlaggal, vendéglőkre és hotelekre a kiadások 3,96 százaléka jut az uniós 9,44 százalékhoz képest, oktatásra pedig a kosár 2,21 százalékát fordítja a romániai lakosság az uniós 1,04 százalékhoz képest.
Az arányok alakulása nagyban összefügg a jövedelem szintjével, ami igencsak szerény európai uniós összevetésben. Amint arról beszámoltunk, az Országos Statisztikai Intézet (INS) által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatsorok szerint tavaly novemberben 5196 lej volt a bruttó romániai átlagbér. A nettó átlagfizetés 3179 lej volt. A reálbérindex 2019 novemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva 109,8 százalékos volt, előző hónaphoz képest 101,8 százalékon, 1990 októberéhez mérten pedig 218,1 százalékon állt. A legnagyobb fizetések az elmúlt évek „gyakorlatához” hasonlóan az IT-szektorban voltak novemberben, ahol a nettó átlagbér elérte a 7610 lejt. A legkevesebbet eközben a készruhagyártásban dolgozók vihettek haza, az ágazati átlagfizetés 1803 lej volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!